Egy nappal az amerikai elnök előtt Ursula von der Leyen lépett színpadra Davosban, egy olyan Európa képviseletében, amely a Trump 2.0-ban már kizárólag engedményekkel próbálta stabilizálni amerikai kapcsolatait. A grönlandi fenyegetés azonban világossá tette, hogy Washington nem partnerséget, csupán gyengeséget lát ebben a taktikában – ahogyan az Európai Bizottságban is.
Miközben az EU vezetése továbbra is többségi támogatást élvez a tagállamokban, az Egyesült Államok megítélése történelmi mélypontra zuhant, Kína pedig csendben zárkózik fel.
Meloni és a traktorok megállították a Mercosur-paktumot, legalábbis egyelőre
Urbain nem Orbán, mégis ugyanazt mondja, amit a magyar miniszterelnök: az oroszok pénze tabu! Annyiban talán erősebb is a szava, hogy ő vezeti az Euroclear értéktárat, ahol az orosz állam 180 milliárd eurónyi pénze befagyasztva vár sorsára. És nem adja.
Az önálló európai védelmi képességek megerősítésével önálló európai hírszerzésre is szükség van. Brüsszel megoldása felvet egy-két bürokratikus problémát, illetve a tagállamok egyetértése sincs kőbe vésve.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az unió helyzetéről szóló beszédében mindössze egy rövid bekezdésben említette a Nyugat-Balkánt mint az uniós bővítés következő potenciális terepét, a szerb tüntetésekről viszont nem szólt. Több EP-képviselő szerint a bizottsági elnök túlságosan is elnéző Aleksandar Vučić rendszerével szemben, és szigorúbb hozzáállást követelnek.
Egy évvel ezelőtt Mario Draghi és Ursula von der Leyen vígan mosolyogtak Az európai versenyképesség jövője című jelentéssel a kezükben. Most a Bizottság elnökének a beszédét a szokásos üres ígéretek, a technokrata zsargon és a képmutatással átitatott erkölcsi pózolás jellemezte.
Von der Leyen felsorolta az EU-t fenyegető veszélyeket, és kijelölte azt az utat, amely az üdvözüléshez vezet a versenyképesség, a technológiai függetlenség és az energia tekintetében. Legalábbis a rengeteg ígéret alapján. És persze akkor, ha az unió Ukrajna végtelen támogatása közben a belső ellentétekkel is meg tud küzdeni.
Az EU–USA „vámmegállapodás” egy kommunikációs blöff volt: a felek között nem zajlottak valós tárgyalások, csupán egy kényszerű alku született. Brüsszel tudatosan lemondott az egyenlő feltételekről, mert a kontinens biztonsága Washington katonai erején múlik. A gazdasági racionalitást egyszerűen felülírta a katonai függőség.
Brüsszel térden, Washington vigyorog: nem is kereskedelmi megállapodás született, hanem egy tanulmány arról, hogyan ne tárgyaljunk globális hatalmakkal. Egy alku, amelyben az egyik fél pénzt ígért, amivel nem rendelkezik, a másik meg csak bólint, mert még így is nyer.
Brüsszel ma már azt nevezi sikernek, ha nem veszít túl sokat. Ursula von der Leyen mosolyogva fogadta el Trump 15 százalékos vámját – miközben pár hónapja még a szabadkereskedelem volt a hivatkozási alap. Ha ez győzelem, milyen lehet a vereség?
Zelenszkij a Marshall-terv mintájára nemzetközi koalíciót sürget Ukrajna újjáépítésére, gazdasági előnyöket ígérve. Bár az elképzelés történelmi jelentőségű lehetne, megvalósítása az uniós belső megosztottság és pénzügyi terhek miatt kérdéses.
Trump ismét a vámokhoz nyúlt: 30 százalékos tarifát ígér augusztustól az EU exportjára – ha addig nem születik gyors és neki tetsző megállapodás. Brüsszel kész akár bosszúvámok kivetésére is, az Európai Bizottság azonban még mindig hisz a tárgyalásos konszenzusban, amivel elkerülhető lenne a transzatlanti gazdasági bomba robbanása.
Két napja az elnök még arról beszélt, hogy egyáltalán nem keresi a megegyezési lehetőséget az Európai Bizottsággal, és 50 százalékos vámot vet ki június 1-jétől minden európai termékre. Egy nappal később öt héttel meghosszabbította a határidőt. Nehéz követni.
Az Európai Bíróság elmarasztalta Ursula von der Leyent a Pfizer-ügyben. A vizsgálat eredetileg a transzparencia hiányosságait hivatott feltárni, de inkább elterelte a figyelmet egy másik problémáról: a BioNTech szerepéről.
A csel abban rejlik, hogy most nem szankcióként, hanem sima kereskedelmi rendeletként fogadnák el az orosz földgáz betiltását, amit még csak nem is betiltásnak neveznének. Így viszont nem lehet vétózni. Az egész unió issza majd meg a levét, a magyar energiabiztonság pedig különösen nehéz helyzetbe kerül.
Ursula von der Leyennek letelt az első 100 napja, így érdemes egy kis számvetést készíteni. Persze nem mindenki ért egyet a címben sugallt gondolattal, például a Politico szerint a Bizottság elnöke beváltotta azt az ígéretét, hogy március 10-ig hét politikai bravúrt hajt végre.
Rendkívüli ülést tartott tegnap az Európai Unió Tanácsa, amelyen Magyarország kivételével 26 tagállami vezető írta alá az Ukrajna melletti kiállásról szóló nyilatkozatot. A háború rendezése mellett szó volt a tagországok fegyverkezésének támogatásáról.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön kétnapos indiai látogatásra érkezett. Az EU India legnagyobb árukereskedelmi partnere, és a bejelentések szerint még az idén megkötnének egy szabadkereskedelmi egyezményt.
J. D. Vance amerikai alelnök nem írta alá az Artificial Intelligence Action Summit zárónyilatkozatát. Ezzel az USA szinte egyedüliként maradt ki a technológia inkluzivitását, ugyanakkor biztonságát is biztosítani hivatott szabályozásról szóló dokumentumból. Ennek az okait nyíltan közölte, üzenetet címezve az EU-nak és Kínának is.
Gazdaság helyett politika, pragmatizmus helyett ködös ideológia. Az Európai Unió Brüsszel-vezérelt működése immár többet rombol, mint használ. Sürgős irányváltásra lenne szükség, a hübrisz ideje lejárt.
Az EU bekapcsolódna a mesterségesintelligencia-versenybe, azonban a nagy amerikai techcégek szerint a szinte teljesíthetetlen szabályozással inkább elfojtja az innovációt.
Miután az Európai Unió Brüsszel és Joe Biden vezetésével egy Kína elleni kereskedelmi háború előszobájában találta magát, meglepetésként érte, hogy a legnagyobb veszély pillanatnyilag éppen az Egyesült Államok. Trump vámfenyegetései sürgős újratervezést követelnek. Jöhet a keleti nyitás?
Az Európai Bizottság rövidesen bemutatja a Versenyképességi Iránytű nevű gazdaságélénkítő programját, amely meghatározza az EU gazdaságpolitikai irányvonalát. A főbb intézkedések közé tartoznak a vállalati zöld (ESG)-szabályozások egyszerűsítése és egyes tőkepiaci reformok.
Az Európai Bizottság szokatlan lépésre készül az elektromos járművek vásárlásának ösztönzésére, hallgatva Magyarország szavára. Bár elviekben továbbra is tiltja a túlzott állami támogatást, az EU egészére nézve éppen egy minden elemében protekcionista program kidolgozásán munkálkodik.
Davosban általában a kiválasztottak ecsetelik a többi kiválasztottnak, hogy mit csináltassanak a nem kiválasztottakkal, hogy ők továbbra is kiválasztottak legyenek – ez a filozófia azonban az idei összeröffenésen már nem működött. Új seriff érkezett a városba.
Az EU és a dél-amerikai Mercosur közötti szabadkereskedelmi megállapodás közel áll a megkötéshez, Franciaország ellenállása ellenére. Az egyezség a geopolitikai és gazdasági diverzifikációt szolgálja, csökkentve a blokk Kínától és az USA-tól való függését. Németország már támogatja a megegyezést, Olaszország pedig döntő szerepet játszhat a ratifikálásban.
Az Európai Politikai Közösség Budapesten tartotta ötödik ülését. A csúcstalálkozón az EU és NATO képviselői mellett Volodimir Zelenszkij is részt vett. A fő témák között az európai versenyképességről, az ukrajnai háborúról és az illegális migrációról esett szó. Az ezt követő informális EU-csúcson elfogadták a Budapesti Deklarációt. Természetesen minden téma Donald Trump visszatérésének fényében került terítékre.
Érdekes részletek derültek ki az Európai Bizottság és Kína közötti tárgyalásokról, amelyek elméletileg megakadályoznák a kereskedelmi háború eszkalációját. Peking szerint ugyanis Von der Leyenék nem is törekednek megállapodásra, céljuk egyértelműen a diszkriminatív intézkedések életben tartása.
Brüsszelben történelmi csúcstalálkozót tartott az EU és az Öböl menti Együttműködési Tanács (GCC), ahol a felek a politikai és gazdasági kapcsolatok erősítését tűzték ki célul. A megbeszélések témái ugyan az ukrajnai háború, a közel-keleti konfliktusok, valamint az energetikai és kereskedelmi együttműködés köré összpontosultak, de kérdés, hogy a közel-keleti egységes uniós állásfoglalás hiánya mennyire szól közbe.
