Trump ismét a vámokhoz nyúlt: 30 százalékos tarifát ígér augusztustól az EU exportjára – ha addig nem születik gyors és neki tetsző megállapodás. Brüsszel kész akár bosszúvámok kivetésére is, az Európai Bizottság azonban még mindig hisz a tárgyalásos konszenzusban, amivel elkerülhető lenne a transzatlanti gazdasági bomba robbanása.
Két napja az elnök még arról beszélt, hogy egyáltalán nem keresi a megegyezési lehetőséget az Európai Bizottsággal, és 50 százalékos vámot vet ki június 1-jétől minden európai termékre. Egy nappal később öt héttel meghosszabbította a határidőt. Nehéz követni.
Az Európai Bíróság elmarasztalta Ursula von der Leyent a Pfizer-ügyben. A vizsgálat eredetileg a transzparencia hiányosságait hivatott feltárni, de inkább elterelte a figyelmet egy másik problémáról: a BioNTech szerepéről.
A csel abban rejlik, hogy most nem szankcióként, hanem sima kereskedelmi rendeletként fogadnák el az orosz földgáz betiltását, amit még csak nem is betiltásnak neveznének. Így viszont nem lehet vétózni. Az egész unió issza majd meg a levét, a magyar energiabiztonság pedig különösen nehéz helyzetbe kerül.
Ursula von der Leyennek letelt az első 100 napja, így érdemes egy kis számvetést készíteni. Persze nem mindenki ért egyet a címben sugallt gondolattal, például a Politico szerint a Bizottság elnöke beváltotta azt az ígéretét, hogy március 10-ig hét politikai bravúrt hajt végre.
Rendkívüli ülést tartott tegnap az Európai Unió Tanácsa, amelyen Magyarország kivételével 26 tagállami vezető írta alá az Ukrajna melletti kiállásról szóló nyilatkozatot. A háború rendezése mellett szó volt a tagországok fegyverkezésének támogatásáról.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön kétnapos indiai látogatásra érkezett. Az EU India legnagyobb árukereskedelmi partnere, és a bejelentések szerint még az idén megkötnének egy szabadkereskedelmi egyezményt.
J. D. Vance amerikai alelnök nem írta alá az Artificial Intelligence Action Summit zárónyilatkozatát. Ezzel az USA szinte egyedüliként maradt ki a technológia inkluzivitását, ugyanakkor biztonságát is biztosítani hivatott szabályozásról szóló dokumentumból. Ennek az okait nyíltan közölte, üzenetet címezve az EU-nak és Kínának is.
Gazdaság helyett politika, pragmatizmus helyett ködös ideológia. Az Európai Unió Brüsszel-vezérelt működése immár többet rombol, mint használ. Sürgős irányváltásra lenne szükség, a hübrisz ideje lejárt.
Az EU bekapcsolódna a mesterségesintelligencia-versenybe, azonban a nagy amerikai techcégek szerint a szinte teljesíthetetlen szabályozással inkább elfojtja az innovációt.
Miután az Európai Unió Brüsszel és Joe Biden vezetésével egy Kína elleni kereskedelmi háború előszobájában találta magát, meglepetésként érte, hogy a legnagyobb veszély pillanatnyilag éppen az Egyesült Államok. Trump vámfenyegetései sürgős újratervezést követelnek. Jöhet a keleti nyitás?
Az Európai Bizottság rövidesen bemutatja a Versenyképességi Iránytű nevű gazdaságélénkítő programját, amely meghatározza az EU gazdaságpolitikai irányvonalát. A főbb intézkedések közé tartoznak a vállalati zöld (ESG)-szabályozások egyszerűsítése és egyes tőkepiaci reformok.
Az Európai Bizottság szokatlan lépésre készül az elektromos járművek vásárlásának ösztönzésére, hallgatva Magyarország szavára. Bár elviekben továbbra is tiltja a túlzott állami támogatást, az EU egészére nézve éppen egy minden elemében protekcionista program kidolgozásán munkálkodik.
Davosban általában a kiválasztottak ecsetelik a többi kiválasztottnak, hogy mit csináltassanak a nem kiválasztottakkal, hogy ők továbbra is kiválasztottak legyenek – ez a filozófia azonban az idei összeröffenésen már nem működött. Új seriff érkezett a városba.
Az EU és a dél-amerikai Mercosur közötti szabadkereskedelmi megállapodás közel áll a megkötéshez, Franciaország ellenállása ellenére. Az egyezség a geopolitikai és gazdasági diverzifikációt szolgálja, csökkentve a blokk Kínától és az USA-tól való függését. Németország már támogatja a megegyezést, Olaszország pedig döntő szerepet játszhat a ratifikálásban.
Az Európai Politikai Közösség Budapesten tartotta ötödik ülését. A csúcstalálkozón az EU és NATO képviselői mellett Volodimir Zelenszkij is részt vett. A fő témák között az európai versenyképességről, az ukrajnai háborúról és az illegális migrációról esett szó. Az ezt követő informális EU-csúcson elfogadták a Budapesti Deklarációt. Természetesen minden téma Donald Trump visszatérésének fényében került terítékre.
Érdekes részletek derültek ki az Európai Bizottság és Kína közötti tárgyalásokról, amelyek elméletileg megakadályoznák a kereskedelmi háború eszkalációját. Peking szerint ugyanis Von der Leyenék nem is törekednek megállapodásra, céljuk egyértelműen a diszkriminatív intézkedések életben tartása.
Brüsszelben történelmi csúcstalálkozót tartott az EU és az Öböl menti Együttműködési Tanács (GCC), ahol a felek a politikai és gazdasági kapcsolatok erősítését tűzték ki célul. A megbeszélések témái ugyan az ukrajnai háború, a közel-keleti konfliktusok, valamint az energetikai és kereskedelmi együttműködés köré összpontosultak, de kérdés, hogy a közel-keleti egységes uniós állásfoglalás hiánya mennyire szól közbe.
Bár a tárgyalások folytatódnak a kínai és az EU-s felek között, az Európai Unió megszavazta a Kínából érkező elektromos autókra kivetett büntetővámok öt évre szóló rögzítését. Ursula von der Leyen az európai versenyképesség javítását tűzte ki célul, elemzők szerint azonban a vámokkal csak kivérezteti azt.
A kereslet mindössze 2 százalékát elégítette ki az Európai Unió közös gázvásárlási projektje. Az AggregateEU névre keresztelt mechanizmus a jelek szerint teljesen hidegen hagyta az energiavállalatokat.
Andrius Kubilius egy eddig nem létező hivatalt tölt be az Európai Bizottságban. A védelmi és űrügyi biztosi cím rendkívül jól cseng, ám valós hatalom nincs sok mögötte. Az új ember ettől függetlenül azonnal gigahitel felvételére buzdít.
Emmanuel Macron európai befolyása gyengülni látszik az európai és francia parlamenti választási vereségek után, amelyet Thierry Breton uniós biztos távozása is súlyosbított. A francia elnök mozgástere korlátozott, hiszen Michel Barnier-t, a republikánus ellenzék képviselőjét kérte fel kormányalakításra, így kisebbségi kormányzás várható. Ez a belpolitikai instabilitás végeredményben Macron európai szerepét is erodálhatja.
Ursula von der Leyen saját kénye-kedve szerint alakította az Európai Bizottság struktúráját, ahol látszólagos hatáskörökkel ruházza fel a biztosokat, de a tényleges döntések az ő kezében maradnak. Ez megosztja az egységet és megerősíti Von der Leyen befolyását az EU politikájában.
Az olasz miniszterelnök az európai Green Deal sürgős revízióját követeli, mivel az olasz autóipar az elektromos járművek iránti kereslet csökkenése miatt egyre nehezebb helyzetbe kerül. Véleményét más nagy európai autógyártók is osztják.
Bizonyára lesznek Mario Draghi EU-s versenyképességről szóló jelentésének olyan javaslatai, amelyek valamilyen formában megvalósulnak. A közös hitelfelvétel azonban nem tartozik ezek közé. Az egész tervnek az lenne az alapja, ám a német kormány máris nemet mondott. Ezzel a kísérlet véget is ért – mindössze egy nap alatt.
A legnagyobb autóipari szövetségek szerint a járműgyártók számára előírt zöldacélhasználat minimumkvótájának a bevezetése nem a megfelelő módja az acélgyártás karbonsemlegesítésének. A környezetvédők persze mást gondolnak.
Az Egyesült Államokban a Fedet, az unióban az Európai Központi Bankot hibáztatják a gazdasági lassulásért. A jegybankok ragaszkodnak a magasan tartott kamatlábhoz, ami csökkenti a beruházási kedvet – ez pedig nagyon nem tetszik az Európai Bizottságnak.
Ahhoz képest, hogy nem egy országot vezet (de még az Európai Uniót sem), Ursula von der Leyen is helyet kapott a világ legjobban fizetett politikusainak idei listáján. A csúcsgázsi Szingapúr miniszterelnökének jár.
Némiképp meglepő aránnyal, de csont nélkül szavazta meg Ursula von der Leyent az Európai Parlament további öt évre. A bizottsági elnök 401 szavazatot kapott a 720 képviselő részéről, míg 284-en nemmel szavaztak, köztük a Patrióták Európáért frakció.
Az Európai Unió belügyi biztosa, Ylva Johansson azt mondta, hogy a Bizottság júliusban javaslatot tesz az EU vízumrendszerének módosítására – írta meg az Euractiv . Abból a két, a tagállamoknak címzett levélből, amelyet megtekinthettek, azt a következtetést vonták le, hogy Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke jobbról keres szavazatokat az újraválasztására.
