Magyarország, Lengyelország és Szlovákia szilárdan kitart döntése mellett, és továbbra is blokkolja az ukrán termények importját.
Mint arról részletesen beszámoltunk, Ukrajna a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) fordul jogi orvoslatért, amiért Magyarország, Lengyelország és Szlovákia nemzeti hatáskörben, egyoldalúan hosszabbította meg az ukrán gabonára vonatkozó tilalmat, miután Brüsszel szeptember 15-én eltörölte azt.
A lépés senkit nem ért váratlanul, Kijev hetek óta fenyegetőzik azzal, hogy jogi útra tereli az ügyet. Indoklásában azt is megfogalmazta, hogy a WTO szerepe az ügyben nem csak szakmai jellegű:
az ukrán fél valamiféle nyilvános megszégyenítést képzelt el az intézmény bevonásával,
hogy „az egész világ lássa, hogyan viselkednek az EU tagállamai a kereskedelmi partnereikkel, szembemenve saját uniójuk határozataival”. Ezzel párhuzamosan Brüsszelnek is odaszúrt, mondván: ha egyes tagállamok önjáróvá válnak, és semmilyen formában nem érdekli őket az Európai Bizottság döntése, akkor az Ursula von der Leyen vezette testület EU-s akaratot megtestesítő szerepét mennyire lehet komolyan venni például egy nemzetközi kereskedelmi megállapodás megkötésekor?
Lengyelország sok sikert kívánt
Robert Telus lengyel mezőgazdasági miniszter az Euroactivnek adott interjúban nyomatékosította: Varsót cseppet sem izgatják a következmények, és sem az EB-től, sem a WTO-tól nem tart. Mint mondta, semmiféle érdemi érv nem állt az importtilalom meghosszabbításának eltörlése mellett.
Élesen bírálta az Európai Bizottság döntését, amely szerinte szigorúan csak politikai és nem gazdasági alapon értelmezhető, de arra is felhívta a figyelmet, hogy az importtilalom eltörlését percek alatt elintéző EB előtte hónapokig nem volt hajlandó kommunikálni az érintett országok kormányával.
„Szerettük volna elkerülni az egyoldalú tilalmat – jobban örültünk volna, ha a hosszabbítás EU-s döntés lett volna, annál is inkább, mert az valóban az uniós szolidaritás bizonyítéka lenne. Így azonban kénytelenek voltunk mi magunk dönteni, hogy megvédjük gazdálkodóinkat” – mondta Telus, aki legyintett a döntés várható jogi következményeit és az uniós joggal szembehelyezkedő álláspontot firtató kérdésre.
„Semmi nem fog történni” – nyilatkozta, hangsúlyozva, hogy a tilalom meghosszabbítása éppen az uniós gazdák érdekeit védi, ezért a kormánynak kötelessége volt ellentmondani az Európai Bizottság nagyon rossz irányba mutató terveinek.
Ami Ukrajna feljelentgetéseit illeti, Telus csak vállat vont, és közölte: annak semmilyen jogi alapját nem látja.
Furcsa és értelmezhetetlen az EB megközelítése
Az Európai Bizottság érezte, hogy csapdahelyzetbe kerül, ezért mentőöv gyanánt felszólította Ukrajnát, hogy 30 napon belül dolgozzon ki egy olyan mechanizmust, amely jogi alapokon nyújt garanciát az újabb gabonadömping és a szomszédos országokban az ukrán termények áradata miatt fellépő piactorzító hatás elkerülésére.
Az EB ezzel gyakorlatilag ellentmondott saját korábbi álláspontjának, amelyben azt hangoztatta, hogy az ukrán gabonadömpingnek nincs piactorzító hatása az EU-s tagállamokban.
A lengyel miniszter finoman szólva is furcsának találja, hogy Ursula von der Leyenék Ukrajnára bízzák az EU-s tagállamok védelmét,
miközben Kijevet eddig sem nagyon érdekelte, hogy hol köt ki az exportáruja, a lényeg csupán az volt számára, hogy minél hamarabb el lehessen adni azt.
„Érthetetlen, hogy az EB Ukrajnát kéri fel egy EU-s stratégia kidolgozására. Ez kizárólag az Európai Unió feladata lenne, nem pedig egy olyan országé, amely még csak nem is tagja az EU-nak” – vélekedett az agrárminiszter.
Magyarország: súlyos kérdések merültek fel
Az uniós agrárminiszterek brüsszeli találkozója után Nagy István agrárminiszter is kifejtette álláspontját. A tárcavezető elfogadhatatlannak és felháborítónak nevezte Brüsszel módszerét, amelynek során semmilyen tájékoztatást nem nyújtott a tagállamoknak, a döntést pedig az utolsó pillanatban egy közleményben tudatta velük.
Az pedig külön kérdéseket vet fel, hogy Ursula von der Leyen nem az európai tagországok vezetőivel egyeztet, hanem azt tartja fontosnak, hogy Zelenszkij elnököt felhívja, és vele egyezzen meg. Mégis milyen felhatalmazás alapján született meg ez a döntés?
– fogalmazott Nagy István, rámutatva, hogy az EB-nek egy kívülálló, harmadik ország érdekei láthatóan fontosabbak, mint saját tagállamaié. Az, hogy az Európai Unió Ukrajna kezébe adta az ukrán gabona importjának megoldási lehetőségét, már önmagában nevetséges. „Magyarország számára ez az egész eljárás teljesen elfogadhatatlan. Így nem lehet bánni az EU vezetésének a tagországokkal” – mondta a magyar tárcavezető.
Nyitókép: Traktorok az ukrán gabona behozatali tilalmát eltörlő, szeptember 15-én meghozott brüsszeli döntés ellen tartott gazdatüntetésen a záhonyi magyar-ukrán határátkelőhely közelében 2023. szeptember 17-én.
MTI/Balázs Attila
