Az Európai Számvevőszék szerint az Európai Bizottság 2028–2034-es pénzügyi terve merész, de kockázatos: a rekordösszegű „Global Europe” alap és a kibővített uniós polgári védelmi mechanizmus mögött hiányoznak a szilárd számítások, ráadásul az Ukrajnának szánt százmilliárdos hitelek az EU közös adósságát és pénzügyi felelősségét növelnék.
A valós okok megszűnése miatt sok értelme nem volt a Trump-ellenes rendkívüli EU-csúcsnak, de a frusztrált vezetők legalább megállapodhattak abban, hogy ha Trump újra bekeményít, akkor ők is bekeményítenek. Addig az Egyesült Államokat ismét barátnak tekintik, még ha nem is a legjobb fajtából.
Az év végéhez közeledve összeszedtük a tíz legolvasottabb cikkünket. A negyedik arról szólt, hogy az Európai Bizottság hogyan próbálta a saját kénye-kedve szerint hajlítani az uniós jogokat.
Az év végéhez közeledve összeszedtük a tíz legolvasottabb cikkünket. A kilencedik az Európai Unió Bíróságának történelmi ítéletéről számolt be, amikor is kártérítés megfizetésére ítélte az Európai Bizottságot. Mutatjuk, miért!
Újabb korrupciós botrány ütötte fel a fejét „az EU fővárosában”, a globalisták székhelyén: ezúttal az EU-s külügyi szakszolgálat korábbi vezetőit rabosította a belga rendőrség. Ursula von der Leyenék kevesebb mint egy éve elküldték a diplomatát a szervezettől.
Az Európai Központi Bank elutasította, hogy védőhálót biztosítson az EU Ukrajnának szánt 140 milliárd eurós kölcsönéhez, amelyet a befagyasztott orosz jegybanki vagyon felhasználásával finanszíroznának. A döntés újabb csapás Ursula von der Leyen háborús terveire. Az Európai Bizottság Ukrajna-politikája egyre nagyobb belső ellenállásba ütközik, már ami az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segélyeket és hiteleket illeti. Az Európai […]
Az EU új, Demokráciapajzs keretrendszere minden eddiginél keményebben lép fel az orosz és más autoriter befolyásolási műveletekkel szemben, átalakítva az unió információs önvédelmét. A választási integritástól a platformfelügyeletig terjedő eszköztár egyszerre ígér nagyobb biztonságot és feszültséget, hiszen a brüsszeli kontroll erősödése elkerülhetetlenül belpolitikai vitákat is hozhat.
Az euróövezet növekedése enyhén javul, de továbbra is gyenge, miközben a költségvetési hiány és az adósság ismét emelkedik. A bővülést egyre inkább a megugró védelmi kiadások tartják életben.
Urbain nem Orbán, mégis ugyanazt mondja, amit a magyar miniszterelnök: az oroszok pénze tabu! Annyiban talán erősebb is a szava, hogy ő vezeti az Euroclear értéktárat, ahol az orosz állam 180 milliárd eurónyi pénze befagyasztva vár sorsára. És nem adja.
Az EU–USA „vámmegállapodás” egy kommunikációs blöff volt: a felek között nem zajlottak valós tárgyalások, csupán egy kényszerű alku született. Brüsszel tudatosan lemondott az egyenlő feltételekről, mert a kontinens biztonsága Washington katonai erején múlik. A gazdasági racionalitást egyszerűen felülírta a katonai függőség.
Brüsszel térden, Washington vigyorog: nem is kereskedelmi megállapodás született, hanem egy tanulmány arról, hogyan ne tárgyaljunk globális hatalmakkal. Egy alku, amelyben az egyik fél pénzt ígért, amivel nem rendelkezik, a másik meg csak bólint, mert még így is nyer.
Brüsszel ma már azt nevezi sikernek, ha nem veszít túl sokat. Ursula von der Leyen mosolyogva fogadta el Trump 15 százalékos vámját – miközben pár hónapja még a szabadkereskedelem volt a hivatkozási alap. Ha ez győzelem, milyen lehet a vereség?
Washington augusztus 1-jei határidőt szabott Brüsszelnek egy vázlatos kereskedelmi megállapodás megkötésére. A piacok idegesen figyelik a fejleményeket, miközben az Európai Unió a belső megosztottság ellenére egységes frontot próbál mutatni, de a labda egyértelműen az amerikai térfélen pattog.
Az Európai Bizottság jogi eszközök segítségével gyorsítaná fel az orosz energiáról való leválás folyamatát. Ha elfogadják a kedden benyújtott tervezetet, akkor 2028-ig teljesen felfüggesztik az unióba irányuló orosz földgázszállításokat. Az EU függősége azonban továbbra is nagyon nagy, és több vállalat is aggódik az ötlet miatt.
Néhány hétig úgy tűnt, rendeződnek az európai–amerikai kereskedelmi viszonyok. Aztán Donald Trumpnak elfogyott a türelme, és 50 százalékos vámokkal fenyegette meg az Európai Uniót. Brüsszel tehetetlen, Washington dühös, a részvények zuhanórepülésben.
Az európai földgáztárolók töltöttsége 2022 óta nem volt ilyen alacsony, mint most. A tárolókapacitásokhoz kötődő előírások és a növekvő ázsiai kereslet okozta piaci torzulások, valamint áremelkedés miatt idén sokba kerülhet majd, hogy ne fázzunk télen és az energiaellátás is megfizethető maradjon.
A csel abban rejlik, hogy most nem szankcióként, hanem sima kereskedelmi rendeletként fogadnák el az orosz földgáz betiltását, amit még csak nem is betiltásnak neveznének. Így viszont nem lehet vétózni. Az egész unió issza majd meg a levét, a magyar energiabiztonság pedig különösen nehéz helyzetbe kerül.
Amennyiben a tárgyalások Washingtonnal nem hozzák meg a várt eredményt, és az amerikai elnök valóban életbe lépteti az extravámokat Európával szemben, az Európai Bizottság brutális mértékű célzott büntetővámokkal fog válaszolni.
A magas energiaárak, a nyersanyaghiány, a mindent elborító bürokrácia és a befektetői bizalom megrendülése mind része annak a kudarcsorozatnak, amely eleve kizárja, hogy az Európai Bizottság célja, a globális chipgyártás 20 százalékos európai részesedése valóra váljon. Újabb kudarc Ursula von der Leyen listáján.
Az Európai Unió jövője és Magyarország mozgástere kulcsfontosságú kérdés, amely gazdasági, politikai és társadalmi hatásokat is magában hordoz. A jelenlegi uniós modell reformra szorul, és Magyarország számára is fontos kérdés, hogy hogyan érvényesítheti érdekeit a változó európai közegben.
A „ReArm Europe” egy 800 milliárd eurós védelmi csomag, amely radikálisan átalakíthatja Európa védelmi és gazdasági képességeit. A cél az USA-tól való függőség csökkentése, a stratégiai autonómia elérése és erősebb, fenntarthatóbb védelmi képességek kialakítása. Az ambiciózus terv megvalósítása azonban kihívásokba ütközhet.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a magyar államadósság csökkenő pályán van, és nincs kockázat, ellentétben az Európai Bizottság jelentésével. A kormány elkötelezett a fiskális fegyelem mellett, az adósság devizaszerkezete stabil, a nemzetközi hitelminősítők továbbra is befektetésre ajánlják Magyarországot.
Eddig csak a Kínából érkező importautókkal volt baja Brüsszelnek. Most már a gyártók európai beruházásait is támadja. Először a BYD szegedi gyára került célkeresztbe, nem mentesen a durva politikai áthallásoktól.
Az Európai Bizottság a vállalati fenntarthatósági jelentéstételre és az ellátási láncok átláthatóságára vonatkozó szabályok enyhítését, valamint a környezeti és társadalmi hatásokra vonatkozó jelentéstételi kötelezettség módosítását tervezi. Ezek kedvező lépések lehetnek az európai vállalatok számára, és a versenyképességüket is erősíthetik.
A müncheni biztonságpolitikai konferenciát J. D. Vance alelnök beszéde uralta, ami egyáltalán nem a védelemről és a biztonságról szólt. Nyílt hadüzenet volt ez a Brüsszel irányította európai liberális rendnek. Kissinger egykori híres kérdésére („Kit kell felhívnom, ha Európával akarok beszélni?”) jelenleg az egyetlen válasz, hogy ki az, akit biztosan nem.
Gazdaság helyett politika, pragmatizmus helyett ködös ideológia. Az Európai Unió Brüsszel-vezérelt működése immár többet rombol, mint használ. Sürgős irányváltásra lenne szükség, a hübrisz ideje lejárt.
Az Európai Bizottság rövidesen bemutatja a Versenyképességi Iránytű nevű gazdaságélénkítő programját, amely meghatározza az EU gazdaságpolitikai irányvonalát. A főbb intézkedések közé tartoznak a vállalati zöld (ESG)-szabályozások egyszerűsítése és egyes tőkepiaci reformok.
Egy új, ambiciózus tervvel áll elő az Európai Bizottság, amely radikális egyszerűsítéseket és szorosabb gazdasági együttműködést ígér, hogy megmentse Európa gazdasági helyzetét. Az Európai Versenyképességi Iránytű a következő öt évre vonatkozóan alapvető változtatásokat javasol a szabályozási terhek csökkentésében és a stratégiai szektorok erősítésében.
A Meta főnökénél történt valami furcsa, de megmagyarázható: az ember, aki agyoncenzúráztatta a Facebookot Biden elnök kérésének megfelelően, hirtelen a szólásszabadság harcosa lett, sőt: Trumpot Brüsszel megbüntetésére kéri.
Az Európai Unió Bírósága első alkalommal ítélte kártérítés megfizetésére az Európai Bizottságot saját adatvédelmi szabályainak megsértése miatt.
