Rendkívüli online csúcstalálkozót tart az Európai Tanács október 17-én, hogy egységesítse az izraeli háborúval kapcsolatos EU-s álláspontot. Az elmúlt hét kommunikációs káosza után jogos a sietség.

Közös nyilatkozatot adott ki október 15-én az EU huszonhét tagállama az izraeli háborúval kapcsolatos álláspontról. A közleményben a lehető leghatározottabban elítélik a Hamászt és annak Izrael elleni terrortámadásait, felszólítják a túszok azonnali szabadon bocsátására, illetve hangsúlyozzák a zsidó állam jogát az önvédelemre. Ugyanakkor rámutatnak arra is, hogy ez az önvédelem csak a nemzetközi joggal összhangban történhet.

A nyilatkozat az Európai Tanács keddi, az izraeli háború témában összehívott rendkívüli ülése előtt született. Charles Michel elnök – jogosan – túl későinek találta az időpontot egy egységes állásfoglalás elkészítésére, így az ET tulajdonképpen megelőzte saját magát.

Ami azt illeti, a sietség ez esetben teljesen érthető. A háború kirobbanását követő héten Brüsszel és csatolt részei olyan kommunikációs ámokfutást mutattak be, amely párját ritkítja az egyébként is döcögve zakatoló bürokratikus gépezetben.

A magyar biztos lavinája

Várhelyi Olivér, a szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős magyar uniós biztos az X-en október 9-én közölte, hogy az EU minden palesztin segélyét azonnali hatállyal leállítja és teljeskörűen felülvizsgálja. Szavaira nem más lépett be a történetbe, mint Josep Borrell, az EU külügyi képviselője, aki egy kissé zavaros sajtótájékoztatón és egy közleményben jelezte: szó sincs felfüggesztésről, sőt, a palesztinok felé növelni kell az uniós segélyek összegét.

Borrell kifejtette: Izraelnek tiszteletben kell tartania a nemzetközi humanitárius jogot, márpedig azzal, hogy a Gázai övezet civil lakosait megfosztotta az áram- és vízellátástól, súlyosan megsértette azt. A Hamász nem egyenlő a Palesztin Hatósággal, a terrorista szó pedig nem egyenlő a palesztinnal, tehát a kollektív büntetés csak olaj a tűzre, és ellentétes a békés rendezés érdekeivel.
Megjegyzés: Borrellnek soha nem volt ellenvetése az orosz állampolgárok EU-s tagországok által bevezetett kollektív büntetésével és szankcionálásával kapcsolatban az ukrajnai háború kirobbanása óta.

Azt is elmondta, hogy a folyósított segélyösszegeket valóban felülvizsgálják, hogy megbizonyosodjanak afelől, hogy véletlenül nem a Hamász terroristáit támogatta-e valójában az EU, bár erre Borrell személy szerint csekély esélyt lát. Mint fogalmazott: a gázai humanitárius helyzet nemhogy a támogatások felfüggesztését, de egyenesen a növelését követeli meg.
A szavait tett követte: az Európai Bizottság október 14-én bejelentette, hogy 25 millió euróról 75 millióra emeli a Gázának nyújtott humanitárius segélyek összegét.

Várhelyit azóta egyre erősebben támadják az Európai Parlament baloldali frakciói, már azt követelve, hogy az EB távolítsa el soraiból a magyar biztost. Nem meglepő tény: az Európai Parlamentnek semmilyen joga és lehetősége nincs egy biztos lemondatására.

Von der Leyen izraeli útja

Az Európai Bizottság elnöke már október 13-án Izraelbe utazott, ahol az Európai Unió nevében fenntartások nélküli támogatásáról biztosította a kormányt. Ez a megfogalmazás nem állt összhangban a Borrell által kiadott közleményben megfogalmazottakkal, így Von der Leyenre is baloldali össztűz zúdult. A kritikusok elsősorban azt kifogásolták, hogy az EB elnöke nem vett tudomást a külügyi főképviselő tagállamokkal egyeztetett nyilatkozatáról, vagyis egyetlen mondattal sem szólította fel Izraelt a nemzetközi humanitárius jog betartására a Gázai övezettel kapcsolatban.

Nathalie Loiseau EP-képviselő a védelmi bizottság elnöke egyenesen úgy fogalmazott: „Nem értem, mi köze van az Európai Bizottság elnökének az EU külpolitikájához, amiért nem ő a felelős”. Mások ennél is sarkosabban véleményezték Ursula von der Leyen izraeli útját, szintén az EB-elnök külpolitikai kompetenciáját kérdőjelezve meg, „Kinek hiszed magad?” felkiáltással nyitva a dörgedelmet.

A legvehemensebb EP-képviselők pedig egyenesen kettős mércével vádolják az EB elnökét, és

egy tavaly októberben mondott dühös beszédét idézik, amikor VDL háborús bűnökkel vádolta az oroszokat,

mondván, azok „nőket és gyermekeket fosztottak meg a víztől, villanytól és fűtéstől, ami nem más, mint terrorcselekmény”. A mostani konfliktussal kapcsolatban ugyanakkor – mondják a kritikus hangok – az elnöknek semmilyen aggályai nem voltak, amikor Izrael ugyanezt tette a gázai palesztinokkal.

And please tell us President @vonderleyen, when the Apartheid State of #Israel doesn't just attack Electricity Infrastructure in #Gaza but cuts it off + cuts off water + food supplies, is that a War Crime..? Is that pure terror.? Or is Collective Punishment of #Palestinians ok..? https://t.co/g4WYE6iS5K

— Mick Wallace (@wallacemick) October 12, 2023

Majd a vezetők eldöntik

A kommunikációs káoszt ezen a ponton elégelte meg az Ursula von der Leyennel egyébként sem mély baráti kapcsolatáról ismert Charles Michel, aki villámgyorsan összehozta az Európai Tanács közleményét, egyben bejelentette, hogy október 17-én rendkívüli EU-csúcsot hív össze a közös álláspont véglegesítése érdekében. A végeredmény nemcsak azért borítékolható, mert az ügyben már megjelent egy közlemény, de azért is, mert a tagállamok miniszterelnökei és államfői már mindenhol kinyilvánították véleményüket.

Az Európai Uniónak azonban a kommunikációs zavar mellett jelenleg van egy másik, hatásaiban sokkal közvetlenebb problémája is az izraeli háború miatt. Egyes tagállamokban valóságos erőszakhullám söpör végig „szimpátiatüntetés” néven, ezt azonban egységesen már nem lehet kezelni. Kit hogyan véd a kormánya.

***

Fotó: Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az uniós szerveknek az izraeli terrortámadások áldozatai emlékére tartott közös részvétnyilvánításán Brüsszelben, 2023. október 11-én.
MTI/EPA/Olivier Hoslet