Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza   

Augusztusban a keresetek átlagos növekedése az előző havival megegyező szinten, 15,2 százalékon állt, ami az azt megelőző két hónapinál (17,9 és 16 százalék) alacsonyabb érték. A lassabb bérnövekedéshez több fontos ágazat (például feldolgozóipar, építőipar, adminisztratív szolgáltatások) is hozzájárult, így nem egyedi tényezőkből adódik.  

A kisebb keresetemelkedés magyarázata a bázisidőszakban keresendő: tavaly az év második felében a vállalkozások a munkavállalóiknak, az elszabaduló infláció miatt, sok esetben pótlólagos béremelést biztosítottak, ám ilyen az idén a statisztika szerint nem történt.  

Augusztusban – a korábbiakhoz hasonlóan – a versenyszféra keresetemelkedése volt erőteljesebb, 15,3 százalék, ám a költségvetési szervek béremelkedése is fokozatosan felzárkózik, 14,8 százalékot tett ki, azaz a két ágazat közötti olló fokozatosan záródik.  

A fizetések növekedése az egyes ágazatokban 

A béremelkedés mértéke az egyes ágazatokban viszonylag egyenletesen alakult: a növekedés a 10 százalékot mindenhol meghaladta, míg 20 százalék feletti bővülés csak az ingatlanügyletek ágazatban és a bányászatban történt. A legkevésbé a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ágazatban (10,9 százalék), a művészet, szabadidő, szórakoztatás kategóriában (12,3 százalék) és az oktatásban (13,0 százalék) nőttek a keresetek. 

Hogyan alakulnak a reálkeresetek? 

Figyelembe véve az augusztusi 16,4 százalékos inflációt, a fizetések reálértéke egy százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, és még a versenyszféra reálbérváltozása sem tudott pozitív tartományba kerülni.  

Bár az idei évet összességében a reálkeresetek kismértékű csökkenése jellemzi, ez még nem jelent kereseti válságot, hiszen az év egészét tekintve a reálbérek szintje a 2010-est várhatóan mintegy 65 százalékkal haladja meg.  

Ugyanakkor az egyedi esetek különbözők lehetnek: a munkavállalók egy részének bizonyára emelkedett az idén a reálbére, míg lehettek olyanok, akik egyáltalán nem, vagy csak alig kaptak fizetésemelést, ami a mostani magas inflációs környezetben jelentős jóléti veszteséget jelent. Utóbbi eset vélhetően akkor lehet jellemző, ha a munkavállaló érdekérvényesítő képessége gyenge (például idősebb, olyan helyen él, ahol kevesebb a munkalehetőség), és a munkáltató ezt ki is használja. 

Hogyan alakul az infláció és a keresetek viszonya? 

Szeptemberben azonban a bázishatások miatt az infláció 12,2 százalékra csökkent, és mivel a béremelkedési ütem hónapról hónapra csak kismértékben változik, ezért a reálkeresetek éves alapon már növekedhettek. Ez fontos a kiskereskedelmi forgalom újraéledése szempontjából is, bár itt a reálkereset csak az egyik meghatározó tényező, a magas infláció mellett a fogyasztást az óvatossági motívum és a magasan ragadt árak is visszafogják. Ugyanakkor az év végéhez közeledve egyre inkább a jövő évi béremelésekkel kapcsolatos gondolkodás válik meghatározóvá.  

A munkaerőhiány, a magas inflációs várakozások, illetve az idén elszenvedett reálbércsökkenés kompenzálása egyaránt felfelé hajthatja a fizetésemelkedési ütemet.  

Két számjegyű minimálbér és bérminimum-emelés várható 

A fizetések növekedésének pontos mértékét nagyban meghatározza a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedési üteme. Ezen belül is nagyobb szerepe van a garantált bérminimumnak, hiszen az mintegy háromszor annyi munkavállalót érint, mint a minimálbér. Mindkét esetben két számjegyű emelésre számítunk, így pedig az átlagkeresetek 12,4 százalékkal nőhetnek, ami az inflációs prognózisunkat figyelembe véve 5,7 százalékos reálbér-növekedést jelent. Ehhez azonban szükséges az infláció alacsonyan tartása, amelyben kulcskérdés a forintárfolyam alakulása. 

A KSH friss kereseti adatai részletesen 

– A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 555 900 forint volt, ez 15,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. 

– A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 528 500 forintra becsülhető, ami 14,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 531 100, a költségvetésben 518 300, a nonprofit szektorban 531 600 forintot tett ki, ezek 14,0, 15,1, illetve 12,1 százalékkal emelkedtek egy év alatt. 

– A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 369 700, a kedvezményeket figyelembe véve 383 500 forintot ért el, ez 15,2, illetve 15,1 százalékkal magasabb volt, mint 2022 augusztusában. 

– A reálkereset egy százalékkal csökkent a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 16,4 százalékos növekedése mellett. 

– A bruttó mediánkereset 450 000 forint volt, ami 15,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. 

– A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 312 300 forintot ért el, ez 15,7 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. 

Forrás: KSH, 2023.10.24.

Fotó: Shutterstock.com

Czomba Sándor: 73 ezer forinttal nőtt augusztusban az átlagbér, szeptembertől visszatérhet a reálbéremelkedés korszaka

A KSH adatai szerint augusztusban 15,2 százalékkal, azaz egy év alatt 73 ezer forinttal 555 900 forintra emelkedett a bruttó átlagkereset. „Ez azt jelenti, hogy a Gyurcsány-korszakhoz képest a munkavállalók átlagosan majd háromszor több fizetést visznek haza, mint korábban” – így kommentálta a kedden megjelent legfrissebb adatokat Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
Az MTI-hez eljuttatott közleményében az államtitkár különösen nagy eredménynek tartotta, hogy ez idő alatt a minimálbér és a garantált bérminimum is több mint háromszorosára nőtt, miközben 1 millióval dolgoznak többen.
Az államtitkár szerint kijelenthető, hogy a kormány sikeres inflációcsökkentő lépéseinek köszönhetően – mint az online árfigyelő vagy a kötelező akciózás – augusztusban minden bizonnyal megállhatott a fizetések vásárlóerejének mérséklődése, hiszen a reálbérek minimális mértékben, azaz mindössze 1 százalékkal csökkentek, a szeptemberi adatok pedig már reálkereseti fordulatot jelezhetnek. Ezzel visszatérhet a korábbi években megszokott, reálbéremelkedési korszak.
Czomba Sándor hozzátette, hogy a munkaadók és munkavállalók folyamatban lévő tárgyalásai alapján pedig a fizetések vásárlóerejének érdemi növekedése jövőre is folytatódhat, ugyanis a legkisebb keresetek érezhető mértékben emelkedhetnek. A gyarapodó reálkeresetek lökést adhatnak a fogyasztásnak, így az ismét növekedésnek indulva hozzájárulhat a gazdasági bővülés helyreállításához. A kormány célja változatlan, a családok és a munkahelyek védelme érdekében 2023 az inflációcsökkentés, 2024 a növekedés éve lesz.