Egyre több elektromos járművel (EV) találkozhatunk az utakon. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint ezek hatszor annyi ásványi anyagot igényelnek, mint a hagyományos autók, így egyre csak nő a kereslet többek között a lítium iránt. Ám egyesek szerint nem a mennyiség jelenti az elsődleges problémát, inkább a kitermelése nem elég gyors. 

A General Motors, a Volkswagen, a Ford, a BMW és az egyéb nagy autógyártók azt tervezik, hogy 2035-re már csak elektromos gépkocsit adnak el. A Kelley Blue Book szerint 2023 első negyedévében az akkumulátoros autók, a plug-in hibridek és más elektromos járművek értékesítése az Egyesült Államokban 45 százalékkal nőtt az előző évhez képest. 

Az IEA egy 2021-es jelentésében úgy becsülte, hogy az elektromos járművekben és az akkumulátorok tárolásában felhasznált ásványi anyagok iránti kereslet 2040-ig a harmincszorosára nőhet. A megemelkedett kereslet pedig feltolja az árakat: a lítium 2021-ben több mint 400 százalékkal drágult, ezzel együtt az akkumulátorok ára is lassabb ütemben kezdett el csökkenni. 

A fém legnagyobb lelőhelyei közé tartozik Chile, Ausztrália, Argentína, Bolívia és Kína, ám a bányászatuk, a szállításuk és a feldolgozásuk nem egyszerű feladat. A legjelentősebb lítiumérckészletek Dél-Amerikában, az úgynevezett lítiumháromszögben lelhetők fel, ahol a világ lítiumlelőhelyeinek az 53 százaléka található. A háromszög legnagyobb területe Chile részét képezi, több mint 20 ezer tonnás tartalékkal.   

Bolívia a második helyen állhat a tartalékokat tekintve. Egyes becslések szerint a dél-amerikai országnak több mint 21 millió tonna lítiuma lehet, de egyelőre szinte semmilyen ipari termelésről vagy kereskedelmileg hasznosítható tartalékról nem számolhat be. Az ország természeti erőforrásokban ugyan gazdag, ám elszegényedett, ami megnehezíti a lítiumbányászati projektek önálló működtetését.  

Egyre többen fektetnek be a kitermelésbe 

A lítium és más, az energiaátalakításhoz szükséges nyersanyagok iránti kereslet az erre szakosodott vállalatokat arra késztette, hogy kiaknázzák a lehetőségeket és nagyobb beruházásokkal biztosítsák az ellátási lánc megfelelő működését.  

Gabriel Boric chilei elnök nagyobb hangsúlyt fektet majd a lítiumbányászat fejlesztésére, ám a lítiumháromszög három országa közül már most Chilének van a legfejlettebb technológiája és tapasztalata az ásványkincsek bányászatában, emellett a világ legnagyobb rézkitermelője. A további fejlesztések érdekében azonban az ottani vállalatok a közelmúltban bányászati megállapodásokat kötöttek Bolíviával és Argentínával azért, hogy kiaknázzák a készleteket. 

Bár Kínának vannak a világ legnagyobb lítiumlelőhelyei, és jelenleg e fém legnagyobb termelője, a kereslete jóval nagyobb, mint a termelési kapacitása, sőt ez az iparági szakértők szerint várhatóan továbbra is növekszik.  

Ha elég is lesz a nyersanyag, azt ki is kell termelni 

A megnövekedett kereslet és az ezzel járó lítiumhiány arra kényszerítette a tehetősebb autó-előállítókat, hogy közvetlenül szerezzék be az alapvető fontosságú fémet, és küldjék el az akkumulátorgyárakba, amelyek részben a beszállítók, részben pedig a gépkocsi-előállítók tulajdonában vannak. 

A Ford Motor például megállapodott az SQM, az Albemarle és a Nemaska Lithium lítiumkitermelővel. A Tesla, amely az évek során kiépítette a lítium és más nyersanyagok ellátási láncát, folyamatosan piaci részesedést szerzett Kínában, Európában és az Egyesült Államokban. Jelenleg Kalifornia második legnagyobb újautó-értékesítője a Toyota után. 

A jelenlegi lítiumkínálat továbbra is alacsony a gyorsan növekvő kereslethez képest, ez a felállás pedig veszélyezteti az új energiaipar fenntarthatóságát.  

A hiányt azonban enyhítheti a kiégett akkumulátorokból származó lítium újrafelhasználása, hiszen nem kis számokról beszélünk: évente több millió lítiumion-akkumulátort dobnak ki számítógépekből, okostelefonokból, használt autókból és különböző, akkumulátorral működő eszközökből – részletezte az EPS News.  

Lehetséges, hogy a lítium végül bőven elegendő lesz ahhoz, hogy mindenki igényeit kielégítse. Akár ugrásszerűen megnőhet a globális kitermelés sebessége, ezzel pedig csökkenhetnek az árak – véli a lap. 

Azonban nem mindenki ilyen bizakodó. Carlos Tavares, a Stellantis (amely többek között olyan márkákat foglal magában, mint a Jeep, a Dodge, a Chrysler, a Ram) vezérigazgatója szerint  

nem az a baj, hogy nincs elég nyersanyag, hanem az, hogy azt ki is kell termelni.  

Emellett azt is kiemelte, hogy az EV-iparnak nemcsak a nyersanyagok hiánya, de az emiatt kialakult igen magas árak és a hiányos infrastruktúra is gátat szabnak. Ezek pedig tovább nehezítik azt, hogy a közeljövőben olcsón vásároljunk elektromos járművet. 

Kapcsolódó: