Az Energy Institute a KPMG közreműködésével vizsgálta a 2022-es energiaszektort, az energetikai átmenet alakulását. A Statisztikai Szemléjük 1952 óta gyűjti össze és elemzi a világ energiatermelésére, -fogyasztására és -kibocsátására vonatkozó adatokat.
A tanulmány főbb megállapításai
- Tanulmányuk szerint világszerte nagyjából egy százalékkal nőtt, Európában pedig csaknem négy százalékkal csökkent az elsődleges energiafelhasználás.
- Kontinensünkön ugyan nem nőtt a szénfelhasználás, a világ azonban 2022-ben többet égetett el a legszennyezőbb fosszilis energiahordozóból, mint eddig bármelyik évben.
- Annak ellenére, hogy a nettó zéró kibocsátás elérésének szükségességéről széles körű konszenzus van, az üvegházhatású gázok kibocsátása globálisan még mindig rossz irányba halad.
Melyek voltak az előző egy-két év főbb kihívásai?
Tavaly az energiaszektornak az ellátás, az árak és az éghajlatváltozás terén is komoly kihívásokkal kellett megküzdenie.
Az ágazat még túl sem jutott a pandémia hatásain, a világjárvány okozta keresletnövekedésen, az ellátási láncok problémáin, az energiapiacok máris újabb válságba sodródtak. Az orosz–ukrán háború világszerte komoly hullámokat vetett, felborította az ellátásra vonatkozó várakozásokat, előrejelzéseket, árválságot és számos gazdaságban mélyreható megélhetésiköltség-nyomást okozott. Emellett minden kontinensen megmutatkoztak a klímaváltozás egyre veszélyesebb hatásai.
Az Energy Institute 72. Statistical Review of World Energy című, a KPMG közreműködésével készült tanulmánya átfogó képet nyújt az energiarendszerről, a globális piacok helyzetéről, az energetikai átmenet alakulásáról 2022-ben.
A globális energiafelhasználás alakulása
Az elsődleges energia iránti kereslet növekedése globálisan lelassult 2021-hez képest, hiszen 2022-ben 1,1 százalékkal nőtt, szemben a 2021-es 5,5 százalékkal. Ez azt is jelenti, hogy tavaly a 2019-es, Covid előtti szintet 2,8 százalékkal haladtuk meg. Eközben Európa összességében 3,8 százalékkal kevesebb energiát vett igénybe 2022-ben, mint az azt megelőző évben. A primerenergia-ellátás 2019 és 2022 közötti növekedéséből komoly részt vettek ki a megújuló energiaforrások (víz nélkül) és a szén, a megnövekedett gáztermelés (2,7 EJ) pedig szintén nyilvánvaló.
A fosszilis tüzelőanyag-fogyasztás változatlan maradt, kitette az elsődleges energiafogyasztás 82 százalékát.
A megújulók vízenergia nélküli részaránya globálisan elérte a 7,5 százalékot, ami majdnem 1 százalékpontos növekedés az előző évhez viszonyítva. A megújuló energiaforrások felhasználásának 13 százalékos bővülése 2021-ről 2022-re meghaladta a szén felhasználásának 0,6 százalékos növekedését, eközben pedig a földgázfelhasználás 3,1 százalékkal csökkent.
Az energiafelhasználásból, az ipari folyamatokból, a metánból származó szén-dioxid-kibocsátás továbbra is erőteljesen emelkedett,
és elérte a rekordmagasságot, a 39,3 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéket, ami 0,8 százalékos növekedés 2021-hez képest. Az energiafogyasztásból származó kibocsátás a globális kibocsátás 87 százalékát tette ki.
Mi a helyzet az olajkitermelésben?
A Statistical Review of World Energy szerint az olajkereslet 2022-ben napi 2,9 millió hordóval, 97,3 millió hordóra nőtt, azaz még mindig 0,7 százalékkal volt a 2019-es szint alatt. A benzin (25 százalék) és a gázolaj (29 százalék) a teljes kereslet valamivel több mint felét tette ki.
A globális olajtermelés 2022-ben napi 3,8 millió hordóval nőtt. A bővülés több mint 60 százalékát az OPEC+ adta. A növekedés elsődleges forrása Szaúd-Arábia (1,182 millió hordó/nap) és az Egyesült Államok (1,091 millió hordó/nap) volt. Az olajfogyasztás azonban 0,7 százalékkal a 2019-es szint alatt maradt.
A brent nyersolaj átlagos ára 101 dollár/hordó volt 2022-ben. Ez csaknem 30 százalékos növekedés 2021-hez képest, és 2013 óta ez a legmagasabb szint.
Hogyan változott a földgáz szerepe a orosz–ukrán háború kapcsán?
A földgáz elsődleges energiafogyasztásban való részesedése csupán egy százalékponttal csökkent a 2021-es 25 százalékhoz képest.
Az LNG-kínálat 5 százalékkal, 542 milliárd köbméterre nőtt 2022-ben, főként Észak-Amerikának, valamint az ázsiai és csendes-óceáni térség exportjának köszönhetően. Az LNG-import is 5,2 százalékkal nőtt világszinten. A Statistical Review of World Energy szerint, míg Európa 2022-ben jelentősen, 58,4 százalékkal növelte az LNG-importját, az ázsiai csendes-óceáni térség 6,5 százalékkal csökkentette azt.
A földgázvezeték-hálózatokon keresztül a teljes nettó kereskedelem tavaly 15 százalékkal csökkent, 78 milliárd köbméterrel esett 2021-hez képest. Az elmúlt 10 évben Oroszország átlagosan a csővezetékeken keresztüli teljes globális gázexport mintegy 43 százalékát adta. A 2022-es évben részesedése a teljes globális csővezetékes exportból 29 százalékra csökkent, ami mintegy 76 milliárd köbméteres visszaesés. Ennek ellenére a teljes globális export 25 százalékával még mindig a legelőkelőbb helyen áll, utána Norvégia következik 23 százalékkal. Kína eközben 5 milliárd köbméterrel, azaz 9,7 százalékkal növelte vezetékes importját.
A földgáz ára tavaly csúcsokat döntött: Európában 302, Ázsiában pedig 189 százalékos volt a növekedés. Eközben az Egyesült Államokban kevésbé drasztikus, 50 százalékos emelkedést tapasztalhattak, de az árak így is rekordszintet értek el 2008 óta.
A szén- és a villamosenergia-termelés alakulása
A nemzetközi szénkereskedelem 2022-ben közel 4 százalékkal csökkent, ami 2017 óta a legalacsonyabb szint. Indonézia, Ausztrália és Oroszország együttesen a teljes globális export valamivel több mint 71 százalékát adta. Ezen belül Oroszország szénkivitele 12 százalékkal csökkent 2022-hez képest.
Kína volt a legnagyobb szénimportőr közel 6 EJ (exajoule) értékkel, és míg az Indonéziából származó importja 0,5 EJ-lal csökkent, addig az Oroszországból és Mongóliából származó importja 1,5, illetve 0,5 EJ-lal nőtt. Míg a globális szénimport 74 százalékát Ázsia és a csendes-óceáni térség adta, Európa volt a második legnagyobb régió, ahol a szénbehozatal 10 százalékkal nőtt 2021-re.
Mindezek ellenére világszerte az energiatermelés domináns forrása a szén maradt a maga stabil, 35,4 százalékos arányával. (Ez a hányad egyébként kismértékben csökkent a 2021-es 35,8 százalékhoz képest.) A szén meghatározó szerepét ugyanakkor nem Európa erősítette – ott a felhasználás jelentősen alacsonyabb, 16 százalékos volt. Ennek az egyik fő oka lehetett, hogy az ukrán felhasználás a felére csökkent az egyes üzemek leállása, megsemmisülése miatt.
A szén ára 2022-ben rekordszintet ért el, elsősorban az európai, illetve a japán piacokon. Előbbinél 145, utóbbinál 45 százalékos növekedést tapasztaltak.
Tavaly a globális villamosenergia-termelés 2,3 százalékkal nőtt, a szél- és napenergia részaránya pedig rekordmagas szintet, 12 százalékot ért el. A napenergia 25, a szélenergia 13,5 százalékos növekedést produkált. Tavaly a nettó villamosenergia-igény növekedésének 84 százalékát fedezték a megújuló energiaforrások (a vízenergia nélkül).
A megújuló energia szerepe
A Statistical Review of World Energy szerint a megújuló energia (a vízenergia kivételével) felhasználása 2022-ben 14 százalékkal nőtt, ami valamivel alulmúlja a 2021-ben mért 16 százalékos bővülést. A növekedés nagy része Kínának köszönhető, a napenergia kapcsán 37, a szélenergia-kapacitás esetén pedig 41 százalékos a bővülés.
Milyen most a magyarországi energiahelyzet?
Losonczy Géza, a KPMG associate partnere külön összefoglalta az átfogó adatsor Magyarországra vonatkozó részét. E szerint az elsődleges energiafelhasználásunk 2021-hez képest 6,4 százalékot csökkent, ez jelentősebb, mint a mínusz 3,8 százalékos európai átlag. Hazánk 2022-es széntermelése szembement a növekvő európai tendenciákkal: 1,5 százalékkal csökkent, miközben Európában 3,9 százalékos volt a bővülés ezen a területen. A megújuló energiából származó termelésünk 7,8 százalékkal nőtt az előző évhez képest, ami valamivel kevesebb a 9,4 százalékos európai átlagnál. Fő forrásunk a napenergia volt múlt évben, a 4,6 TWh a hazai termelés 63 százalékát biztosította.
Az olajfogyasztásunk szintén esett, méghozzá 1,5 százalékkal, tehát változó tendenciát mutat az átlagos európai 3,6 százalékos növekedéshez képest. A földgázfelhasználásunk a 13 százalékos európai tendenciának megfelelően jelentős mértékben, 15 százalékkal csökkent – a 2022-es érték 9,2 milliárd köbméter volt. A megújuló energiák felhasználásában a 2022-es 7,4 százalékos hazai növekedéssel elmaradunk a 9,4 százalékos európai átlagtól. Jól állunk viszont az energiafelhasználásból fakadó szén-dioxid-kibocsátás terén: ez Magyarországon az előző évhez képest 6,9 százalékkal mérséklődött, ami a 2 százalékos európai átlagcsökkenés majdnem három és félszerese.
