Hazánkban csak jogszabályban meghatározott célból, jogcímen és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni. Az új idegenrendészeti törvény és rendeletei a lehető legszigorúbban szabályozzák a Magyarországon történő tartózkodást a külföldiek számára.
A Magyarországon tartózkodó külföldiek száma a KSH adatai szerint 2010 óta 53 ezerrel emelkedett, ami mindössze évi 4 ezer fős átlagos növekedés. Szó sincs arról, hogy külföldiek tömege lepte volna el hazánkat az elmúlt évtizedben – hangsúlyozta Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.
Az adatok azt mutatják, hogy a 2010 és 2023 között Magyarországra érkezett 514 ezer külföldi jelenleg kevesebb mint a fele, 251 ezer fő él hazánkban, ami a teljes népesség csupán 2,6 százaléka.
Közülük 36 ezren a tanulmányaik miatt tartózkodnak ideiglenesen Magyarországon.
A hivatalos adatok szerint 2010 óta 324 ezer magyar állampolgár távozott külföldre, közülük 219 ezren tértek vissza. A hazai vándorlási egyenleg ugyanakkor mintegy 40 ezer fős többletet mutat az elmúlt 13 évben. Ez annak köszönhető, hogy 143 ezer külföldön született magyar állampolgár tért haza.
A kormány elkötelezett a hazai munkahelyek védelme mellett, elsődleges célja, hogy a munkaerőhiány enyhítése érdekében elsősorban a mintegy 300 ezer fős magyar munkaerő-tartalékot aktivizálja, főként az álláskeresőket és az inaktívakat.
Csak abban az esetben jöhetnek harmadik országból dolgozók, ha a magyar és az uniós munkaerő elfogyott.
Jelenleg mintegy 120 ezer vendégmunkás dolgozik hazánkban. Ezzel a harmadik országból érkező munkavállalók aránya a V4-államokban továbbra is Magyarországon a legalacsonyabb, azaz a vendégmunkások nem veszik és nem is vehetik el a magyarok munkahelyét. A foglalkoztatottak számához viszonyítva a külföldről érkezők aránya hazánkban 2,6, miközben Szlovákiában 3,8, Lengyelországban 6,4, Csehországban pedig 17 százalék.
Vendégmunkások foglalkoztatására csak és kizárólag azokban a hiányszakmákban kerülhet sor, ahol a hazai és az európai uniós munkaerő már nem áll rendelkezésre. A magyar munkahelyeket többek között kvóta, országlista és negatív foglalkozási lista is védi. A tartósan munkában állók vendégmunkásokra való lecserélése pedig hazánkban jogszabályban tiltott.
A magyar fizetéseket a vendégmunkások nem törik le, ezt ugyanis a jogszabályok megakadályozzák, hiszen a harmadik országbeliek munkavállalásához kapcsolódó díjazások nem térhetnek el jelentős mértékben a vonatkozó országos átlagos személyi alapbértől, így nem okozhatnak versenyhátrányt a munkaerőpiacon a hazai munkavállalók számára.
Kapcsolódó:
MTI/Kovács Tamás
