A globális dél középhatalmai nem siettek oldalt választani az orosz–ukrán háború kapcsán, és országaik társadalmában jól rezonál az orosz propaganda. Az amerikai Foreign Affairs elemzése Brazíliát, Indiát, Indonéziát, Dél-Afrikát és Mexikót veszi számba, hogy miként alakul az ukrajnai konfliktushoz való hozzáállásuk.
Kerekes György, a Makronóm Intézet alapítójának írása
Miért olyan fogékony a globális dél az orosz propagandára?
Indiában, Indonéziában és Dél-Afrikában a közösségi médiát átjárja az orosz propaganda, Latin-Amerikában ezt még erősíti a Russia Today spanyol nyelvű oldala is, amely nagy népszerűségre tett szert Mexikótól Argentínáig. A Foreign Affairs megszólaltatott szakértőket a globális dél országaiból, hogy vajon miért hullik termékeny talajra az orosz nézőpont náluk, és miért olyan gyenge a nyugati narratíva.
Három vonulatot érdemes kiemelni a válaszokból:
- A globális dél nem érzi, hogy az orosz–ukrán háború az ő problémájuk lenne. Az indiai megszólaló azt mondja, hogy
„Európa a saját problémáit úgy láttatja, hogy azok globális gondok. Pedig az európai problémák egyáltalán nem az egész világ gondjai.”
Indonéz társa nehezményezi, hogy a Nyugat egy gyalognak tekinti Indonéziát egy globális sakkjátszmában, nem szuverén, egyenrangú félnek. A brazil kommentátor egyenesen azt állítja, hogy a Nyugatnak az ő véleményük csak akkor kell, ha baj van, és akkor is lehetőleg ne legyen túl önálló az állásfoglalásuk.
- A globális dél egyre öntudatosabb álláspontja, hogy ők mindenből ki vannak hagyva, ezért sértettek és dacosak.
Az orosz propaganda még a szovjet idők antikolonialista reflexeire is rájátszik
– a XX. században a Szovjetunió sokszor a kizsákmányoló gyarmatosítók antitéziseként igyekezett magát feltüntetni, gyakran sikerrel berántva az afrikai, ázsiai, latin-amerikai országokat a saját táborába. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy „Oroszország azoknak az államoknak az oldalán áll, amelyek ellen akarnak állni a Nyugat történelemhamisításának, amely kitörölné az emlékezetből a gyarmatosítók szörnyű bűneit, a népirtásokat”. Macron francia elnök egy konferencián elismerte, milyen sokkoló volt felismernie, hogy a Nyugat mennyi hitelességet vesztett a világ többi részének szemében.
- Politikailag több középhatalom is úgy érezheti, hogy a Nyugat összevissza politikája hézagokat keltett a geopolitikai térben, ahová Kína és Oroszország be tud nyomulni.
Fontos tényező az orosz gazdasági befolyás
Oroszországnak – bár nincs akkora pénzügyi ereje, hogy érdemben támogassa a dél államait – nem csekély gazdasági befolyása van rájuk. Ehhez legfontosabb eszköze még mindig az energiapolitika:
- Kőolajszállítás: a nyugati szankciók csak Európa irányába redukálták az orosz exportot, a globális piacon az oroszok aktívak maradtak.
A legnagyobb vásárló India, amely most már az olajigényeinek a felét orosz olajból fedezi, ráadásul diszkontáron,
de Brazília is megduplázta, Törökország pedig megháromszorozta az orosz kőolajimportját.
- Nukleáris energia: a nyugati szankciók erre nem terjednek ki, a Roszatom továbbra is aktív a világpiacon.
Az orosz gazdasági befolyás másik, sokszor nem emlegetett eszköze az élelmiszer-termeléshez szükséges műtrágyák előállítása és kereskedelme. A Foreign Affairs által vizsgált államok közül Indonézia, Törökország és Brazília is Oroszországból importálja a szükségletének nagy részét, utóbbi Oroszország legnagyobb vevője.
A harmadik gazdasági befolyásszerzési eszköz Oroszország kezében a fegyverexport, ami egy háborúban álló államtól talán meglepő, de érdemes figyelembe venni, hogy már a szovjet idők óta a mai globális délnek nevezett fejlődő országok jó része ottani fegyvereket rendszeresített a hadseregében. India a leginkább függésben lévő középhatalom: az orosz fegyverexport 31 százaléka az ázsiai országba került 2018 és 2022 között.
Nem csoda, ha India a védelmi készültsége fenntartásához nem engedhet meg magának konfliktust Oroszországgal.
Fontos lenne a globális dél bevonása a problémák kezelésébe
A gazdasági megfontolások mellett Oroszország a propagandán keresztül igyekszik hatni a globális dél államainak alapvetően konzervatív beállítottságú lakosaira is: a Kreml azt sugallja, hogy Ukrajna a nyugati woke-ideológia előretolt bástyája, felkeltve ezzel az emberek többségének félelmeit.
Az Egyesült Államok stratégái között is van, aki látja, hogy milyen kockázatai vannak a globális dél „elveszítésének”. Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója múlt heti cikkében amellett érvelt, hogy
a globális dél feltörekvő hatalmait be kellene vonni a globális problémák rendezésébe
(nemcsak a háborúk, hanem például az éghajlatváltozás), mivel a jelenlegi döntéshozatali mechanizmusokban valóban alulreprezentáltak.
Címlapfotó: Shutterstock
