A KSH a mai második becslésében megerősítette, hogy a magyar gazdaság a harmadik negyedévben kikerült a recesszióból:

bár éves alapon még kismértékben, 0,4 százalékkal csökkent a teljesítménye, negyedéves alapon már 0,9 százalékkal bővült. Ez az adat a várakozásoknak megfelelő teljesítményt jelentett. Az éves alapú változásokban sem a termelési, sem a felhasználási oldalon nincs olyan fontosabb tétel, amelynél az elmozdulás iránya ne a várakozások szerint alakult volna. Ugyanakkor a vártnál nagyobbat nőtt a mezőgazdaság hozzáadott értéke – a jelentős emelkedés a gyenge bázis miatt várható volt, de a 88,2 százalékos bővülés meghaladja a várakozásokat.  

Az ipar és az építőipar teljesítménye 

Az ipar teljesítménye 5,4 százalékkal csökkent – ez elsősorban az alacsony belső kereslet eredménye (ezt mutatja, hogy leginkább az élelmiszeripar hozzáadott értéke mérséklődött), az exportra termelő iparágak (leginkább a járműgyártás) tudták mérsékelni a visszaesést. Az építőipar adata a körülményekhez képest kedvező, bár ez a havi számok alapján várható volt: a hozzáadott értéke mindössze 1,6 százalékkal csökkent, ami az alacsony kereslet fényében nem tekinthető rossznak.  

A szolgáltatások adatainak alakulása  

A vártnál talán némileg kedvezőtlenebb a szolgáltatások eredménye, itt éves alapon 3,1 százalék volt a mérséklődés. Ezen belül vegyes a kép: jelentős visszaesés látszik a kereskedelemnél (11,6 százalék – szintén az alacsony belső kereslet miatt), a szállítás, raktározás ágazatban (8,0 százalék) és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységekben (6,4 százalék). Ez utóbbi vélhetően az építőipari beruházások alacsonyabb termelési volumenéhez kötődik.

Ugyanakkor bővült például az egészségügy (8,8 százalék) és a magas hozzáadott értékű információ, kommunikáció ágazat hozzáadott értéke (2,1 százalék). 

A fogyasztás mérséklődött 

Felhasználási oldalról a várakozásoknak megfelelően mérséklődött a fogyasztás: a háztartások fogyasztási kiadása 2,7 százalékkal csökkent – ez kisebb visszaesés, mint amire a kiskereskedelmi adatok alapján számíthattunk. A zsugorodásban elsősorban a háztartások romló jövedelmi helyzete játszott szerepet: a harmadik negyedévben éves alapon még csökkent a keresetek vásárlóereje.

Tekintettel arra, hogy ez a negyedik negyedévben várakozásaink szerint már nem így lesz, ezért a fogyasztás is kedvezőbb irányba indulhat el.

Továbbra is erőteljes, 15,1 százalékos a beruházások visszaesése. Ez az uniós források visszatartásának, a magas kamatkörnyezetnek, a bizonytalanabb gazdasági helyzetnek, továbbá az állami és önkormányzati forráshiánynak köszönhető. Az export esetében felemás kép adódik – itt az áruknál kedvezőbb értékeket vártunk. Az áruk kivitele 4,9 százalékkal mérséklődött, míg a szolgáltatásoké 1,8 százalékkal bővült – leginkább a nemzetközi turizmus élénkülésének eredményeként. Importoldalon az áruk esetében a visszaesés jelentősebb, 9,9, míg a szolgáltatásoknál minimális, 0,6 százalék volt. A behozatal csökkenése az alacsony belső kereslet eredménye. Ezzel együtt is a nettó export volt az egyetlen a főbb tételek közül, ami pozitívan, 5,0 százalékponttal tudott hozzájárulni a gazdaság bővüléséhez. 

A negyedéves volumenindexek alakulása 

A mostani adatközlésben a negyedéves volumenindexek a technikai recesszió kérdése miatt a szokásosnál is érdekesebbek voltak, így ezek alakulását érdemes külön is megvizsgálni.

Termelési oldalon bővült a mezőgazdaság (3,4 százalék), az ipar (0,6) és az építőipar (2,7) teljesítménye,

ugyanakkor a szolgáltatásoknál 0,9 százalékos csökkenést mért a KSH. Ezen belül több alágazat teljesítménye is mérséklődött, sőt, inkább a visszaesés volt az általános. 

A legnagyobb, 1,8 százalékos csökkenést a kereskedelem és szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás könyvelhette el, ezt követte a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységek 1,4 százalékos mérséklődése. Felhasználási oldalról a háztartások fogyasztási kiadásának a volumene minimálisan, 0,3 százalékkal emelkedett – remélhetőleg ez már a fogyasztás növekedési pályájára történő visszatérésének az előjele. A beruházások volumene tovább csökkent, 2,8 százalékkal – ebben szerepet játszhatott a korábban megkezdett beruházások kifutása. A kivitel volumene az áruknál 1,1 százalékkal mérséklődött, míg a szolgáltatásoknál 5,3 százalékkal bővült – ebben vélhetően ismét a turizmus hatása fedezhető fel. Importoldalon az áruknál 1,2 százalékos visszaesést mért a KSH, míg a szolgáltatásoknál jelentős, 10,0 százalékos növekedést. 

Mi várható a negyedik negyedévben? 

Az év utolsó három hónapjában várakozásunk szerint a harmadik negyedéveshez hasonló, annál talán kicsit erőteljesebb negyedéves alapú bővülés várható. Ez azt is jelenti, hogy már az éves alapú volumenváltozás is a pozitív tartományba kerülhet át.

Az év egészét tekintve a magyar gazdaság a teljesítmény csökkenését vélhetően így sem tudja elkerülni, kismértékű, 0,4 százalék körüli mérséklődést várunk. 2024-ben a gazdaság ismét növekedési pályára állhat, 3,5 százalék körüli bővüléssel. Ebben szerepe lesz a reálkeresetek emelkedésének, ami növeli a fogyasztást. A kamatkondíciók javulása és az uniós források remélhetőleg megkezdődő folyósítása felfelé húzhatja a beruházásokat – ez utóbbi jelenti a legnagyobb kockázatot pozitív és negatív irányban egyaránt. Az export a beruházások nyomán tovább nőhet (ne feledjük, például a feldolgozóipar beruházásai továbbra is kedvezően alakulnak), itt a külső kereslet alakulása lehet a fő kérdés. Így várakozásaink szerint a nettó export is pozitívan járulhat hozzá az emelkedéséhez – a belső kereslet növekedése ellenére. 

Forrás: KSH 2023.12.01. 

Az adatok és ábrák elérhetők a Központi Statisztikai Hivatal honlapján.

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock