A december 7-i Kína–EU csúcstalálkozón egyetértettek abban, hogy kiegyensúlyozott kereskedelmi kapcsolatok szükségesek, de a vitás kérdésekben nem történt érdemi előrelépés Pekingben. Az európai vezetők egyfelől figyelmeztették az ázsiai országot, hogy folytasson kiegyensúlyozottabb kereskedelmi kapcsolatokat az unióval, másfelől hogy konstruktívan lépjen fel az ukrán kérdésben. Válaszként Kína felszólította az EU-t, hogy ne kezdjen konfrontációba. Itt nagyjából ki is merült a jobbára pekingi teadélutánnak nevezhető meeting. A tátongó kereskedelmi hiányra továbbra sincs megoldás. 

Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet elemzőjének írása 

Kína és az Európai Unió vezető tisztségviselői december 7-én négy év után először tartottak személyes csúcstalálkozót. Megállapodtak abban, hogy a kereskedelmi kapcsolataikat kiegyensúlyozottabbá kell tenniük, de nem adták a jelét annak, hogy a különböző kérdésekben fennálló nézeteltérések megoldódnának. Pekinget az EU Kínával szembeni nagy kereskedelmi deficitje miatt szorongatva az unió vezetői kijelentették, hogy Európa nem tűri a „tisztességtelen versenyt”, Peking pedig figyelmeztette az EU-t, hogy Brüsszel részéről óvatosságot vár el a „korlátozó” kereskedelmi politikák bevezetésekor. Nem volt jele annak sem, hogy az unió bármilyen előrelépést ért volna el Kína meggyőzésében, hogy jobban használja befolyását Oroszországra az orosz–ukrán háború befejezése érdekében – ami az EU és Kína közötti kapcsolatokban feszültség forrása –, és hogy segítsen megakadályozni, hogy Moszkva megkerülje a háború miatt bevezetett szankciókat. 

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke sajtótájékoztatót tartott, miután az uniós küldöttség találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel és Li Csiang miniszterelnökkel. Elmondta, hogy Kína és az EU közös érdeke, hogy stabil és konstruktív kapcsolatuk a nemzetközi szabályokon alapuló rend tiszteletben tartásán alapuljon. 

„Kölcsönösebbé és kiegyensúlyozottabbá kell tennünk kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainkat” – mondta Michel, hozzátéve, hogy a blokk azt várja Kínától, hogy konkrét lépéseket tegyen a külföldi vállalatok piacra jutásának javítása érdekében. Ursula von der Leyen, az Európai Tanács elnöke hozzátette, hogy a felek megvitatták a kereskedelmi egyensúlyhiány alapvető okait, a kínai piacra való bejutás hiányától és a kínai cégek kedvezményes elbánásától kezdve a kínai termelésben tapasztalható túlkapacitásokig. 

Politikai szempontból az európai vezetők nem fogják eltűrni, hogy az ipari bázisunkat a tisztességtelen verseny aláássa.

Az EU szerint az ázsiai nagyhatalommal szembeni közel 400 milliárd eurós (431,7 milliárd dolláros) kereskedelmi deficit az ott működő uniós vállalkozásokra vonatkozó korlátozásokat tükrözi. 

Azóta, hogy Kína az idén feloldotta a világjárvány miatti határkorlátozásokat, több uniós biztos is járt Pekingben, köztük a kereskedelmi és az éghajlatváltozási biztos. A kapcsolat továbbrsa is feszültséggel teli, de a technikai kérdésekben korlátozott előrelépés történt. Von der Leyen elmondta, hogy a vezetők megvitatták az orvostechnikai eszközöket, a kozmetikumokat és az élelmiszerekre vonatkozó földrajzi mutatókat a kereskedelmi egyensúlytalanságok orvoslása érdekében. 

Elmondta, hogy Kína hajlandó arra, hogy tisztázza a határokon átnyúló adatáramlással kapcsolatos korlátozásokat, amelyek a világ második legnagyobb gazdaságában működő uniós cégeket érintik. Az EU és az ázsiai nagyhatalom közötti kapcsolatokra mért csapásként azonban Olaszország az elmúlt napokban hivatalosan tájékoztatta Kínát, hogy kilép az Egy övezet, egy út kezdeményezésből (BRI). 

Hszi: az EU legyen óvatos 

Hszi szerint országának és Európának nem szabad riválisként tekintenie egymásra, és nem kéne konfrontációba bocsátkoznia az eltérő politikai rendszereik miatt. Kína kész arra, hogy a 27 országból álló EU-t kulcsfontosságú gazdasági és kereskedelmi partnerré tegye, együttműködjön a tudomány és a technológia területén, beleértve a mesterséges intelligenciát. A pekingi Diaoyutai állami vendégházban folytatott megbeszéléseken arra szólította fel az EU-t, hogy szüntessen meg mindenféle beavatkozást a kétoldalú kapcsolatok terén. Hszi szerint mindkét félnek helyes felfogást kell kialakítania egymásról, és ösztönöznie kell a kölcsönös megértést és bizalmat. Li Csiang egy külön találkozón azt mondta, hogy Kína ellenzi a gazdasági és kereskedelmi kérdések „széles körű átpolitizálását és titkosítását”, ami sérti a piacgazdaságok alapvető normáit. 

„Reméljük, hogy az EU körültekintően jár el a korlátozó gazdasági és kereskedelmi politikák bevezetésekor, illetve a kereskedelmi korrekciós intézkedések alkalmazásakor, hogy a kereskedelmi és befektetési piacai nyitva maradjanak” – tette hozzá. 

Az uniós látogatás egyik fő célja az volt, hogy felszólítsa Hszit, hogy állítsa le a kínai magáncégek európai gyártmányú, kettős felhasználású termékeinek Oroszországba történő exportját az ukrajnai katonai hadjárathoz. Michel sürgette az ázsiai nagyhatalmat, hogy konstruktívan vegyen részt Kijev békejavaslataiban, de az uniós tisztviselők nem jelezték, hogy történt volna előrelépés az Oroszországba irányuló, kínai magánkézben lévő reexport kérdésében. Kína bírálta az ottani elektromos járművekre vonatkozó uniós szubvencióellenes vizsgálatot és az EU kockázatcsökkentési politikáját, amelynek célja, hogy csökkentse a távol-keleti importtól való függőségét, különösen a kritikus nyersanyagok tekintetében. Ho Ya-tung (He Yadong), a kereskedelmi minisztérium szóvivője elmondta, Kína úgy véli, hogy a vizsgálat „súlyosan megzavarja és torzítja a globális autóipari láncot… és rossz hatással lesz a Kína–EU gazdasági, valamint kereskedelmi kapcsolatokra”. 

Összességében az unió elérte a fő célját: kifejezte a kereskedelmi kapcsolatok egyensúlytalanságával és Kína Oroszországnak nyújtott támogatásával kapcsolatos aggodalmainak komolyságát. Ám nincs esély arra, hogy ennek hatására Hszi Csin-ping olyan alapvető gazdasági és politikai változásokat hajt majd végre, amelyekre az EU törekszik. 

Borítókép: MTI/AP/Hszinhua