A Makronóm Intézet legfrissebb előrejelzése alapján a magyar gazdaság jövőre visszatérhet a dinamikus növekedési pályájára. Az idei év kismértékű, várhatóan 0,4 százalékos visszaesését jövőre egy erőteljesebb, 3,6 százalékos bővülés követheti.
A Makronóm Intézet Makroszkóp nevű rendezvénysorozata keretében bemutatta legfrissebb makrogazdasági prognózisát. György László kormánybiztos köszöntőjében elmondta, hogy egy erős deglobalizációs trend van kibontakozóban a világban. A kormánybiztos rávilágított arra, hogy mi magyarok a konnektivitásban vagyunk érdekeltek, szeretnénk a blokkosodást elkerülni. Találkozási pont vagyunk a keleti és nyugati technológia számára, különösen igaz ez a zöldátállás tekintetében. A zöld energia a magyar gazdaság jövője, a zöld energiát azonban nem csak megtermelni kell, hanem tárolni is: a már bejelentett beruházások alapján a világ 4. legnagyobb, zöld energia tárolására alkalmas rendszereket gyártó országává válhatunk. Annak érdekében, hogy a találkozási pont szerepünket a magyar családok javára fordítsuk, fejlesztjük egyetemeinket, szakképzési rendszerünket és minden támogatást megadunk a magyar vállalkozásoknak.
A rendezvény egyik fő eseménye a 2024-es gazdasági várakozásokról szóló kerekasztal-beszélgetés volt, melyen Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza, Suppan Gergely, makrogazdasági elemző és Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója osztották meg a gazdaság aktuális helyzetével és jövő évi kilátásaival kapcsolatos várakozásaikat. A beszélgetést Dobos Balázs, a Makronóm Intézet szakmai igazgatója moderálta.
Pásztor Szabolcs kiemelte, hogy a magyar gazdaság túl van a kihívások nehezén, de fundamentális probléma, hogy hosszú évek reálbérnövekedése után reálbérkorrekció következett be. Hozzátette, hogy továbbra is inflációs nyomásra kell készülnünk, míg a legnagyobb kockázat a német gazdaság nehéz helyzete lehet, a háború mellett.
Regős Gábor szerint a havi adatok alapján már inkább felfelé indult a magyar gazdaság. Kifejtette, hogy a kockázatok között a német gazdaság problémái nála a második helyen állnak (mert ez ismert, kevésbé kockázat), az első helyen az energiaárak kérdése szerepel, mivel ez hat leginkább versenyképességünkre és egyben kevéssé tudjuk befolyásolni vagy kiszámítani. Ám nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy az uniós források érkezése és így a beruházások alakulása is kockázatként jelenik meg – akár pozitív, akár negatív irányban.
Suppan Gergely szerint a nehézségeken nem minden területen vagyunk túl, de az infláció jelentősen csökkent, saját prognózisa alapján 6 százalék alá is kerülhet decemberben. Hozzátette, hogy bízhatunk abban, hogy a reálbérek 2024-ben dinamikusan növekedni fognak, a kamatoknál is láthatjuk, hogy megtörtént a fordulat. Megerősítette, hogy a gazdaságot dinamikus bővülés jellemezheti 2024-ben.
A Makronóm Intézet makrogazdasági előrejelzése
A harmadik negyedévben a gazdaság teljesítménye az Intézet várakozásainak megfelelően alakult: a magyar gazdaság kikerült a technikai recesszióból és negyedéves alapon 0,9 százalékos növekedést ért el. Eközben az infláció fokozatosan és folyamatosan csökken, októberben az egyszámjegyű tartományba került, miközben szeptemberben a reálbérek éves alapon már kismértékben, 1,7 százalékkal emelkedtek.
A reálbérek növekedése nyomán 2024-ben már a fogyasztás is pozitívan járulhat hozzá a gazdasági teljesítmény változásához – ezt segíti elő a minimálbér és a garantált bérminimum év végi emelése, illetve a jövő év elején várható béremelések.
- 2024-ben 3 százalék feletti lehet a gazdasági teljesítmény bővülése, az idei évben kismértékű recessziót valószínűsítünk
2023 első három negyedévében a gazdaság teljesítménye 1,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezzel összefüggésben, még az év végére várt erős hajrá ellenére is kisebb mértékű visszaesést valószínűsítünk. Ebben termelési oldalról egyaránt szerepet játszik az ipar, az építőipar és a szolgáltatások teljesítménycsökkenése – különösen a gyenge belső kereslet miatt. A mezőgazdaság ugyanakkor a gyenge tavalyi bázisnak (is) köszönhetően pozitívan befolyásolhatja a GDP-t – az első három negyedévben teljesítménye 64,3 százalékkal növekedett. Felhasználási oldalról a fogyasztás és a beruházások visszafogták a gazdasági teljesítményt, míg a nettó export serkentette azt. A Makronóm Intézet becslése szerint 2024-ben már minden fontosabb felhasználási oldali tétel pozitívan járulhat hozzá a gazdasági teljesítmény változásához.
- A munkaerőpiacot továbbra is magas foglalkoztatás jellemzi
A foglalkoztatás Magyarországon rekord közeli szinten tartózkodik, 4 millió 757 ezer főt tett ki októberben, miközben a munkanélküliségi ráta 4,1 százalékot ért el. A gazdasági teljesítmény visszaesése során sem csökkent tehát hazánkban a foglalkoztatás. A magas foglalkoztatást és az ennek ellenére kismértékben növekvő munkanélküliséget a nagyobb aktivitás magyarázza. A recesszióból való kikerülés és a beruházások eredményeként a munkaerő iránti kereslet tovább bővülhet: a munkanélküliségi ráta 2024-ben 3,8 százalékot érhet el – ez egyben a munkaerőpiac feszességének fokozódását is jelenti.
- A reálkeresetek ismét növekedésnek indultak
A keresetek alakulása viszonylag stabil képet mutat, így a reálkeresetek alakulását elsősorban az infláció befolyásolja. Az év első nyolc hónapjában a gyors pénzromlás miatt a keresetek reálértéke mérséklődött. Ezt követően szeptemberben a reálkeresetek változása a pozitív tartományba került és 1,7 százalékot tett ki. Az év egészében a keresetek nominális értéke 14,3 százalékkal emelkedhet, ami reálértéken 2,8 százalékos csökkenést jelent. 2024-ben a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, a feszesebbé váló munkaerőpiac, a 2023-as év magas inflációja, illetve az állami szféra bérrendezései elősegíthetik az átlagkeresetek növekedését. Jövőre az átlagkeresetek nominális szintje 12,4 százalékkal nőhet, ami reálértéken 6,4 százalékos bővülést jelent. Ez szükséges is ahhoz, hogy a gazdaság visszatérjen növekedési pályájára, hiszen a reálbérek emelkedése nélkül nem képzelhető el tartósan a fogyasztás bővülése sem. A bérek emelkedése terén pedig az államnak és a vállalkozásoknak egyaránt van feladata.
- Idén mérséklődik a belső kereslet, jövőre már a fogyasztás és a beruházások is növekedhetnek
A fogyasztás emelkedése a vártnál később indul meg – a kiskereskedelmi forgalom még októberben is csak stagnált havi alapon. A 2023-as év egészét tekintve a fogyasztás volumene 3,2 százalékkal csökkenhet – ez a korábban vártnál nagyobb visszaesést jelent. A fogyasztás zsugorodásában több tényező játszott szerepet: a reálkeresetek mérséklődése az első nyolc hónapban, a magas bázis a tavalyi kormányzati transzferek, illetve az üzemanyag-ársapka miatt, továbbá a háztartások erősödő óvatossága, valamint az, hogy sok esetben nem hajlandóak megfizetni egy–egy termékért a megemelkedett árakat, inkább elhalasztják fogyasztásukat. Ugyanakkor 2024-ben a reálkeresetek növekedésével a Makronóm Intézet már arra számít, hogy a fogyasztás emelkedni kezd – a bővülés mértéke 4,4 százalékot tehet ki.
A gazdasági növekedés másik gátja a beruházások volumenének csökkenése – ez 2023-ban 10,9 százalékra becsülhető. A visszaesésben az uniós források visszatartása, a magas kamatkörnyezet, az állami és önkormányzati forráshiány, illetve a kedvezőtlen gazdasági környezet játszik szerepet. Ugyanakkor 2024-ben a kamatkörnyezet a 2023-asnál már kedvezőbb lesz, továbbá az uniós források folyósítása is megkezdődik várakozásaink szerint, így a beruházások volumenbővülése 5,1 százalékot érhet el. Ez egyben az előrejelzés legfontosabb felfelé mutató kockázata is: az uniós források vártnál gyorsabb megérkezése nyomán a beruházások erőteljesebben nőhetnek.
- ábra: A felhasználási oldali tényezők növekedési hozzájárulása (százalékpont)
Forrás: KSH, Makronóm Intézet számítása
- A feldolgozóipari beruházások, illetve a nemzetközi turizmus újraindulása nyomán a nettó exportnak már idén is pozitív lehet a hozzájárulása
A Makronóm Intézet várakozásai szerint az export 2023-ban kismértékben, 2024-ban pedig már jelentősebben bővülhet. Ebben szerepe van a feldolgozóipar beruházásainak – bár a harmadik negyedévben a teljes beruházási volumen 12,1 százalékkal csökkent, a feldolgozóipari invesztíciók volumene 6,3 százalékkal emelkedett. Segíti az exportbevételek növekedését a turizmus bővülése is: a külföldiek által hazánkban eltöltött vendégéjszakák száma 12 százalékkal növekedett az első 10 hónapban. Ugyanakkor a kivitel bővülése szempontjából korlátot jelent legfontosabb célpiacunk, Németország recesszió közeli állapota. Ezen felül az idei évben a fogyasztás és a beruházások is mérséklődnek, ami visszafogja az importot – így a nettó export növekedési hozzájárulása kiemelkedően magas, 4,8 százalékpont lehet. 2024-ben az export bővülése élénkülhet, ugyanakkor az import is erősödhet a belső kereslet emelkedésével. Így a nettó export növekedési hozzájárulása már szerényebb, 0,8 százalékpont lehet.
- Jelentősen javulhat a folyó fizetési mérleg egyenlege
2022-ben a folyó fizetési mérleg jelentős deficitet halmozott fel – a GDP 8,3 százalékát. Ebben nagy szerepe volt az energiaárak elszabadulásának. Az energiaárakban 2023-ban konszolidáció következett be, amelynek nyomán a cserearány jelentősen javult. A folyó fizetési mérleg egyenlegét ezen kívül javítja a nettó export volumenváltozása is: az export kismértékű bővülése és az import jelentősebb mérséklődése az alacsony belső kereslet miatt. Ennek nyomán a folyó fizetési mérleg egyenlege az idén akár többletet is mutathatna, azonban a profit-húzta infláció a profitok növekedését és így a kiáramló jövedelmek emelkedését eredményezi – az első három negyedévben az elsődleges jövedelmek esetében mért deficit a másfélszeresére nőtt. Így a folyó fizetési mérleg egyenlege idén a GDP –0,8 százaléka lehet, míg jövőre már egyensúlyba kerülhet. A nettó finanszírozási képesség már 2023-ban pozitív egyenleget érhet el (+0,6 százalék), míg jövőre tovább javulhat (+1,5 százalék).
2. ábra: Az infláció és a maginfláció prognózisa (százalék)
Forrás: KSH, Makronóm Intézet számítása
- Folytatódhat az infláció csökkenése
Az infláció 2023 januárjában 25,7 százalékon tetőzött, majd ezt követően októberben 10 százalék alá lassult, novemberben pedig 7,9 százalékot ért el. Ennek megfelelően a 2023-as év egészét 17,7 százalékos pénzromlás jellemezheti az év elején kiemelkedően magas, majd az év végén már nem annyira magas, 6–7 százalék közötti inflációjának eredőjeként. Ugyanakkor az inflációs cél tartós elérése a Makronóm Intézet várakozásai szerint 2024-ben még nem következik be: az infláció éves szintje 5,6 százalék, míg a maginfláció 5,2 százalék lehet. Az inflációt több tényező hajtja felfelé: a gazdaságba várhatóan visszatérő kereslet, az adómódosítások, az emelkedő bérek, a szolgáltatások visszatekintő árazása, illetve a környezetvédelmi termékdíj. Hosszabb távon a zöld átállás költségei, valamint a kedvezőtlen demográfiai folyamatok szintén az infláció csökkenése ellen hatnak.
Az infláció fokozatos lassulása lehetővé teszi a jegybanki kamatkondíciók további lazítását: 2023 végére 10,75, míg 2024 végére 5,8 százalékos alapkamatot vár a Makronóm Intézet. A kamatkondíciók lazítása segíti a beruházási volumen növekedését, ugyanakkor a kamatkondíciók lazításakor figyelembe kell venni az árfolyamhatást is: a forint gyengülése fokozza az inflációt és így visszaveti a gazdasági növekedést – e két szempontot kell a jegybanknak döntéseikor figyelembe vennie.
- Feszes költségvetési helyzet, csökkenő államadósság
A kormányzat 2023-ra vonatkozó, 3,9 százalékos hiánycélját 5,2 százalékra emelte. A vártnál nagyobb deficitben szerepet játszik az áfabevételek alacsony szintje, a költségvetési törvényben szereplőnél kedvezőtlenebb makropálya, tovább a megnövekedett kamat- és rezsikiadások. Az éves hiány pontos értéke mindig függ attól, hogy az év végén mennyire szigorú vagy laza a költségvetési politika. 2023-ra a Makronóm Intézet elemzői 5,8, 2024-re pedig 3,6 százalékos deficitet várnak – természetesen az év végi döntések nyomán ez mindkét esetben lehet kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb. Ugyanakkor a GDP-arányos adósságmutató mérséklődése folytatódhat: a 2022 végi 73,9 százalékos szintjéről 2023 végére 71,6, 2024 végére pedig 70,9 százalékra – feltételezve a reptér 2024-es visszavásárlását.
- táblázat: A Makronóm Intézet által előrejelzett főbb mutatók
| 2022 | 2023 | 2024 | |
| GDP (volumenindex) | 4,6 | –0,4 | 3,6 |
| Háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex) | 6,5 | –3,2 | 4,4 |
| Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex) | 0,1 | –10,9 | 5,1 |
| Export (volumenindex, nemzeti számlák) | 12,6 | 0,5 | 4,2 |
| Import (volumenindex, nemzeti számlák) | 11,6 | –4,6 | 3,7 |
| Infláció (%) | 14,5 | 17,7 | 5,6 |
| Jegybanki alapkamat az időszak végén (%) | 13 | 10,75 | 5,8 |
| Munkanélküliségi ráta (%) | 3,6 | 4,0 | 3,8 |
| Foglalkoztatottak száma (ezer fő) | 4696 | 4721 | 4744 |
| Bruttó átlagkereset változása (%) | 17,5 | 14,3 | 12,4 |
| Reálkereset változása (%) | 2,6 | –2,8 | 6,4 |
| A folyó fizetési mérleg egyenlege (a GDP %-ában) | –8,3 | –0,8 | 0,0 |
| Külső finanszírozási képesség (a GDP %-ában) | –6,2 | 0,6 | 1,5 |
| Az államháztartás egyenlege (a GDP %-ában) | –6,2 | –5,8 | –3,6 |
| Államadósság (a GDP %-ában) | 73,9 | 71,6 | 70,9 |
Forrás: Makronóm Intézet számítása
Borítókép: Makronóm Intézet
