A belga hadsereg olyan szinten alulfinanszírozott, hogy a katonák egy háború kitörése után nem sokkal már csak kövekkel tudnák dobálni az ellenséget – állítja egy altábornagy.

Marc Thys altábornagy nem olyan régen vonult nyugdíjba a belga hadseregből, és – ahogyan az lenni szokott a rendszerből kikerültek esetében – maximálisan kihasználja a véleménynyilvánítás szabadságát.

A tábornok egy napokban adott interjúban a hadsereg lőszerkészletével kapcsolatban fogalmazott meg súlyos kritikát. Mint mondta, ha csupán két hónapig támadnák Belgiumot, a védekezésre legalább 5-7 milliárd eurónyi lövedékre lenne szükség, szemben a mostani évi 150 milliós beszerzésekkel.

Akkora a lőszerhiány, hogy ha kitörne a háború, pár óra múlva csak kövekkel tudnánk dobálni az ellenséget

– fogalmazott.

Minden elment Ukrajnába

Az altábornagy megjegyzése arra az aggasztó jelenségre is utal, amelyet az Ukrajnába küldött lőszerkészletek okoztak. Az Európai Unió tagállamainak a terve, hogy egy év alatt egymillió 155 mm-es lőszert szállítanak Kijevnek, már most, a határidő lejárta előtt három hónappal kudarcba fulladt.

A hiányt minden ország azzal igyekezett pótolni, hogy a saját raktárait fosztotta ki, ész nélkül postázva a lövedékeket, anélkül, hogy felmérték volna: tudják-e időben és eredményesen feltölteni a saját készleteiket.

A válasz egyértelmű nem. A fegyvergyártók több ízben figyelmeztették a kormányokat: az óriásira duzzadt keresletet kapacitásbeli problémák és

a hosszú távú szerződések hiányában csak évek múlva tudják kielégíteni,

az ukrajnai szállítmányok tehát óhatatlanul a tagállamok saját védelmi képességeinek csökkenésével járnak.

Belgium egyébként a közelmúltban megtette, amit kértek tőle: húszéves megállapodást kötött az FN Herstal fegyvergyárral. A kontraktus hatalmas mennyiségű lőszer gyártását is tartalmazza, ám – ahogyan arra az altábornagy is utalt – azok szállítása is csak évek múlva fedezi a jelenlegi hiányt.

***

Kapcsolódó:

Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq