A mérséklődő infláció kedvező hatást gyakorolt a reálbérekre: éves alapon a szeptemberi 1,4 százalék után újra növekedést mért a KSH, mégpedig 3,7 százalékosat.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
A KSH friss kereseti adatai szerint az idén októberben a keresetek átlagosan 14 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, és ez az ütem megegyezik a szeptemberivel. Míg tehát az év kilencedik hónapjában a keresetemelkedés lassulását láttuk, ez nem ismétlődött meg októberben.
A szeptemberi lassulást az okozta, hogy a bázisidőszakban több vállalkozás adott pótlólagos béremelést a munkavállalóinak a növekvő infláció miatt, az idén azonban erre a kedvezőbbé váló inflációs környezetben nem került sor.
A mérséklődő infláció kedvező hatást gyakorolt a reálbérekre: éves alapon a szeptemberi 1,4 százalék után újra növekedést mért a KSH, 3,7 százalékosat. A reálkeresetek tehát ismét emelkedni tudnak az elmúlt időszakban az inflációs sokk okozta csökkenés után. Erre szükség is van, hiszen enélkül elképzelhetetlen a fogyasztás ismételt bővülése. Ám mint azt az elmúlt időszak kiskereskedelmi adatain láttuk, ez csak szükséges, de nem elégséges feltétel: kell még a fogyasztói bizalom helyreállása is.
Mely ágazatokban, miként emelkedtek a bérek?
A keresetnövekedést alágazatok szerint vizsgálva az látható, hogy az emelkedés üteme viszonylag egyenletes volt: csupán két ágazatban nem érte el a bővülés a 10 százalékot, az energiaiparban (7,5 százalék) és a pénzügy, biztosítási ágazatban (9,1 százalék). 20 százalékot meghaladó növekedés pedig csupán a bányászatban történt.
Ezek természetesen minden ágazatban átlagok: ahogy a csökkenő reálbéreknél hangsúlyoztuk, úgy most is érdemes kiemelni, hogy emögött jelentős szórás lehet – bizonyára vannak, akiknek még mérséklődik a reálbére, de olyanok is, akiknek az átlagosnál jóval nagyobb mértékben emelkedik.
Mi várható a bérek terén közeljövőben?
Várakozásaink szerint a novemberi kereseti adat nem okoz majd nagy meglepetést, az az októberi körül alakulhatott. A decemberi ugyanakkor az előre hozott minimálbér-emelés miatt már érdekesebb lesz – azt még nem tudni, hogy a cégek milyen arányban hozzák előre a minimálbér-emelésben nem érintettek számára is az év elején szokásos bérfejlesztéseket. Jövőre 12,4 százalékos átlagos keresetnövekedést várunk, ami az 5,6 százalékosra becsült inflációt figyelembe véve 6,4 százalékos reálkereset-emelkedést jelent az idei évre becsült 2,8 százalékos csökkenés után. Ez segíthet abban, hogy a fogyasztás 2024-ben már pozitívan járuljon hozzá a gazdasági növekedéshez.
A KSH adatai részletesen
– A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 564 400 forint volt, ami 14 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
– A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 540 200 forintra becsülhető, ez 14,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
– A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 545 000, a költségvetésben 517 300, a nonprofit szektorban 556 300 forintot tett ki, ezek 14,9, 12,1, illetve 15,8 százalékkal emelkedtek egy év alatt.
– A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 375 300, a kedvezményeket figyelembe véve 389 300 forintot ért el, mindkettő 14 százalékkal volt magasabb, mint 2022 októberében.
– A reálkereset 3,7 százalékkal nőtt a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 9,9 százalékos növekedése mellett.
– A bruttó mediánkereset 456 300 forint volt, 14,4 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbit.
– A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 318 300 forintot ért el, ez 15,3 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit.
Forrás: KSH 2023.12.21.
Nyitókép: Pixabay.com
