Irán egyre magasabb színvonalra fejleszti dróntechnológiáját, miközben megtalálta a kiskapukat a szankciók kijátszásához is a pilóta nélküli eszközei gyártása és az azokkal való kereskedés érdekében. Ezzel jelentős ütőképességre és egyre nagyobb befolyásra tesz szert a Közel-Keleten, ami komoly fejtörést okoz Washingtonnak és szövetségeseinek.
Újabb háború a láthatáron, amihez Kínának is lesz pár szava. A vörös-tengeri kereskedelmi anomáliákat okozó húszik azzal fenyegetőznek, hogy megtámadják Szaúd-Arábiát, ha engedélyezi, hogy a területét az USA az ellenük irányuló csapásokhoz használja. Orosz részről viszont nem venné ki rosszul magát, ha egy Rijád elleni támadás következtében megugranának az olajárak, plusz bevételi forrást remélve.
A világkereskedelem teljes átrendeződését tapasztalhatjuk az elmúlt években. A geopolitikai távolság egyre inkább meghatározza az országok kereskedelmi kapcsolatait, ennek köszönhetően az egymástól távoli államok egyre kevésbé kereskednek egymással. A többnyire a fejlődő országok közé tartozó közvetítő államok lehetnek a folyamat fő nyertesei, amelyek ennek köszönhetően a beáramló külföldi tőkebefektetésekből a korábbinál jóval nagyobb szeletet hasíthatnak ki.
Először fordul elő, hogy a világ egyszerre két jelentős tengeri kereskedelmi útvonalat érintő zavarral néz szembe. A Vörös-tengeren a húszi támadások lehetetlenítik el, míg a Panama-csatornán a soha nem látott aszály nehezíti a tengeri kereskedelmi forgalmat. Nem csoda, hogy a Sanghaj–Európa-útvonalon a tarifák 256 százalékkal emelkedtek.
Megnőtt a tenger alatti infrastruktúrát fenyegető támadások veszélye. A húszik február második felében bejelentették, hogy támadni fogják ezeket a hálózatokat is, és rá öt napra a Báb el-Mandeb-szorosban egy ilyen vezeték „el is vágódott”. Egy brit tengerésztiszt szerint egy ilyen típusú műveletre nem minden nemzetnek van meg a képessége.
India korábban 13-szorosára növelte az orosz nyersolajvásárlásait, amit feldolgozva exportált nyugatra, lényegében megkerülve ezzel az oroszok elleni szankciókat. A húszik támadásai, az ázsiai finomítók nem tervezett karbantartási munkálatai, a magas fuvarköltségek arra ösztönzik Újdelhit, hogy az exportját átirányítsa Ázsiába. Így februárban az európai dízelüzemanyag-behozatal 90 százalékkal esett vissza januárhoz képest. A mezőgazdasági főszezon közeledtével Európában a gazdák újra bajba kerülhetnek.
A gázai konfliktus súlyosbítja Egyiptom, Libanon és Jordánia egyébként sem rózsás gazdasági helyzetét. Ezek az országok közel állnak az összeomláshoz, így a nyugati hatalmaknak és különösen az Európai Uniónak lehet, hogy egy újabb menekültválságra kell felkészülnie.
Kínának elfogyott a türelme a Vörös-tengeren uralkodó káosz miatt. Az Irán által támogatott húszik egyre bizonytalanabbá teszik a kereskedelmet, Peking pedig úgy döntött, ideje rácsapni az asztalra.
A jemeni húszik a Vörös-tengeren továbbra is támadják az olajkereskedelmi hajókat, Irán pedig elítélte a nyugati ellenakciót. Azaz a geopolitikai kockázatok miatt az elkövetkező hónapokban magasabb üzemanyagárakra számíthatunk. A brent olaj hordónkénti ára akár tartósan 80 dollár fölé is emelkedhet – nyilatkozta az Index hírportálnak Santo Martin, a Makronóm Intézet vezető elemzője.
Az elmúlt hetekben rendszeressé váltak a húszi milíciák támadásai a Vörös-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók ellen. A térségben már az amerikai és brit légierő is beavatkozott, de a fegyveresek továbbra is komoly fenyegetést jelentenek a világkereskedelemre. Sokszor felmerült már, hogy Teherán közvetlenül érintett lehet a rajtaütések kidolgozásában. Vajon mennyiben valósak ezek a vádak?
Egyre több szereplő lép be a közel-keleti katonai konfliktusba. A húszik elleni amerikai és brit bombázás után négy lehetséges forgatókönyvről beszélnek a szakértők, amelyek mindegyikének megvannak a maga következményei a globális olajpiacra. Egyik kimenet sem optimista.
Az Egyesült Államok bejelentette a Prosperity Guardians szövetség megalakulását, és felszólította Kínát, hogy ők is játsszanak benne konstruktív szerepet. Egy kínai biztonságpolitikai kutató elmagyarázza, hogy az ázsiai nagyhatalom miért nem csatlakozik a szövetséghez, és bemutatja haditengerészetük stratégiáját a kereskedelmi útvonalak biztosításában.
A Vörös-tengeren történt húszi támadások miatt több nagy szállítmányozó vállalat is óvintézkedéseket vezetett be, vagy úgy döntött, hogy nem a Szuezi-csatornán fog átkelni a Földközi-tengerre. Mivel ez a legrövidebb, legolcsóbb út, ezek a döntések rendkívüli hatást gyakorolhatnak az ellátási láncokra és az árakra.
A Közel-Keletet joggal nevezhetjük a világ puskaporos hordójának, amire ráerősítenek az október 7-e óta zajló események. A Hamász támadása óta Izrael támadja a Gázai-övezetet. Ez egyfelől megosztja a kezdetben Izraelt támogató országokat, másfelől Egyiptomot mint szomszédos országot is feszélyezi. A nemzetközi szereplők egyelőre kivárnak: az USA természetesen egyoldalúan Izrael mögött van, de Kína és Oroszország gyanúsan hallgat, miközben Európát ebben a kérdésben is szétfeszíti a belső megosztottság.
A jemeni húszi lázadók támadásokat indítanak a Vörös-tengeren különböző zászlók alatt áthaladó hajók ellen. Egyre növekednek a szállítmányozó cégek kockázatai , és ezzel a szállítás költségei is emelkednek.
Az eszkaláció közelébe került a Közel-Kelet konfliktusa! Az amerikai hadsereg közleménye szerint a jemeni húszi lázadók által kilőtt ballisztikus rakéták három kereskedelmi hajót találtak el vasárnap a Vörös-tengeren, miközben egy amerikai hadihajó önvédelemből három drónt lőtt le. Az iráni támogatott húszik két támadást magukra vállaltak. Honnan a húszik motivációja és erős Izrael-ellenessége?
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
