A fogyasztói árak 2023 decemberében átlagosan 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, novemberhez viszonyítva pedig átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek. 2023-ban az előző évhez képest átlagosan 17,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak – tájékoztatott a KSH. 

Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője 

Molnár Dániel szerint az elemzői várakozásoknál is kedvezőbben alakult az infláció decemberben, éves alapon 5,5 százalékra lassult a novemberi 7,9 után, miközben havi szinten 0,3 százalékkal mérséklődtek az árak. A tavalyi év végén az inflációt a megelőző évvel szemben már nem az élelmiszerek áremelkedése húzta elsősorban, annak mértéke csupán 4,8 százalékot tett ki, hanem az üzemanyagárak, illetve a szolgáltatások. Az élelmiszerár-növekedés letörésében szerepet játszott a kedvezőbb forintárfolyam, a mezőgazdaság megelőző évinél sokkal jobb teljesítménye, valamint a kormányzati versenyösztönző intézkedések, elsősorban az Árfigyelő rendszer, amely kikényszerítette a kereskedők között a versenyt és az árak csökkenését több termék esetében is.  

EMBED: 

Kedvezően alakultak a tavalyi év végén az üzemanyagárak is, köszönhetően a globális kereslet lassulása miatti alacsonyabb világpiaci olajáraknak az izraeli konfliktus ellenére is, így az üzemanyagár-sapka kivezetése okozta magas bázis decemberben már éves alapon az üzemanyagárak 4,2 százalékos csökkenését eredményezte, érdemben visszafogva ezzel a drágulási ütemet.  

Mérsékelte az inflációt a fogyasztói szokások átalakulása is, hogy az alacsonyabb energiafogyasztás miatt kevesebben lépték át az átlagos fogyasztási szintet, így a megelőző évinél érdemben, 13,9 százalékkal alacsonyabb rezsiárak érvényesültek a gazdaságban. 

A decemberi adat azt is mutatja, hogy 2023 során hogyan változtak a fogyasztói árak a gazdaságban. Az 5,5 százalékos infláció tehát azt jelenti, hogy nemcsak a bázishatás miatt lett egy számjegyű az áremelkedési ütem, hanem a kormányzati és jegybanki intézkedések, az energiaárak normalizációja, az erősebb forintárfolyam, valamint a kereslet visszaesése együttesenfékezte meg az árnyomást a gazdaságban. 

Molnár Dániel szerint az idei évben várhatóan tovább lassul az infláció üteme, annak mértéke éves átlagban 5,6 százalékot tehet ki.  

Az éves drágulás szempontjából kulcsfontosságúnak tartja a januári inflációs adatot, tekintve, hogy a cégek jelentős hányada év elején változtatja az árait – a tavalyi éves pénzromlás harmada is a januári áremelkedések eredménye volt.  

Az év eleji adóváltozások, a jövedéki adó emelése is ekkor jelenik meg az adatokban, illetve a béremelések hatása is ekkortól érvényesül, valamint több ágazatban, elsősorban a szolgáltató szektorban várhatóan ismét a megelőző évi infláció lesz az árváltozások alapja.  

A Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője szerint a pénzromlás alakulása szempontjából a legnagyobb kockázat a világpiaci olaj- és azon keresztül az üzemanyagárak alakulása, amelyet az izraeli konfliktus kiterjedése veszélyeztet, de kérdés, hogy a belső kereslet felfutása, a reálbérek emelkedése és az óvatossági motívum enyhülése nyomán hogyan hat majd a vállalatok árazási döntéseire.   

 

Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan tüntette el a kormány az inflációt 

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az inflációs adat kapcsán elmondta, hogy a kormány 2023-ban azt vállalta, hogy év végéig egy számjegyűre csökkenti a pénzromlást. Ezt a vállalását két hónappal korábban, már októberben teljesítette. Emellett megállapította, hogy  

decemberben az infláció gyakorlatilag összeesett, annak mértéke éves alapon 5,5 százalékra zuhant, és ezzel a csehek (6,9 százalék) után a lengyelekhez (6,1) és a románokhoz (6,6) képest is jobb eredményt ért el hazánk.  

A tárcavezető szerint mindez azt támasztja alá, hogy az inflációt elsődlegesen és döntő mértékben kínálati oldali faktorok és költségtényezők befolyásolták.  

Ilyen helyzetben és ilyen körülmények közepette az infláció visszaszorításában a kormánynak jelentősebb eszköztára volt arra, hogy keményebben lépjen fel a pénzromlás ellen, mint a jegybanknak.  

A kabinet éppen ezért vezette be azokat a hatékony és eredményes eszközöket, mint például az ársapkák, a kötelező akciózás és az online árfigyelő rendszer, amelyek jelentősen hozzájárultak az infláció gyors letöréséhez.  

Nagy Márton úgy véli, hogy az infláció mérséklődését tekintve az utóbbi hónapok további örvendetes fejleménye a termelői árak jelentős és folyamatos csökkenése, beleértve az élelmiszer-alapanyagok árának visszaesését, amely tovább segíti az árak mérséklődését és a dezinflációs folyamatok felerősödését. Ezzel az infláció kezelése újabb szakaszába lép, dezinflációs környezetben a jegybank szerepe az árstabilitás biztosítása következtében újra jelentősebbé válik.  

Az inflációt a kormány visszaszorította, így ráfordulhat 2024-es fő feladatára, azaz a gazdasági növekedés helyreállítására. A kabinet célja, hogy a GDP növekedése újra dinamikus, 4 százalék körüli szintre álljon vissza, ennek érdekében három területen kell előrelépni.  

Első lépésként helyre kell állítani a lakossági fogyasztást. A reálbérek növekedése szükséges, de nem elégséges, ezért el kell érni, hogy erősödjön a bizalom a magyar lakosságban, azaz tovább kell oldani az óvatossági motívumot.  

Második lépésként helyre kell állítani a belgazdasági termelést és a beruházásokat: a kormány célja, hogy ez utóbbiakat 25 százalék feletti szinten tartsa.  

Harmadik lépésként pedig tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást, így el kell érni, hogy a 15–64 éves korosztályban az aktivitási ráta a jelenlegi 78-ról 85 százalékra növekedjen.  

Ugyanakkor Nagy Márton a növekedést tekintve megállapítja, hogy visszatekintve a decemberi 5,5 százalékos inflációra és a jegybanki 10,75 százalékos alapkamatra, a reálkamat mértéke több mint 5 százalékos, és ez továbbra is kedvezőtlenül befolyásolja a gazdasági teljesítményt. 

Néhány részlet a decemberi inflációról 

Változások egy hónap alatt, 2023 novemberéhez viszonyítva: 

A fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal csökkentek. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,1 százalékkal mérséklődött, ezen belül a cukor 4,1, a liszt 2,3, a baromfihús 1,7, a margarin 1,3, a sajt 1,1 százalékkal kevesebbe, míg a friss zöldség 11,1, a tej 1,0, a vaj és vajkrém 0,8 százalékkal került többe. A háztartási energiáért 1,1, ezen belül a vezetékes gázért 2,8 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 0,3 százalékkal többet kellett fizetni. A járműüzemanyagok ára 5,0 százalékkal csökkent. 

Változások 2023-ban az előző évhez képest: 

A fogyasztói árak átlagosan 17,6 százalékkal nőttek, ezen belül a legnagyobb mértékben az élelmiszerek drágultak: 25,9 százalékkal. A háztartási energia ára 22,1, az egyéb cikkek, üzemanyagok 18,6, a szeszes italok, dohányáruk 15,4, a szolgáltatások 13,2, a ruházkodási cikkek 8,3, a tartós fogyasztási cikkek 5,6 százalékkal emelkedtek.

A fogyasztói árak a nyugdíjas háztartások körében átlagosan 18,3 százalékkal nőttek.