Az évente Davosban megrendezett Világgazdasági Fórum célja a világ legbefolyásosabb politikusai, üzletemberei, tudósai közötti párbeszéd ösztönzése többek között a globális gazdasági és környezeti problémákról, a geopolitikai, valamint politikai aggályokról. A január 15–19. közötti esemény pénteki napján részt vett és beszédet mondott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.  

A tárcavezető beszédében a világgazdasági környezet átfogó értékelése mellett az új gazdasági trendekről, az új iparágakra való átállás dinamikájáról és az ezekhez történő alkalmazkodásról osztotta meg gondolatait.  

Nagy Márton kifejtette, hogy a világgazdaságban jelentős strukturális változások zajlanak, amelyben Európa lassan alkalmazkodik az új trendekhez, miközben az ázsiai országok, különösen Kína, rendkívül jól reagáltak a közelmúlt globális kihívásaira, azok leküzdésére és gazdaságaik megerősítésére. Hozzátette, hogy ezek az államok mind belföldön, mind pedig a globális térben minden eszközt felhasználtak a versenyképességük növelésére.  

Ezzel szemben az Európai Unió a kibontakozó globális támogatási versenyre rossz választ adhat azzal, hogy a maastrichti kritériumokhoz való visszatérést szorgalmazza, ami erősen rontja a fellendülő növekedést, miközben versenyhátrányt okoz a tagállamoknak.  

A Nemzetközi Valutaalap szerint az USA és Kína GDP-arányos költségvetési hiánya 7–8 százalék között alakulhat az elkövetkező 5 évben, miközben az unióban ugyanez 2–3 között marad. Mindez azt jelenti, hogy az USA és Kína összesen a következő 5 évben a GDP 20-25 százalékánál több pénzt áramoltat a gazdaságába, mint az EU.  

A nemzetgazdasági miniszter véleménye szerint az idei évtől élesedő gazdasági kormányzás szabályaival szemben a költségvetési források minél nagyobb részét kellene a versenyképesség növelésére, az új iparágak fejlesztésére fordítani. Az átmenetileg magasabb költségvetési hiányok nem okoznának egyensúlytalanságot, hiszen ez az EU gazdasági növekedésének helyreállítását és erősítését célozná.  

Nagy Márton azt is kiemelte: Magyarország megtanulta, hogy tartós gazdasági fejlődést és békét a kölcsönös tiszteleten alapuló nemzetközi kapcsolatok hozhatnak.  

Éppen ezért hazánk célja a jövőben is az marad, hogy kihasználva kedvező földrajzi adottságait, a keleti és nyugati gazdaságok és technológiák találkozási pontja legyen.  

A magyar miniszterelnök keleti nyitás politikája sikeres, idehaza a keleti országok közvetlen befektetéseinek az aránya 2010-hez képest 10-ről 34 százalékra emelkedett. Ez a kormányzati stratégia három okból is előnyös a nemzetgazdaság számára.  

Először is a magyar export a GDP 100 százalékára emelkedhet 2030-ig, miközben megduplázódik a jelenleg 100 milliárd eurót kitevő FDI-állomány.  
Másodsorban a beáramló FDI multiplikátorhatása is előnyös, hiszen a horizontális és vertikális integráción keresztül fokozza a kutatás-fejlesztési tevékenységet az egyetemekkel való együttműködéssel, továbbá megerősíti a hazai vállalkozásokat az ellátási láncokba történő bekapcsolással és az abban való egyre magasabb pozíció elérésével.  
Harmadsorban a logisztikai lehetőségek bővülése is figyelemre méltó, amely révén az ágazat teljesítménye a GDP 5 százalékáról 10-re emelkedhet 2030-ig.  

Kiemelte továbbá, hogy Magyarország saját stratégiát alkalmaz, így egyfajta hídszerepre törekszik. Ezt példázza a hazai járműipar fejlődése is, hiszen hazánkban a nyugati és keleti cégek együttes részvételével zajlik az elektromosjármű-ökoszisztéma teljes ellátási láncának a kiépülése. Magyarországon egymásra találnak az olyan német autógyártók, mint például az Audi és az olyan kínai akkumulátor-előállítók, mint a CATL. Ráadásul a kínai elektromosjármű-gyártók, mint a BYD, hazánkban indítja el első uniós gyártását is.  

Nagy Márton végül leszögezte, hogy Magyarország mindent megtesz a versenyképesség növelése érdekében. Így az Európai Uniónak is sürgősen lépéseket kell tennie az új iparának és a versenyképességének a megerősítése érdekében, ahelyett, hogy a 30 évvel ezelőtti fiskális, pénzügyi kritériumokhoz való visszatérést szorgalmazza.