A keleti nyitás politikájára alapozva Magyarország gazdasági szempontból kelet és nyugat kiemelt találkozási pontjává vált. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter ma négy újabb együttműködési megállapodást írt alá Kínában.
Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével a kormány delegációja közel egyhetes látogatást tesz Kínában. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter október 16-án a magyar kormányfő és Li Csiang kínai miniszterelnök jelenlétében újabb stratégiai megállapodási együttműködéseket írt alá távol-keleti kollégájával.
A megállapodások alapvetően a digitális gazdaság, a gazdaságfejlesztési politika, a technológiafejlesztés, valamint a digitális gazdasági fejlesztés területén tervezett további együttműködésekre fókuszálnak.
A terv nagyon is működik
Magyarország 2012-ben elindított keleti nyitásának mára vitathatatlanul Kína a legnagyobb szereplője. Ahogyan Nagy Márton fogalmazott: az ázsiai szuperhatalom a világ második legerősebb gazdaságává, Magyarország kilencedik legjelentősebb gazdasági partnerévé vált.
Mint arra a Makronóm többször rámutatott: a kormány álláspontja az évek folyamán nem változott, a jelenleg zajló, egyértelműen Kína kereskedelmi és gazdasági szerepének csökkentésére irányuló, kockázatmentesítésnek nevezett folyamatban pedig nem hajlandó részt venni, vagyis több uniós tagállamtól eltérően partnerként és nem fenyegetésként tekint az ázsiai nagyhatalomra.
A pragmatikus gazdaságpolitika minden érve a kínai kapcsolatok további szélesítése mellett szól, az ellenkezője azonban, vagyis a blokkosodás az EU „brutális öngyilkosságával” lenne egyenlő.
Erre tartunk, erre van a jövő
A kínai gazdaság robbanásszerű fejlődése azzal járt, hogy az ország globális technológiai hatalommá vált. A magyar kormány kifejezett célja, hogy a világgazdasági folyamatokban a technológiai fejlesztéseknek és innovatív törekvéseknek köszönhetően aktívan részt vegyen, ennek eléréséhez pedig a kínai együttműködések hatalmas előnyt biztosítanak a globálisan kiélezett versenyben.
A mostani megállapodások ezért kiemelten foglalkoznak a digitális infrastruktúra fejlesztésével – Kína 2015-ben indította el a Belt and Road programon belül a Digitális Selyemút projektet, amely már az 5G-s és 6G-s hálózatfejlesztéseket is magában foglalja. A Makronóm Intézet által megfogalmazott hazai gazdaságstratégia egyik alappillére éppen a digitális jólét, az eléréséhez vezető utak nagy többsége pedig Ázsiába, azon belül elsősorban Kínába vezetnek.
A magyar kormány egyéb mai megállapodásai is prioritást élveznek a gazdaságban: az együttműködések a mesterséges intelligencia, a zöldenergia és a szén-dioxid-mentesítés területén, a gyógyszeripari és orvosi berendezések gyártásában, a kkv-k, illetve a zöldgazdaság szegmensében erősödnek a jövőben.
Magyarország találkozási pont
Nagy Márton az együttműködési megállapodások aláírásakor kiemelte, hogy a hazai gazdaság ma már egyre több lábon áll, hiszen a keleti nyitás sikerének is köszönhetően Magyarország 2010 óta egy perifériás térségből egy gazdasági szempontból kiemelt találkozási ponttá vált, ahol a nyugati és keleti tőke a legmagasabb fejlettségű, high-tech iparágakban – mint például az elektromos járműgyártásban – kapcsolódik össze egymással.
Utóbbi esetben nem lehet nem megemlíteni a CATL vállalat történelmi beruházását hazánkban. Miközben az egész világon minden ország arra törekszik, hogy az elektromosautó-ipar valamely szegmensét magához csábítsa, Magyarország kivételes helyzetben van a keleti nyitás politikájának köszönhetően. Olyannyira, hogy a zöldátálláshoz vezető úton hazánk máris megkerülhetetlen ipari tényezővé nőtte ki magát, a jövőben pedig a kínai együttműködéseknek köszönhetően ez az előny csak nőni fog.
A megállapodások által további beruházások várhatók, amelyek az exportalapú gazdaság erősítésével járulnak hozzá a növekedéshez.
***
Fotó:
Orbán Viktor miniszterelnök és Li Csiang kínai kormányfő megbeszélést folytat 2023. október 16-án.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
