Donald Trump csütörtökön jelentkezett be a Világgazdasági Fórumon. Beszédében főként a globális vállalatokat csábítgatta az USA-ba és a bankok vezetőihez is szólt. Javier Milei argentin elnök megszólalt arról, hogy valóban kiléptetné-e országát a Mercosurból, Zelenszkij pedig arról beszélt, csak az USA garantálhatja Ukrajna biztonságát.
Az amerikai elnök egyik legelső rendeletével kilépett a globális klímaegyezményt aláírók klubjából. Ezzel elhárítja az akadályt a Biden-féle zöldpolitika drasztikus megváltoztatása előtt, a döntésnek ugyanakkor globális következményei lesznek.
A davosi Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) a minap közzétett friss elemzése alapján Kína továbbra is vezető szerepet tölt be a globális zöldátmenetben. Az ország technológiai innovációkkal, hatalmas beruházásokkal és ambiciózus fenntarthatósági célokkal formálja át a világ energia- és közlekedési szektorát.
A 2025-ös Világgazdasági Fórum (WEF) január 20–24. között zajlik a svájci Davosban, ahol több mint 3000 politikai és üzleti vezető gyűlt össze a világ minden tájáról. Az idei találkozó mottója: „Együttműködés az intelligens korban”, amely jól tükrözi a globális kihívásokra adott közös válaszok szükségességét. A WEF friss felmérése azonosítja is a legnagyobb kihívásokat.
Egy jó argentin–spanyol labdarúgómeccs mindig esemény a foci szerelmesei számára. Ám most más összecsapás váltott ki izgalmakat: a Pedro Sánchez és Javier Milei között két hete zajló sértegetések a nemzetközi sajtó címoldalára kerültek.
Sem a kínai, sem az amerikai elnök nem lesz ott a Svájcba szervezett újabb ukrán békekonferencián. Biden még az alelnökét sem delegálta, Peking valószínűleg senkit sem küld. Oroszországot meg sem hívták, a globális dél pedig zömében távol tartja magát.
Az utóbbi években létrejött egy olyan globális folyamat, amelynek célja, hogy a politikai, gazdasági és szociális fejleményeket akár nemzeti, de akár nemzetközi szinten is, ne a társadalmak határozzák meg, hanem maga a világelit akarata. Márpedig a globális gazdasági és politikai folyamatokat meghatározó elit és a való világ közötti kapcsolat napról napra távolodik egymástól, ennek a következményei pedig hatalmas gazdasági, illetve szociális megrázkódtatások lehetnek.
Az idei davosi Világgazdasági Fórumon (WEF) központi téma volt a mesterséges intelligencia. Többek között Bill Gates, Li Csiang kínai miniszterelnök és az OpenAI alapítója, Sam Altman is elmondta, mire számít a jövőben.
Davos az a hely, ahol az éttermi részben az úri közönség irigykedő tekintetektől övezve, lelkendezve fogyaszt el egy tányéron eltörpülő, 0,5 grammos, de szmokingba öltöztetett főfogást, hogy aztán hátrarohanjon a konyhába, és maga elé rántsa a hűtőből kicibált pörkölszaftos kondért.
A BRICS-együttműködéshez először Dél-Afrika csatlakozott 2010-ben, azóta viszont nem volt példa bővítésre. Egészen tavalyig, amikor a csoportosulás tagjai további öt ország csatlakozási szándékát fogadták el. Az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Etiópia, Irán és Szaúd-Arábia társulásával a BRICS kibővült. De milyen lehetőségeket látnak az együttműködésben a tagok és hogyan képzelik el a csoport jövőjét az egyre inkább széttöredező nemzetközi rendszerben?
Az évente Davosban megrendezett Világgazdasági Fórum célja a világ legbefolyásosabb politikusai, üzletemberei, tudósai közötti párbeszéd ösztönzése többek között a globális gazdasági és környezeti problémákról, a geopolitikai, valamint politikai aggályokról. A január 15–19. közötti esemény pénteki napján részt vett és beszédet mondott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.
David Cameron a legújabb és az eddigi legzavarosabb narratívát erőltette Ukrajna segélyezése kapcsán a Világgazdasági Fórumon: a szövetségesek GDP-je kenterbe veri Oroszországét, így tulajdonképpen kötelességük lenne egy állam működését a nulláról finanszírozni a végtelenségig.
A tavalyi különleges év volt: a valaha mért legmelegebb esztendő, de a megújuló energiaforrásokba való befektetések terén is rekordot döntöttünk, amelyek értéke meghaladta az 1,8 ezer milliárd dollárt. Néhány héttel ezelőtt, a COP28-on pedig több mint 120 ország állapodott meg, hogy 2030-ig megháromszorozzák a megújulóenergia-kapacitásukat, 11 ezer gigawattra növelve azt. De hogyan lehet az átállást gyorsan és felelősen véghez vinni? Erről szólt a davosi Világgazdasági Fórum (WEF) egyik szerdai beszélgetése.
Az európai nemzetek rég nem látott mértékű forrásokat csoportosítottak át a kollektív védelemre, csakúgy, mint Ukrajna támogatására. Az egységet azonban egyre növekvő belső széthúzás fenyegeti. Európa közös határainak védelme címmel zajlott a Világgazdasági Fórum (WEF) egyik szerdai panelbeszélgetése, amelyen az európai egységről és biztonságpolitikai kihívásokról értekeztek a meghívottak. Novák Katalin köztársasági elnök is felszólalt.
A Világgazdasági Fórum a davosi ülése előtt az idén is, immár 19. alkalommal kiadta az éves globális kockázati jelentését, amely felsorolja a legsürgetőbb kihívásokat. Már tavaly egy olyan világra figyelmeztettek, amelyben a növekedés nem fog egykönnyen visszatérni a korábban megszokott mederbe. Az idei jelentésben a gyorsuló technológiai változásokra és a gazdasági bizonytalanságra mutatnak rá, amit tovább bonyolít két válság: az éghajlati és a konfliktusok.
António Guterres szerint a világ a vezetők és a vállalatok paradox viselkedése miatt nem képes kezelni a globális válságokat. Az ENSZ-főtitár arra is rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia csak a szakadékot fogja mélyíteni konszenzusos szabályozás hiányában.
Január 15. és 19. között minden szem a Világgazdasági Fórum (WEF) éves találkozójára szegeződik.
Miután az ukrajnai háború a közel-keleti konfliktus kirobbanása és terebélyesedése óta kikerült az érdeklődés középpontjából, Zelenszkij elnök újabb turnéra indult, hogy meggyőzzön mindenkit arról, érdemes Kijevet tovább finanszírozni. Január 16-án Davosba ment, hogy a Világgazdasági Fórumon érveljen a minél több segély és befektetés mellett.
A Világgazdasági Fórumon a kínai kormányfő arról beszélt, hogy a globális bizalom erodálódása már nemcsak a gazdasági növekedést, de a békés fejlődést is veszélyezteti. Peking ötpontos tervet állított össze az újjáépítése érdekében.
Erdoğan 2009 óta bojkottálja a davosi találkozót, de eddig a kormányának tagjait elengedte a globális gazdasági elit kapcsolatépítő luxusbüféjébe. A most kezdődött fórumról azonban ismét letiltott mindenkit a WEF elnökének Izraellel kapcsolatos kijelentései miatt.
Ezúttal Svájcban, a Világgazdasági Fórum előestéjén próbálta Kijev és a Nyugat meggyőzni a globális dél államait, hogy csatlakozzanak az oroszellenes szövetséghez. Ezúttal is feleslegesen.
Január 15. és 19. között minden szem a Világgazdasági Fórum (WEF) éves találkozójára szegeződik. A világ legbefolyásosabb elméi gyűlnek össze, hogy közösen nézzenek szembe olyan sürgető globális kihívásokkal, mint a béke biztosítása, a klímaváltozás kezelése és a technológiai forradalom kontrollja egy jobb jövő érdekében. Lássuk, mi várható az idei WEF-től!
Milyen intézkedéseket vezetett be a recesszióval küzdő Görögország a világjárvány ideje alatt? Az előző évtized megszorító politikái után azt hihetnénk, hogy a görög vezetők kerülik majd a hasonló intézkedések bevezetését. Azonban a görög kormány járványügyi kezelése épp az ellenkezőjét mutatta be: noha a kontinensen a legszigorúbb korlátozásokat rendeltek el, ezekért nagy elismerést kaptak Brüsszelből.
Döbbenetes kihívásokat azonosítottak Davosban a „globális elit” világtalálkozóján, a Világgazdasági Fórumon (WEF-en). Oroszországot kizárták, ám az USA-ból és Kínából is csak egy-egy politikus érkezett.
A világelit 2023-ban is összegyűlt Davosban, hogy az emberiség égető problémáit megtárgyalja. A WEF-en (Világgazdasági Fórumon) szóba került az is többek között, hogy a fórum szerepe megváltozott, sőt, talán veszített befolyásából. Idézzük fel mi is történt!
