Igen fontos lítium-ütőkártya van a déli szomszédunk kezében 

Szerző: | 2024. január. 24. | Geopolitika, Világgazdaság, Zöldenergia

Ugrásra készen vár Szerbiában a Rio Tinto angol–ausztrál bányászati óriás arra, hogy Európa lítiumszükségletének 90 százalékát is fedezni képes bányát nyithasson e kis ország nyugati részén. A téma a napokban véget ért Világgazdasági Fórumon is előkerült.  

Miklós Hajnalka írása a Makronómon 

Emlékezetes, hetekig tartó tömeges tiltakozásokat követően Szerbia 2022 januárjában visszavonta a Rio Tinto 2,4 milliárd dolláros, Jadar nevű lítiumprojektjének az engedélyét, ami, ha elindul Nyugat-Szerbiában , Európa jelenlegi lítiumszükségletének a 90 százalékát fedezhette volna. Ráadásul a Rio Tinto angol–ausztrál bányászati óriás a tíz legnagyobb lítiumtermelő cég közé került volna, mutattak rá a davosi Világgazdasági Fórumon.  

 

A környezetvédő szervezeteket a kormánynak azóta sem sikerült megnyugtatnia. Folyamatosan arra hívják fel a figyelmet, hogy az angol–ausztrál bányászati óriás jelenléte az országban továbbra is azt bizonyítja, nem hajlandó elállni az eddigi beruházásaitól, miközben az államvezetés is csak a megfelelő pillanatra vár ahhoz, hogy a projektet újra aktualizálja. Mint arról a Reuters beszámolt, Aleksandar Vučić (Alekszandar Vucsity) államfő a napokban megtartott davosi fórumon emelte ki, hogy a Rio Tintónak a legtisztább megoldást és a legmagasabb szabványokat kell kínálnia ahhoz, hogy folytathassa a projektjét a Jadar folyó mellett, azaz megkezdhesse a lítiumérc bányászatát és feldolgozását. 

Az elnök megnyilvánulása nem meglepő, hiszen a Jadar projekt környezetvédelmi hatástanulmányáról szóló határozat megsemmisítését követően többször is kiemelte, nagy hibát követett el az ország vezetése, amikor engedett a polgárok és a környezetvédő érdekszervezetek nyomásának. Több alkalommal azzal vádolta meg őket, hogy külföldi erők érdekeit képviselték, ugyanakkor soha nem nevezete meg azokat. 

Két év után és számos bírósági eljárás elindítását követően, hiszen a Rio Tinto már a szerb Alkotmánybírósághoz is fordult a kormánydöntések sorozata miatt, Vučić Davosban ült tárgyalóasztalhoz a cég képviselőivel. A Világgazdasági Fórumon a szerb újságíróknak azt nyilatkozta, hogy nehéz beszélgetést folytatott a vállalattal, hiszen továbbra is fennáll annak lehetősége, hogy a Rio Tinto nemzetközi pert indít Szerbia ellen. 
 
Annak ellenére, hogy a cég 2004-től van jelen Szerbiában, a környezetvédelmi szervezetek akkor ébredtek fel, amikor a Rio Tinto megkezdte az ingatlanok felvásárlását, az állam pedig infrastrukturális beruházásokba kezdett, hogy a lítiumbányát könnyebben meg lehessen közelíteni. 

 Így 2021-ben az ottani környezetvédők több mint 30 ezer aláírást gyűjtöttek össze, követelve, hogy a köztársasági képviselőház hozzon törvényt a lítiumkutatások leállításáról.  

A követelésüket azzal indokolták, hogy az adott bányászati projektek további környezetszennyezést jelentenek, holott Szerbia így is Európa egyik legszennyezettebb országának számít. A mai napig ellentmondásos adatok vannak arról, hogy a kitermelés és a feldolgozóüzem milyen hatást gyakorol a környezetre és közegészségügyre. 

Most úgy tűnik, a szerb elnök két legyet ütne egy csapásra, a médiának adott nyilatkozta szerint ugyanis biztosítékokat kért a Rio Tintótól arról, hogy tiszteletben tartják majd a lítiumbányászat során a környezetvédelmi előírásokat, és a folyók, illetve a hegyek élővilága sem sérül. A téma nagyon gyorsan napirendre kerül majd a kormányban is, Vučić ugyanis azt állította, hogy miután feláll az új kormány (Szerbiában ugyanis december 17-én előrehozott választásokat tartottak), erre várhatóan már májusban sor kerül. Számításai szerint  

egy ilyen bánya létrehozása gazdasági növekedést hozhatna az egész ország számára, illetve fellendülést jelent a bányászati területek esetében is,  

információi szerint ugyanis a legalacsonyabb fizetés nettó 1000 euró lenne. A beruházások mértéke öt éven belül éves szinten a teljes külföldi működőtőke-befektetések 20 százalékát tenné ki, közölte a Politika napilap. 
A Rio Tinto, mint arra a Reuters hírügynökség rámutatott, továbbra is elkötelezett a Jadar projekt mellett. Az építkezéshez megszerzett földterületek továbbra is az ő tulajdonukat képezik. Az angol–ausztrál óriás a bánya létrehozását Loznica város területén, a Jadar völgyében tervezi, amely egy komoly történelmi örökséggel büszkélkedő mezőgazdasági terület. Az elmúlt években számos háztartást, szántőföldet, gazdaságot vásárolt fel a cég, a legtöbbször piaci érték feletti áron. 

Mint arról a balkangreenenergynews.com beszámol, az Európai Parlament egy hónappal ezelőtt fogadta el a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló európai jogszabályt,  

ami lehetővé teszi az Európai Unió számára, hogy a baráti harmadik országokkal, például a nyugat-balkáni államokkal kötött megállapodások révén stratégiai ásványokhoz jusson.  

Sajtóértesülések szerint Szerbia és az Európai Bizottság már szeptemberben aláírt egy ilyen, a stratégiai partnerség elindításáról szóló szándéknyilatkozatot. Ezt sem a szerb illetékes minisztérium, sem a kormány nem erősítette meg, ugyanakkor nem is cáfolták. 

Csakhogy nem csak a Rio Tinto érintett ebben a kérdésben, Szerbiában számos kis cégnek van engedélye a lítium- és bórércek geológiai feltárásához az ország nyugati, középső és déli részén. Tevékenységük az elmúlt években számos környezeti incidenshez és konfliktushoz vezetett a helyi lakosság körében. 

Davosban ismertették azt a 26 oldalas, 2023. decemberi Bányászat és fémek: trendek, kihívások és az előrelépés címmel kiadott jelentést, amely a kulcsfontosságú iparági tendenciákat vizsgálja, beleértve a megújuló energiát, a fenntarthatóságot, a technológiai fejlődést, a társadalmi-ökológiai hatásokat és a geopolitikát.  

A kritikus fontosságú nyersanyagok iránti függőség kapcsán rámutat, hogy többek között a lítium iránti kereslet növekedése várható. Az ellátási bizonytalanságok ugyanakkor olyan innovációkat indítottak el, amelyek csökkentik a lítium kitermelésének a költségeit, sőt lehetővé válik majd a lítiumtól, a kobalttól és más anyagoktól való elmozdulás. A lítiummal kapcsolatban ugyanis az egyik legnagyobb globális aggodalom az, hogy Kína domináns szerepet tölt be ezen a piacon. 

 
A gazdasági növekedés és a bevételek fellendítése érdekében a szerb kormány is felajánlotta az ásványkincseit külföldi befektetőknek, köztük a kínai Zijin Mining Groupnak, amely megvásárolta a Kelet-Szerbiában található bori bányászati és kohászati medencét. Annak az egykori RTB Bor vállalat többségi tulajdonosa ma, amely bejelentések szerint 200 ezer tonna réz kitermelésére alkalmas éves szinten, ugyanakkor az egyedüli bánya Szerbiában, ahol aranykitermeléssel foglalkoznak. 

 Kapcsolódó: 

 

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn