Növekvő „bővítési fáradtság” a Nyugat-Balkánon 

Szerbia európai uniós csatlakozásért felelős minisztere, Tanja Miščević szerint az EU túl sokáig várt a nyugat-balkáni országok bevonzásával. 

A tárcavezető elmondta, hogy bár az unió gyorsan reagált Ukrajna leendő tagságára, az EU „lendületének hiánya” a nyugat-balkáni bővítéssel kapcsolatban rontja a blokk hírnevét a régióban. 

„Az EU nem reagált olyan gyorsan, ahogyan ezt most Ukrajna, két évvel ezelőtt pedig Moldova vagy Georgia esetében tette„

 – magyarázta a szerb miniszter a Politicónak. – Elmulasztották a hasonló típusú gesztusok megtételét még a század elején, amikor a Nyugat-Balkán került szóba.” 

Miščević hozzátette, a jugoszláv háborúk végét követően az unió bővítési szándéka „nem volt annyira hangsúlyos, mint most, amikor főleg Ukrajna miatt kínálkozna lehetőség”. 

Az úgynevezett „bővítési fáradtság” következtében a Balkán nyugati államaiban csökkent az uniópártiság. Szerbia csatlakozásának támogatottsága – a Demostat felmérése szerint – jelenleg 33 százalékon áll a népesség körében, alacsonyabb szinten, mint a régió legtöbb országában. 

Érzékeny pont a szerb–orosz viszony 

Oroszország ukrajnai háborújának köszönhetően az EU bővítési folyamata új lendületet kapott, újjáélesztve a legtöbb, a tagfelvételi folyamatban évtizedek óta elakadt nyugat-balkáni ország csatlakozási kedvét. 

A múlt heti bővítési jelentés tisztázza a leendő tagállamok jelenlegi helyzetét: az Európai Bizottság támogatja a csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajna és Moldova esetén, Georgia számára pedig megszavazták a tagjelölti státuszt. 

Az EU ügyvivő szerve azonban megfedte Belgrádot az Oroszország szankcionálásának elmaradása és a feszült koszovói helyzet csillapítás érdekében tett lépések hiánya miatt.  

Ez a két probléma akadályozza jelenleg leginkább Szerbia EU-csatlakozását. 

A Politico szerint kevés a remény arra, hogy az uniós vezetők a Szerbiával való tárgyalások folytatása mellett döntenek egy december 14–15-ére kitűzött találkozón. 

Déli szomszédunk sokat veszíthet, ha szankciókat vezet be Moszkva ellen, mivel gázellátásának majdnem a 90 százalékát orosz forrásból fedezi. Ahogyan a szerb miniszter elmondta, próbálnak leválni az orosz gázról és olajról, például Azerbajdzsánnal való megállapodások és a régiós partnerekkel való energiaáramlás növelése által. 

Miščević vitatta, hogy az Oroszországgal való kapcsolatuk ideológiai alapú lenne. „Tisztán gazdasági érdekeink diktálják ezt” – mondta, hozzátéve, hogy a Nyugat Szerbia elleni szankciói az 1990-es években, a jugoszláv háborúk idején „szintén erősen befolyásolták az ország hozzáállását”. 

Hangsúlyozta, országa osztja az EU alapértékeit, őt személy szerint pedig „zavarja, hogy egyesek az Oroszország elleni szankcióktól való tartózkodás miatt kérdőjelezik meg Szerbia értékrendjét”. 

Koszovó is kulcskérdés lehet 

Egy másik Brüsszel és Belgrád közötti vitában Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke felszólította a balkáni államot, hogy „de facto” ismerje el Koszovót, amely 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét, és Szerbia szakadárállamként kezeli. Ez Belgrád makacs álláspontja szerint lehetetlen. 

Miščević Brüsszel hasonló követeléseit túlzónak titulálta, lévén, hogy öt EU-tagállam (Ciprus, Görögország, Románia, Szlovákia és Spanyolország) szintén nem ismeri el Koszovót.  

„Az elismerés nincs napirenden a Belgrád és Pristina közötti viszony normalizálása során. Ha az elismerés téma lenne, akkor a kapcsolatok rendezése sosem történne meg”  

– mondta. 

Az idén Szerbia és Koszovó megegyeztek egymás „hatósági iratainak, az útlevelek, diplomák, rendszámtáblák és vámjelzések, továbbá a nemzeti szimbólumainak az elismeréséről”, de az egyezmény megvalósítása kudarcba fulladt. 

Szerbia a „holnap uniójához” fog csatlakozni 

A szerb csatlakozásért felelős miniszter a tagjelöltek számára nagyobb szerepet kíván az unió jövőjét meghatározó reformok körében is. Az EU-s vezetők már tárgyalásokat kezdtek arról, hogyan tegyék alkalmassá az integrációt az évtized vége előtti bővítésre. 

„Amikor országunk csatlakozni fog az Európai Unióhoz, nem a ma, hanem a holnap uniójához társul, ezért hozzá kell járulnunk a holnap uniójának felépítéséhez, és biztos vagyok benne, hogy sokat tehetünk ezért” – mondta Miščević. 

Korábban hét ország – köztük Olaszország, Görögország és Ausztria – egy nem kötelező erejű dokumentumot terjesztett be, amely többek között a balkáni államok külügyminisztereinek az EU külügyminisztereinek tanácsain való rendszeres részvételt tenne lehetővé annak érdekében, hogy felgyorsuljon a régió integrációja. 

Címlapfotó: Shutterstock