Az eredeti cikk megjelent a Mandiner Makronóm rovatában 2022. július 27-én. Az írás az akkori események és információk birtokában keletkezett.

Bacsó Róbert, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanszékvezetője, a közgazdaságtudományok nagydoktora, professzor írása a Makronómon.

A költségvetés és az államháztartás helyzete

Ukrajnában az év elején a deficitet még csak 7 milliárd dollárra becsülték éves szinten. A megnövekedett kiadások és lecsökkent bevételek azt eredményezik, hogy az ország nagy nehézségek és megszorítások árán tudná csak visszafizetni kötelezettségeit. Ennek fényében látott napvilágot a napokban az a hír, hogy Ukrajna halasztást kér az esedékes törlesztőrészletek visszafizetése kapcsán.

Az ukrán energiavállalat, a Naftogaz helyzete is hasonló, mivel a cég 1,5 milliárd dollár értékű kötvényeinek visszafizetését szeretné két évvel elhalasztani (a legújabb információk szerint a vállalat csődöt jelentett). Ez alapján nem meglepő, hogy a Fitch Ratings hitelminősítő leminősítette Ukrajna hitelbesorolását CCC-ről C-re, ami a csőd szélén álló helyzetet jelez az ország számára és előre vetíti a tőke további kivonását Ukrajnából.

A költségvetési kifizetésekkel kapcsolatos problémák a közszférában dolgozóknál kezdik éreztetni magukat, amik bár ezelőtt is voltak (kifizetések, bérek visszatartása/késleltetése), de most úgy látszik rendszeressé váltak.

Az ukrajnai állami fenntartású egyetemeken már tapasztalható a pénzhiány, hisz júliusban a diákok csak az ösztöndíj 29 százalékát kapták meg, júniusban pedig az oktatóknak nem érkezett meg a fizetésük előlege sem, csak egy összegben a hónap utolsó napján utalták át a bankszámlájukra.

A pénzhiány kiterjed az Ukrán Állami Vasúttársaságra is, és az egészségügyben dolgozók is panaszkodnak a fizetések késése miatt.

A költségvetési és a kormányzati szerveknél gyakran megvonják a bónuszokat, és továbbra is hivatalosan meg nem erősített pletykák keringenek a létszámleépítésről.

A nyugdíjaknál és a támogatásoknál egyelőre nincs különösebb késés, bár vannak esetek, hogy néhány nappal később jön meg a nyugdíj vagy a GYES, GYED támogatás. A szakértők szerint nem kizárt, hogy a fűtési szezon kezdetétől gondok merülhetnek fel ezen támogatások finanszírozásával is. Az ok evidens. Egyre nehezebb a Pénzügyminisztérium számára forrást szerezni a háborús kötvényekre. A nemzetközi partnerek segítsége kisebb mennyiségben érkezik, mint amennyire az országnak szüksége van.

Az ukrán elnök ezelőtt még havi 5 milliárd dollárra saccolta az ország finanszírozásának igényeit, de legutóbb az ukrán vezetőség már 9 milliárd dollárra becsülte ezt az összeget.

Az iskolákban és óvodákban a bérek finanszírozása jelenleg stabil, mivel a helyi önkormányzatok gondoskodnak ezekről a kifizetésekről, és a helyi költségvetések bevételei sem szenvedtek jelentős csökkenést. Azonban az Oktatási Minisztérium által a helyi önkormányzatok oktatási részlegének vezetőihez küldött levélből kiderül, hogy a háborús helyzet és a lakosság elvándorlása miatt aggodalmak merültek fel a helyi oktatási intézményhálózat fenntarthatóságát illetően. Ez azt jelenti, hogy csökken az iskolai és óvodai csoportok száma, és folyamatban van az intézményhálózat „optimalizálása”.

Vagyis a fizetések megtakarítása érdekében a régiókban megkezdődhet az óvodák bezárása és a pedagógusok elbocsátása.

Költségvetési megszorítások és fizetési hátralékok

Ami a költségvetési intézmények és az állami vállalatok bérkifizetését illeti, felemás helyzet alakult ki. Általánosságban elmondható, hogy a közszférában dolgozók rendszeresen megkapják a fizetésüket, bár sokuknál megszüntették a bérkiegészítés egy részét (vagy egészét), ami miatt

a teljes kifizetés legalább 30 százalékkal csökkent.

Az orvosok is tömegesen panaszkodnak a bérek késése miatt. Az egészségügyi intézményekben azonban a fizetéseket nem közvetlenül a költségvetésből finanszírozzák. A kórházak az Országos Egészségügyi Szolgálattól kapnak pénzt a betegeknek nyújtott szolgáltatásokért, és ebből fizetnek az orvosoknak, vásárolnak gyógyszereket, stb. A háború kezdete óta az Országos Egészségügyi Szolgálat nem teszi nyilvánossá az egészségügyi intézmények finanszírozására vonatkozó adatokat. A kórházak viszont azt mondják, hogy sokszor késve érkezik a pénz, pedig nem is az időzítés a fő probléma, hanem az egészségügyi szolgáltatások alulértékelt, a tényleges költségét nem fedező díjszabása. Emiatt egyes klinikákon csökken az orvosok száma, vagy részmunkaidős foglalkoztatásra helyezik át őket (mondjuk 0,75 vagy 0,5 megterheléssel, miközben teljes munkaidőben dolgoznak).

Az állami vállalatoknál is problémák adódnak a fizetésekkel. Az Ukrán Állami Vasutak („Ukrzáliznicja”) például már több hónapja nem fizeti ki a vasutasok bérpótlékait, és számos osztályon fizetési késedelmek tapasztalhatók, amelyek a szabadságpénzeket is érintik. A cég július 1-től négynapos munkahetet vezetett be.

A vasutasok és közútépítők szakszervezete kétszer fordult a Miniszteri Kabinethez azzal a kéréssel, hogy avatkozzon be a helyzetbe. A munkahelyeken pedig érlelődnek a tiltakozó hangulatok – az emberek készen állnak az olasz sztrájkra (vagyis a munkahelyen lesznek, de csak úgy fognak dolgozni, hogy ne sérüljön a biztonsági előírás, a közlekedés műszaki állapota, stb.).

Igaz, a szakszervezetben elmondottak szerint sikerült elérniük, hogy a bérkiegészítések egy részét visszakapják, különösen a káros munkakörülményekért és az orvosi vizsgálatok ellentételezéséért.

A nyugdíj- és szociális juttatások kifizetése

Ukrajnában a háború kitörése előtt a nyugdíjak kifizetése rendkívül pontos volt, gyakorlatilag óraműpontossággal történt. Az elmúlt évek során csak egyszer fordult elő, hogy késedelem lépett fel a Nyugdíjalap pénzügyi hiányosságai miatt. Ez az eset komoly társadalmi felháborodást váltott ki. Mivel az ukrán nyugdíjasok túlnyomó többsége amúgy is alacsony nyugdíjat kap, már egy 1-2 napos késedelmem is jelentős hatással van rájuk.

A háború ellenére gyakorlatilag nincs fennakadás a nyugdíjak kifizetésében (legalábbis az Ukrajna által ellenőrzött területeken), a Nyugdíjalap hatalmas hiánya ellenére.

A Nyugdíjalap adatai szerint 23,9 milliárd UAH-t különítettek el nyugdíjkifizetésekre, ebből 6,5 milliárdot az Ukrán Postán keresztül, 17,8 milliárdot pedig a bankintézeteken keresztül fizetnek ki. Ugyanakkor a nyugdíjasok és hozzátartozóik a Nyugdíjalap Facebook-oldalának kommentjeiben azt kifogásolják, hogy ha a korábbi nyugdíjak még a határidő előtt jöttek, akkor ebben a hónapban ez már nem így van.

A szociális támogatások kifizetése kevésbé zökkenőmentes.

A régiókban május óta tapasztalhatók a késések: vannak megyék, ahol 10 napos fizetési késedelmet jelentettek be. Az Államkincstár jelezte, hogy a finanszírozás a hadiállapot miatt késett.

Egyelőre nagyon nehéz megjósolni mi lesz tovább. Nem világos, hogy télre hány embernek lesz szüksége a közműszolgáltatások állami támogatására, tekintettel arra, hogy 5 millió ukrán veszítette el állását. Azt már láthatjuk, hogy a háború kezdete óta a Nemzeti Bank több mint 200 milliárd UAH-t emittált, ami rövid időn belül beindítja az inflációs spirált, melynek a végét nem vállalkozik senki sem megjósolni. Jelenleg az látható, hogy a szociális szféra finanszírozása az állam prioritásai között most valóban a második helyen áll a védelmi kiadások után, és az államnak egyre nehezebb lesz időben megvalósítani a szociális kiadásokat. 

Megjegyzés:
Az MNB árfolyama szerint egy ukrán hrivnya jelenleg 10,67 forintot ér (2022 júliusa).
Az ukrán Naftogaz energiavállalat Ukrajna első állami intézménye, amely nem tudja kiegyenlíteni adósságait. Egy közlemény szerint a kabinet nem adott felhatalmazást a nemzetközi hitelfelvételhez szükséges kifizetések teljesítésére. Az adósok nem járultak hozzá a bizonyos kötvények kifizetésének két évre történő felfüggesztésére vonatkozó javaslathoz sem.
A Naftogaz az egyik legnagyobb ukrán vállalat, amely földgáz és olaj kitermelésével, feldolgozásával és szállításával foglalkozik. Mellette az Ukrawtodor útépítő csoport és az Ukrenerho villamosenergia-hálózat-üzemeltető, azaz két másik állami cég is két-két év fizetési haladékot kért.

Borítókép: Shotterstock