A világhatalmak, így Kína és az Egyesült Államok különböző okokból versenyfutást folytatnak a közép-ázsiai köztársaságok kegyeinek elnyeréséért. A térség földrajzi, relatíve központi fekvése, hatalmas és kiaknázatlan szénhidrogénkészletei, valamint ásványkincsei létfontosságúak a nagyhatalmak számára. 

A régió újkori és legújabb kori történelmének jelentős hányada az elhúzódó orosz befolyásról szólt, ami különösen fájó volt a szovjet időkben, amikor a közép-ázsiai társadalom átmenete zajlott a középkori életmódról a modernre. A tengerpart nélküli közép-ázsiai régió, még a Szovjetunió 1991-es összeomlása után is mélyen kötődik az Orosz Föderációhoz.  

A közép-ázsiai köztársaságoknak 3300 kilométer hosszú közös határuk van Kínával. Ráadásul az utóbbi volt az első ország, amely hitelalapú fejlesztési programjával belépett a régióba. Az USA, Szaúd-Arábia, Pakisztán és néhány más állam is elkezdte hivatalos küldöttei révén felvenni a diplomáciai kapcsolatokat az öt köztársasággal, hogy betöltsék a Szovjetunió összeomlása által okozott vákuumot. 

Ezek a hatalmak viszont nagy meglepetésükre azt tapasztalták, hogy a szovjet-orosz befolyás mélyen gyökeret vert. Az a meggyőződésük, hogy a szovjet fennhatóság alatt álló közép-ázsiai országok csak vazallusállamok, amelyek nélkülözik az államférfiúi képességeket és a kreatív politikai felfogást, bizonyított, hogy nem ismerik az újonnan felfedezett régió társadalmát és történelmét. A kazahsztáni szénhidrogén- és gázlelőhelyek feltárása és kiaknázása Kína számára az országgal való szoros, baráti kapcsolatok elsődleges vonzereje volt. Ugyanakkor ez katalizátor lett más államok számára, hogy ne maradjanak le Kína mögött a közép-ázsiai köztársaságok megnyerésében. 

A közelmúltban Törökország és Franciaország két különböző okból is prioritásként kezelte a közép-ázsiai régiót. Az előbbi három közép-ázsiai köztársaságot, Kazahsztánt, Üzbegisztánt és Türkmenisztánt etnikailag és részben nyelvileg is testvéri közösségnek tekint. Tádzsikisztán az árja etnikai alrégió kategóriájába tartozik az ő szempontjukból, amelynek mély gyökerei az ősi iráni zoroasztriánus civilizációban gyökereznek. 

A Közép-Ázsia keleti peremén élő kirgizek ebből a szempontból vegyes népcsoportot alkotnak, ahol a középkori keresztény misszionáriusok jelenléte mindmáig érezhető. A kormány becslései szerint a lakosság mintegy 7 százaléka keresztény, ebből a hét százalékból 40 százalék orosz ortodox keresztény. A zsidók, a buddhisták, a bahák és a valláshoz nem kötődő csoportok a lakosságnak mindössze körülbelül 3 százalékát teszik ki. Mivel a kormány szigorúan ellenőrzi a negatív vallási érzelmek kiaknázását, az amerikaiaknak némileg problémamentesen sikerült fokozatosan növelniük a befolyásukat Kirgizisztánban. 

A soron következő belépő: Japán 

Újabban Japán is aktívan elkezdett érdeklődni a közép-ázsiai köztársaságok iránt és bár a Közép-Ázsiával való kapcsolatainak már van múltja, Tokió megújult érdeklődést mutat a régióval való sokrétű kapcsolatok bővítése iránt. 

Kisida Fumio miniszterelnök valamikor 2024-ben tervez látogatást Közép-Ázsiába, ahol Kirgizisztán, Üzbegisztán, Kazahsztán, Tádzsikisztán és Türkmenisztán vezetőivel tervez nyitó csúcstalálkozót. Ryo Nemoto, a Nikkei Asia rovatvezetője november 21-i cikkében azt írta, hogy Szadir Dzsaparov kirgiz elnök november 2-án Tokióba látogatott a japán vezető jövőre tervezett közép-ázsiai látogatása miatt. Egy közös sajtótájékoztatón Kisida Fumio azt mondta, hogy megerősítik az együttműködésüket a fenntartható fejlődés érdekében, többek között az emberi erőforrások fejlesztése, az infrastruktúra támogatása, az emberek közötti csereprogramok és a „széntelenítés” terén. A kirgiz elnök elmondta, hogy országa segíteni kívánja a régió nemzeteit abban, hogy csökkentsék függőségüket Kínától és Oroszországtól. Dzsaparovnask ez volt az első látogatása Japánban, és baráti országnak, szoros partnernek nevezte a szigetországot, amely hasonló nézeteket vall Kirgizisztánnal a demokrácia, a politika, a kereskedelem és a gazdasági együttműködés fejlesztéséről. Kirgizisztán egy hegyvidéki ország, területe Magyarországénak bő duplája, népessége 6,7 millió fő. Az országnak – bár Ázsia Svájcának nevezik –mégis szűkös erőforrásai vannak, és a gazdasága, a biztonsága jelenleg nagymértékben függ Oroszországtól és Kínától. 

Erős a kirgiz függőség 

Moszkva katonai jelenlétet tart fenn Kirgizisztánban. Az oroszországi vendégmunkásoktól származó pénzátutalások Kirgizisztán bruttó hazai termékének mintegy 30 százalékát teszik ki. A nemzetközi közösség által felajánlott pénzügyi támogatás ellenére az ország gazdaságilag továbbra is függ Oroszországtól közvetlenül és Kazahsztánon keresztül. Az utóbbi időszakban nemcsak Kirgizisztán, hanem szinte az összes közép-ázsiai állam reflektorfénybe került az orosz–ukrán háború miatt. Ez elmélyítette a Moszkvától való biztonsági függőségükkel kapcsolatos aggodalmaikat. 

Kína Kirgizisztán legnagyobb kereskedelmi partnere, és államadósságának több mint a 40 százalékát birtokolja. A fejlődő országok, köztük Kirgizisztán is, egyre inkább óvakodnak az adósságcsapdától, aminek köszönhetően Peking átveszi az infrastruktúrával kapcsolatos jogokat, ha a hitelfelvevő ország nem fizeti vissza a kölcsönöket. A Kirgiz Köztársaságba irányuló közvetlen külföldi tőkebefektetések csaknem fele (49 százalék) Kínából származik, a további legfontosabb befektető pedig az Orosz Föderáció (16 százalék), Kazahsztán (8), Németország (5) és az Egyesült Királyság (5), de Máltát is érdemes megemlíteni, ahol sok orosz befektető lakik. 

A közös sajtótájékoztatójukon a két ország vezetői nagy vonalakban kiemelték azokat a területeket, ahol segítséget tudnak nyújtani egymásnak. Japán méltatta Kirgizisztánt mint az első közép-ázsiai országot, amely a függetlenségének 1991-es kikiáltását követően a rendszer demokratizálásának és a piacgazdaság bevezetésének a politikáját követte. 

Konklúzió 

Valószínűsíthető, hogy amikor Kisida 2024-ben Közép-Ázsiába látogat a csúcstalálkozóra, a napirenden valószínűleg szerepel majd egy Oroszországot elkerülő kaszpi-tengeri szállítási útvonal létrehozása és a megújuló energia bevezetését támogató intézkedések a „széntelenítés” elősegítése érdekében. 

Tokió azt is tervezi, hogy növeli a kirgiz állampolgárok számára a meghatározott szakmunkásvízum keretében Japánban való munkavállalás lehetőségét. A Nikkei Asia munkatársa nyilvánosságra hozza, hogy a Japán Nemzetközi Együttműködési Ügynökség kiterjeszti az országban az Egy falu, egy termék projektet, amely a nők társadalmi felemelkedését segíti elő, és helyi specialitások előállításával, valamint értékesítésével segíti az embereket a szegénységből való kitörésben. 

Borítókép: MTI/AP/Pool Anadolu Agency pool/David Mareuil