A külügyminiszter ukrán kollégájával és az elnöki hivatal vezetőjével találkozott Ungváron. A megbeszélés alapvetően a magyar kisebbségi jogok helyreállításáról szólt, de megállapodás született közös infrastruktúra-fejlesztésekről is. Szijjártó óvatos optimizmusának adott hangot, ugyanakkor szerinte még hosszú az út, hogy a bizalmi légkör újra a régi legyen a két ország között.
„Szeretném itt az elején gyorsan leszögezni, hogy Magyarország kormánya soha nem kért semmi olyan jogot a kárpátaljai magyarság számára, amely 2015 előtt ne létezett volna. Tehát én most olyan kéréseket fogok itt előterjeszteni, amelyek teljesítése esetén visszatérnénk a 2015-ös jogokhoz.”
Ezekkel a szavakkal kezdte meg a tárgyalást Szijjártó Péter január 29-én Ungváron, ahol Dmitro Kuleba külügyminiszterrel és a mellé erősítésül rendelt ukrán elnöki hivatalvezetővel, Andrij Jermakkal találkozott.
A tárgyalás duplán fontos volt az ukránok számára. Egyfelől külügyi csúcsra még nem került sor a háború kitörése óta (a tárgyalás egyik előzetes ukrán célja éppen az volt, hogy előkészítsen egy esetleges Orbán–Zelenszkij találkozót), másfelől ez volt az utolsó lehetősége Kijevnek arra, hogy megpróbálja rávenni a magyar kormányt: feltételek – és különösen vétó – nélkül engedje át a február 1-jén sorra kerülő EU-csúcson az Európai Bizottság javaslatát, azaz a felduzzasztandó közös költségvetésből szavazza meg az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós segélyt.
Ami az utóbbit illeti, a magyar tárcavezető gyorsan lehűtötte a kedélyeket a tárgyalást követő sajtótájékoztatón. Mint mondta, az Ukrajnának szánt segélyek ügye nem kétoldalú kérdés, ennek megvitatására így nem került sor, azt majd Brüsszelben teszi meg Orbán Viktor az EU-csúcson.
A kisebbségi jogok helyzete
Szijjártó Péter kiemelte: a két ország kétoldalú kapcsolatai az utóbbi nyolc évben nem a jó viszonyról szóltak. Ez annak köszönhető, hogy 2015 óta folyamatosan születtek olyan szabályok Ukrajnában, amelyek egyre inkább csökkentették a magyar nemzeti közösség jogait.
Mint mondta, 2023 decemberében az ukrán parlament elfogadott egy jogszabályt, amely megállította ezt a negatív spirált. Ezt a magyar kormány nagyra értékelte, ugyanakkor változatlanul az a kérése és elvárása az ukrán fél felé, hogy a 2015-ös jogait állítsa vissza a magyar közösségnek.
Magyarország nem kér extrát, nem kérünk többet, mint ami már volt
– fogalmazott a miniszter, hozzátéve: a tárgyaláson tizenegy pontban összegezték a magyar kéréseket, köztük a nemzetiségi iskolai jogállás helyreállítását, a magyar nyelven tett érettségi lehetőségének ismételt megteremtését és a magyar nyelv korlátozásmentes használatát a felsőoktatásban, a kultúrában, a közigazgatásban és a közösségi élet terében.
A javaslatok kidolgozásával és mihamarabbi benyújtásával kétoldalú kormányközi bizottságot bíztak meg, amely haladéktalanul megkezdi a munkáját.
A bizalmi légkör helyreállítása és a magyar segítség
A tárcavezető kiemelte: látogatásának egyik fő célja az volt, hogy a két ország újra tudja kezdeni annak a bizalmi légkörnek a megteremtését, amely egykor jellemző volt a viszonyukra.
Tettünk biztató lépéseket ebbe az irányba. Hosszú út áll még előttünk, sok munkát kell elvégeznünk, de mi a magyar oldalon készek vagyunk erre
– mondta.
Szijjártó Péter ugyanakkor azt is hangsúlyozta: a magyar fél következetes álláspontjában a háború tekintetében nem következett be változás. Hazánk kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett, a háborút elítéli, és azt szeretné, ha a szomszédunkban minél előbb béke lenne. „Magyarország kész ez irányú erőfeszítéseket tenni a jövőben is, hiszen tudjuk azt, hogy az emberéletek megmentése csak és kizárólag békével lehetséges” – mondta.
A magyar segítség kapcsán a külügyminiszter kiemelte: hazánk története legnagyobb humanitárius akcióját hajtotta végre a háború kitörése óta. Több mint egymillió menekültet fogadott, jelenleg 5224 ukrán gyerek jár 1558 magyar iskolába és óvodába, a humanitárius segélyei pedig több mint félmillió ukrán családot értek el. Magyarország segítséget nyújtott és nyújt továbbra is kórházak, iskolák, rendelőintézetek felújításához és újjáépítéséhez.
A kormány ugyanakkor következetesen ragaszkodik ahhoz az álláspontjához is, hogy nem küld fegyvereket Ukrajnába.
A tárgyaláson kiemelten kezelték a közös, határon átnyúló infrastrukturális fejlesztéseket is. Szijjártó Péter példaként említette a 120 millió eurós beruházással létrehozott logisztikai központot a magyar–ukrán határon, egy tervezett, hamarosan megnyíló új határátkelőt Nagyhódos és Nagypalád között, de utalt arra a célkitűzésre is, amely egy új Tisza-híd építéséről szól.
A külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy az ukrán fél továbbra is megbízhatóan fogja biztosítani a kőolajszállítási útvonalat, valamint hogy Kijev mindent megtesz a magyar gazdaságban kulcsszerepet játszó vállalatok ukrajnai működésének korrekt biztosítására.
Szijjártó Péter arra a kérdésre, hogy mikor jöhet létre egy Orbán–Zelenszkij találkozó, úgy válaszolt: annak akkor lesz értelme, ha olyan eredményekkel jár, amelyek újabb dimenzióba tudják léptetni a kétoldalú kapcsolatokat. Egyelőre nyitott kérdések vannak, most arra várnak, hogy a kisebbségi jogok visszaállításának kidolgozásával megbízott kétoldalú kormányzati bizottság le tudja-e zárni ezeket.
***
Kapcsolódó:
Fotó:
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter Ungváron, 2024. január 29-én
Belső fotó: Szijjártó Péter/Facebook
MTI/KKM
