Joe Biden minden centet megpróbál kisajtolni az amerikai törvényhozásból, hogy hátralévő hivatali napjaiban még több segélyt tudjon Ukrajnába küldeni. Az utolsó átutalással 20 milliárd dollár fog Kijevbe érkezni.
Újabb búcsúmeglepetéssel kedveskedett az amerikai elnök Ukrajnának. Bár két éve még azzal dicsekedett, hogy a taposóaknák elleni küzdelem élharcosa., hirtelen talált néhány tízezret, amit elküldhet Kijevnek.
Rossz hír Zelenszkijnek: az amerikai védelmi miniszter ismételten elutasította Kijev kérését, amely a nagy hatótávolságú rakéták oroszországi célpontok elleni bevetésére vonatkozott.
Egy ukrán kormánypárti parlamenti képviselő indította el a lavinát, amit eddig senki nem állított meg: a csodafegyverként várt első nyugati F-16-osok egyikét maga az ukrán légvédelem lőhette le. Zelenszkij azonnal kirúgta a légierő főnökét.
A kongresszus azzal a feltétellel szavazta meg a legutóbbi ukrán segélyeket, ha Biden végre elmondja, mi az Egyesült Államok pontos stratégiája az ukrajnai háborúval kapcsolatban – és azt is, mit jelent a kormány számára a győzelem fogalma. Az elnök és az alelnök azonban nem hajlandó megszólalni, amitől egyre több szenátor és képviselő kezd ideges lenni.
Akkora a költségvetési hiány Németországban, hogy Lindner pénzügyminiszter elővette a vastag fekete filctollat. Repül minden, ami repülhet, közte az Ukrajnának szánt további gigasegélyek is.
Nehezen értelmezhető, amikor Berlin az egyik kezével aláírja a kazettás bombákat tiltó egyezményt, a másikkal pedig kazettás bombákat segít szállítani amerikai nyomásra Ukrajnába. A képmutatás szintet lépett Németországban.
Rendkívül megosztottak az amerikai szavazók az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Míg a szankciós politikát támogatják, most már többségében elegük van az Ukrajnának biztosított folyamatos segélyküldésből.
Amennyiben Le Pen pártja nyer az előre hozott parlamenti választásokon, Jordan Bardella lehetséges miniszterelnök egyetlen francia katonát sem engedne ukrán területre, de a nagy hatótávolságú rakéták átadása sem szerepel a terveiben.
Minden NATO-területen kívüli katonai akció csak önkéntes jellegű lehet, ezt a mai tárgyaláson Jens Stoltenberg megerősítette, így Magyarország megkapta azokat a garanciákat, amelyekre szükségünk van – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a NATO-főtitkárral tartott szerdai budapesti sajtótájékoztatón. Hozzátette, lojális és elkötelezett tagjai vagyunk a katonai szövetségnek.
Rossz hangulatban telt Berlinben az ukrajnai újjáépítési konferencia. Az egyik kijevi kulcsszereplő egy nappal az esemény előtt mondott le, tiltakozásul az ukrán vezetés hatalmi harcai és az újjáépítési folyamatok aláásása miatt. Ráadásul rendszerszintű akadályokról beszél. A korrupció szó nem hangzott el.
Mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz vagyont fagyasztottak be szerte a világon a háború kitörése óta. A nyugati segélyek apadásával a G7 egyre sürgetőbbnek érzi, hogy ezt a pénzt használja fel Ukrajna további felfegyverzésére. Abban azonban, hogy hogyan, eddig nem tudtak megállapodni.
Macron elnök bejelentése szerint Franciaország Mirage vadászgépeket küld a háborúba, miután az F–16-osok hadrendbe állításával probléma támadt. Újabb francia helyzetkihasználás, az elnök egyre ügyesebben húz hasznot a szövetségesek gyengeségéből.
Zelenszkijben a jelek szerint végleg megpattant valami, amikor Biden elnök lemondta részvételét az ukrán békecsúcson. Az ellentéteket a Fehér Ház és az ukrán elnöki stáb is igyekszik tompítani, de az elhidegülés folyamata egyre nyilvánvalóbb.
Az ukrán elnök diplomáciai érzékből elégtelenre vizsgázott, amikor betámadta Kínát, azt állítva: Peking Oroszországgal karöltve fenyeget semleges országokat, hogy ne vegyenek részt a Svájcban rendezendő nyugati „békecsúcson”.
Furcsán értelmezi Stoltenberg a NATO politikai irányító szerepét hivatala utolsó heteiben. A főtitkár éppen csak hadat nem üzent még Oroszországnak, de Ukrajnának is beígért 100 milliárd eurót, miközben felszólítja az Egyesült Államok elnökét, hogyan és mit csináljon.
Hosszas viták után az EU úgy döntött, az orosz zárolt vagyonok nyereségéből évi 3 milliárd dollárért vásárol fegyvereket Ukrajnának. A válasz? „Ez semmi, nekünk százmilliárdok kellenek.” Pedig egy köszönöm azért jólesne.
Varga Mihály szigorú felügyeletet és Kárpátaljának juttatott segélyeket szorgalmaz a Ukrajnának szánt támogatásokkal kapcsolatban.
Hónapokon át tartó huzavona után az Egyesült Államok képviselőháza végül megszavazta azt a 95 milliárd dolláros segélycsomagot, amelyből mintegy 61 milliárd jut Ukrajna megsegítésére. Azt, hogy hogyan engedhették ezt meg a republikánusok azzal magyarázható, hogy a pénz elsődleges haszonélvezője nem Kijev, hanem az Egyesült Államok védelmi ipara. A megszavazott segélyből csupán 9 milliárd dollár lesz Ukrajnának átutalva, míg a többi az USA-ban kerül megforgatásra. Ezzel együtt az ukrán háborús sikert elkönyvelni még nagyon korai lenne, ugyanis nem a pénz a legégetőbb probléma.
Brüsszel azt ígérte Kijevnek, hogy az orosz zárolt állami vagyonból származó nyereséget, nagyjából 5 milliárd eurót átutalja neki segélyként. Aztán az utolsó pillanatban a jog ismét győzedelmeskedett az érzelmi politizálás felett. Az eredmény újabb csapást jelent az ukrán költségvetésnek.
Folytatódik a 60 milliárd dolláros ukrán hadisegély tervezetének blokkolása az amerikai kongresszusban. A képviselők két hétig most a húsvétra készülnek, majd annak fáradalmait pihenik ki. Ukrajna ráér, az illegális migráció kérdése nem – üzenték a republikánusok, és elmentek tojásra vadászni.
Visszafogott vitát és lezáratlan javaslatokat hozott magával a márciusi EU-csúcs. Az Európai Tanács ülésén a legérzékenyebb téma Ukrajna további fegyverzése, valamint az unió védelmi képességeinek erősítése volt, főszerepben az újabb közös hitelfelvétellel és az orosz zárolt vagyonok elkobzásának lehetőségével. Magyarország nem enged álláspontjából.
Denisz Smihal megköszönte a francia elnöknek a világos kommunikációt, amikor arról beszélt, hogy nyugati katonákat kellene Ukrajnába küldeni. Egyben azt is bejelentette, hogy az amerikai 60 milliárd dolláros segély, amelyet a kongresszus hónapok óta blokkol, már ebben a hónapban megérkezhet. Bár ilyesmit elméletileg senki nem ígért neki.
Az Európai Unió Magyarországhoz való hozzáállása az 50 milliárd eurónyi ukrán támogatással kapcsolatban bebizonyította, hogy nem beszélhetünk egyhangú döntésekről a 27 államból álló blokkban, véli az Analyst nevű görög kutatóközpont. Azonban várható, hogy az effajta magatartás miatt az európaiak szkepticizmusa az EU intézményeivel szemben még tovább fog erősödni, figyelmeztet a görög intézet.
Egészen furcsa dolgokat mondott a francia elnök. Az ötlet a nyugati katonák Ukrajnába küldéséről nagyon zavaros.
Harmadik évébe lép az ukrajnai konfliktus. Lesz-e negyedik, vagy 2024-ben dől el minden, még ha az törvényszerűen fájdalmas döntésekre is fog épülni? Meddig bírja és meddig akarja a Nyugat folytatni a háborút?
A keményvonalas republikánus szenátor a müncheni biztonsági konferencia után most külön írásban részletezte, mi a probléma Európa védelmi politikájával és miért kell kiszállnia a Nyugatnak az ukrajnai háborúból.
Egy republikánus szenátor is részt vett az idei müncheni biztonsági konferencián, ahol tabukat döntve kifejtette, miért nem fog az USA több segélyt küldeni, és miért nyeri meg Oroszország törvényszerűen a háborút. Szavai nem sokat lendítettek az alapból gyászos hangulaton.
Donald Tusk egy X-bejegyzésben ment le diplomáciai kocsmaszintre, és kezdett hergelni az amerikai republikánusok ellen, mire az óceán túloldaláról hasonló szintű beszólogatás kezdődött. Nem túl biztató előjel azokra az időkre nézve, amikor majd egy másik Donald áll vele szemben.
Az ukrán elnök új ötlete szerint nem jó, ha egy ukrán menekült például Németországban Németországtól segélyt kap. Inkább utalják át Ukrajnának, majd ott eldöntik, kinek mi jár – és jár-e egyáltalán…
