Hosszas viták után az EU úgy döntött, az orosz zárolt vagyonok nyereségéből évi 3 milliárd dollárért vásárol fegyvereket Ukrajnának. A válasz? „Ez semmi, nekünk százmilliárdok kellenek.” Pedig egy köszönöm azért jólesne.
Varga Mihály szigorú felügyeletet és Kárpátaljának juttatott segélyeket szorgalmaz a Ukrajnának szánt támogatásokkal kapcsolatban.
Hónapokon át tartó huzavona után az Egyesült Államok képviselőháza végül megszavazta azt a 95 milliárd dolláros segélycsomagot, amelyből mintegy 61 milliárd jut Ukrajna megsegítésére. Azt, hogy hogyan engedhették ezt meg a republikánusok azzal magyarázható, hogy a pénz elsődleges haszonélvezője nem Kijev, hanem az Egyesült Államok védelmi ipara. A megszavazott segélyből csupán 9 milliárd dollár lesz Ukrajnának átutalva, míg a többi az USA-ban kerül megforgatásra. Ezzel együtt az ukrán háborús sikert elkönyvelni még nagyon korai lenne, ugyanis nem a pénz a legégetőbb probléma.
Brüsszel azt ígérte Kijevnek, hogy az orosz zárolt állami vagyonból származó nyereséget, nagyjából 5 milliárd eurót átutalja neki segélyként. Aztán az utolsó pillanatban a jog ismét győzedelmeskedett az érzelmi politizálás felett. Az eredmény újabb csapást jelent az ukrán költségvetésnek.
Folytatódik a 60 milliárd dolláros ukrán hadisegély tervezetének blokkolása az amerikai kongresszusban. A képviselők két hétig most a húsvétra készülnek, majd annak fáradalmait pihenik ki. Ukrajna ráér, az illegális migráció kérdése nem – üzenték a republikánusok, és elmentek tojásra vadászni.
Visszafogott vitát és lezáratlan javaslatokat hozott magával a márciusi EU-csúcs. Az Európai Tanács ülésén a legérzékenyebb téma Ukrajna további fegyverzése, valamint az unió védelmi képességeinek erősítése volt, főszerepben az újabb közös hitelfelvétellel és az orosz zárolt vagyonok elkobzásának lehetőségével. Magyarország nem enged álláspontjából.
Denisz Smihal megköszönte a francia elnöknek a világos kommunikációt, amikor arról beszélt, hogy nyugati katonákat kellene Ukrajnába küldeni. Egyben azt is bejelentette, hogy az amerikai 60 milliárd dolláros segély, amelyet a kongresszus hónapok óta blokkol, már ebben a hónapban megérkezhet. Bár ilyesmit elméletileg senki nem ígért neki.
Az Európai Unió Magyarországhoz való hozzáállása az 50 milliárd eurónyi ukrán támogatással kapcsolatban bebizonyította, hogy nem beszélhetünk egyhangú döntésekről a 27 államból álló blokkban, véli az Analyst nevű görög kutatóközpont. Azonban várható, hogy az effajta magatartás miatt az európaiak szkepticizmusa az EU intézményeivel szemben még tovább fog erősödni, figyelmeztet a görög intézet.
Egészen furcsa dolgokat mondott a francia elnök. Az ötlet a nyugati katonák Ukrajnába küldéséről nagyon zavaros.
Harmadik évébe lép az ukrajnai konfliktus. Lesz-e negyedik, vagy 2024-ben dől el minden, még ha az törvényszerűen fájdalmas döntésekre is fog épülni? Meddig bírja és meddig akarja a Nyugat folytatni a háborút?
A keményvonalas republikánus szenátor a müncheni biztonsági konferencia után most külön írásban részletezte, mi a probléma Európa védelmi politikájával és miért kell kiszállnia a Nyugatnak az ukrajnai háborúból.
Egy republikánus szenátor is részt vett az idei müncheni biztonsági konferencián, ahol tabukat döntve kifejtette, miért nem fog az USA több segélyt küldeni, és miért nyeri meg Oroszország törvényszerűen a háborút. Szavai nem sokat lendítettek az alapból gyászos hangulaton.
Donald Tusk egy X-bejegyzésben ment le diplomáciai kocsmaszintre, és kezdett hergelni az amerikai republikánusok ellen, mire az óceán túloldaláról hasonló szintű beszólogatás kezdődött. Nem túl biztató előjel azokra az időkre nézve, amikor majd egy másik Donald áll vele szemben.
Az ukrán elnök új ötlete szerint nem jó, ha egy ukrán menekült például Németországban Németországtól segélyt kap. Inkább utalják át Ukrajnának, majd ott eldöntik, kinek mi jár – és jár-e egyáltalán...
Kompromisszumos megoldás született az ukrán segélyek ügyében a brüsszeli találkozón: a négy évre elosztott 50 milliárd euró felhasználását két év múlva felülvizsgálhatják – Orbán Viktor így nem vétózta meg a csomagot.
Az ukrán korrupció szintet lépett egy olyan ügylettel, amelynek során a védelmi minisztérium és egy nevenincs fegyverkereskedő játszott össze. Mintegy 40 millió dollárt loptak el úgy, hogy még a látszatra sem adtak.
A külügyminiszter ukrán kollégájával és az elnöki hivatal vezetőjével találkozott Ungváron. A megbeszélés alapvetően a magyar kisebbségi jogok helyreállításáról szólt, de megállapodás született közös infrastruktúra-fejlesztésekről is. Szijjártó óvatos optimizmusának adott hangot, ugyanakkor szerinte még hosszú az út, hogy a bizalmi légkör újra a régi legyen a két ország között.
A maradványpénzek és némi japán segély megmenti az ukrán államot a leállástól március végéig. Ha azonban utána sem érkeznek meg az amerikai és az európai nagy segélycsomagok, az a gazdasági véget jelenti Kijev számára.
A szlovák miniszterelnök szerint Ukrajna egyáltalán nem független ország, mivel az Egyesült Államok teljes befolyása és ellenőrzése alatt áll.
David Cameron a legújabb és az eddigi legzavarosabb narratívát erőltette Ukrajna segélyezése kapcsán a Világgazdasági Fórumon: a szövetségesek GDP-je kenterbe veri Oroszországét, így tulajdonképpen kötelességük lenne egy állam működését a nulláról finanszírozni a végtelenségig.
Kaja Kallas felajánlotta a következő években Ukrajnának országa GDP-jének 0,25 százalékát. Ez önmagában nem nagy összeg, ám ha Kijev valamennyi szövetségese így tenne, szerinte biztosítva lenne az ukrán győzelem. Mesterterv Tallinnból.
Miután az ukrajnai háború a közel-keleti konfliktus kirobbanása és terebélyesedése óta kikerült az érdeklődés középpontjából, Zelenszkij elnök újabb turnéra indult, hogy meggyőzzön mindenkit arról, érdemes Kijevet tovább finanszírozni. Január 16-án Davosba ment, hogy a Világgazdasági Fórumon érveljen a minél több segély és befektetés mellett.
Ezúttal Svájcban, a Világgazdasági Fórum előestéjén próbálta Kijev és a Nyugat meggyőzni a globális dél államait, hogy csatlakozzanak az oroszellenes szövetséghez. Ezúttal is feleslegesen.
Olaf Scholz valójában azt nehezményezi, hogy a tagállamok zömének csak a szája nagy, amikor a fegyverek Kijevbe küldéséről van szó. Nem mintha Németország a topon lenne.
Elkezdődött Brüsszelben a csetepaté az 50 milliárd eurós ukrán segély ügyében. A decemberi vétó után Magyarországnak új javaslata van, ami teljesen logikus, de máris támadják.
Dánia 2024 elejére ígérte az első hat gépet Kijevnek, most azonban úgy tűnik, tavasszal vagy nyár elején tud leghamarabb szállítani.
A Németország által küldött harckocsikhoz nincs alkatrész. Az ukránok megpróbálták maguk megjavítani a Leopardokat, de csak rontottak az állapotukon. Egy német parlamenti képviselő szerint már csupán pár használható darab vethető be a háborúban.
Kijevnek semmilyen ötlete nincs arra, hogy mi tegyen, ha az Egyesült Államok leállítja a segélyalapú háborús finanszírozást. Nem létezik más megoldás – mondta Ukrajna külügyminisztere, és felszólította a Nyugatot, hogy szedje össze magát.
Kijev 41 milliárd dollárt vár jövőre a Nyugattól. Ha az első részleteket nem kapja meg sürgősen, március elejére összeomolhat a gazdaság, azzal pedig véget is érne a háború.
Minden szem Orbán Viktorra szegeződött az EU-csúcson, mindenki arra várt, hogyan szavaz Magyarország Ukrajna EU-s csatlakozási tárgyalásainak megkezdésével és az 50 milliárdos kijevi segéllyel kapcsolatban.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
