Az oroszok vagy azért siettek jelzáloghitelt felvenni, mert attól tartottak, hogy a támogatott lakáskölcsönöket nem hosszabbítják meg a nyár után, vagy azért, hogy gyorsan ingatlanba fektessék a leértékelődő rubeleket. De bármi legyen a szándékuk mögött, a tény az, hogy az orosz bankrendszerben tavaly az ilyen hitelek felvétele nőtt – jelentette a Financial Times brit napilap. 

Az orosz bankok tavaly rekordnyereségről számoltak be, amit az államilag támogatott jelzáloghitelek felvétele iránti roham, valamint az országból kivonuló nyugati vállalatok által eladott eszközök megvásárlására irányuló finanszírozás fellendülése táplált. 

Az ottani pénzügyi rendszer elszigetelését célzó szigorú nemzetközi szankciók ellenére, amelyek büntetésül szolgálnak az ukrajnai teljes körű invázióért, a bankok 2023-ban 3,3 ezer milliárd rubel (37 milliárd dollár) nyereséget termeltek, ami mintegy 16-szorosa az előző évinek – közölte az orosz központi bank (CBR) jelentésében. 

A teljesítmény „némileg meglepő” volt – idézte a brit gazdasági lap Alekszandr Danyilovot, a CBR bankszabályozási osztályának vezetőjét. Még márciusban a központi bank szerényebbre becsülte a nyereséget, ekkor csak a várható teljesítményt egyezer milliárd rubel körülire (11 milliárd dollár) saccolta. 

A rekordnyereség újabb jele annak, hogy az orosz gazdaság viszonylag ellenálló az amerikai és európai erőfeszítések ellenére,  

amelyek kereskedelmi korlátozásokkal és más büntetőintézkedésekkel próbálják megrendszabályozni azt. Kedden az IMF közölte, hogy előrejelzése szerint az ottani gazdaság az idén 2,6 százalékkal fog növekedni, ami az októberben vártnál kétszer gyorsabb. Az ország bankszektorának nagy része az ukrajnai háború miatt elszigetelt a Swift nemzetközi bankközi fizetési rendszertől, és alig vagy egyáltalán nem fér hozzá a nyugati tőkepiacokhoz. 

A banki bevételek növekedésének az elsődleges oka a jelzáloghitelek 34,5 százalékos megugrása volt, amelyet a fogyasztói kereslet élénkítését célzó bőkezű kormányzati ösztönzőprogram hajtott. Az új lakáskölcsönök több mint felét a támogatott jelzáloghitelek tették ki. 

A CBR kritikus kamatlába 16 százalékon áll öt emelést követően, amely júliusban kezdődött, amikor a kamatláb 7,5 százalék volt. Ez közelít a 20 százalékos történelmi csúcshoz, amelyet közvetlenül az ukrajnai inváziót követően ért el. Míg az orosz jelzálogpiac általános kamatlába 14 százalék körül van, addig a támogatott lakáshiteleket legfeljebb 8 százalékos – fiatal családok esetében 6 százalékos – kamattal adják, a különbözetet az állami költségvetésből fedezik. 

Ugyanakkor a politikai döntéshozók és a szabályozó hatóságok aggodalmukat fejezték ki, hogy a támogatott kölcsönök kontraproduktív hatást fejtenek ki, túlfűtik az ingatlanárakat, ahelyett, hogy elérhetőbbé tennék a lakásokat és ösztönöznék a keresletet. A belföldi hitelboomhoz hozzájárult az is, hogy a nemzetközi vállalatoktól olyan eszközöket vásárlóknak nyújtanak kölcsönöket, amelyeket vagy kénytelenek voltak eladni a szankciók miatt, vagy amelyeket az állam kisajátított. 

A bankok összesített vállalati hitelportfóliója 2023-ban több mint 20 százalékkal nőtt, a CBR jelentése szerint 500 milliárd rubelnyi új hitel az Oroszországból távozó külföldi vállalatokkal kötött üzletekhez kapcsolódott. A hitelezők tőkéjének és mérlegének hízelgett a kockázati költségek csökkenése is, ami a szabályozási követelmények enyhülésének és a jelentős devizafelértékelődésnek köszönhető – idézte a jelentést a Financial Times. 

„A bankszektor stabilnak tűnik, és jelenleg nem látok semmilyen veszélyt – mondta Alexandra Prokopenko, a Carnegie Russia Eurasia nem rezidens munkatársa, aki korábban a CBR-nek dolgozott. – A szektor ismét pénzt halmoz fel. Ha az orosz gazdaságot újabb külső sokk érné, akkor lesznek bevethető pufferek – és a kormánynak nem kell majd pénzt költenie a kisegítésre.” 

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: Shutterstock