A Politico arról számolt be, hogy Oroszországnak nagyrészt sikerült megtalálnia a módját, hogy megkerülje a háborúhoz szükséges hadi technológiára vonatkozó szankciókat, és ez azt jelenti, hogy a Nyugatnak hatékonyabbá kell tennie a kereskedelmi korlátozásokat, ha korlátozni akarja az orosz agressziót. 

Ez a fő tanulsága egy amerikai–ukrán kutatócsoport által készített részletes jelentésnek, amely megállapította, hogy a 

Washington és szövetségesei által szankciókkal sújtott hadi termékek orosz importja tavaly január és október között közel 9 milliárd dollárt tett ki, ami mindössze 10 százalékkal maradt el a háborút megelőző szinttől. 

 

Oroszországnak mikrochipekre és navigációs rendszerekre van szüksége, hogy feltöltse az olyan fegyverek készleteit, mint a Kinzsal hiperszonikus rakétái vagy a felderítő és támadó drónok – köztük az iráni gyártmányú Shahedek –, hogy folytatni tudja a decemberben indított és az új évben is folytatódó légi támadást. 

„Ha valami, akkor úgy tűnik, hogy Oroszország rakéták és drónok gyártására vonatkozó kapacitása 2023-ban növekedett” – állapítja meg a Yermak-McFaul Nemzetközi Munkacsoportnak az orosz szankciókkal foglalkozó közös tanulmánya és a KSE Intézet, a Kijevi Közgazdasági Iskolához kapcsolódó think tank. Ukrajna becslése szerint Oroszország rakétagyártási kapacitása 2022-ben havi 50 rakéta, ami 2023 közepére 100-ra nőtt, és az év végére eléri a 115-öt. Ha azonban Oroszország továbbra is a jelenlegi ütemben bontja ki az arzenálját, az még mindig azt jelenti, hogy kimeríti a készleteit – állapítják meg a tanulmány szerzői. 

 

„Azt látjuk, hogy még mindig próbálják kiépíteni a termelési kapacitásukat – mondta Olena Bilousova, a KSE Intézet katonai és kettős felhasználású árukkal foglalkozó kutatásának vezetője. – De még ezzel a növekvő kapacitással sem tudják visszaállítani a 2022 februárjában meglévő rakétakészleteiket”. 

Az Oroszország rakétafogyasztása és a saját termelésből való pótlásuk képességét mutató elemzés az után készült, hogy a Fehér Ház – megerősítve a The Wall Street Journal nemrég megjelent jelentését – közölte, hogy Moszkva észak-koreai ballisztikus rakétákat használt Ukrajnában, és továbbiakat igyekszik beszerezni Iránból. 

Igaz, hogy Ukrajna szövetségesei szállították azokat a légvédelmi rendszereket, amelyek semlegesítették a legtöbb orosz légi csapást, illetve az is igaz, hogy a koalíciós országokban székhelyet fenntartó vállalatok gyártották a közel 2800, szankciók alá eső alkatrész nagy részét, amelyet a csatatéri roncsokban találtak.  

Az orosz kereskedelmi adatok részletes elemzése azt mutatja, hogy a nyugati vállalatok a tavalyi év első 10 hónapjában az ilyen harctéri alkatrészek 48 százalékát szállították, ami meghaladja a kínai 45 százalékot. 

 

Az amerikai félvezetőóriás, az Intel vezeti az Oroszország által beszerzett harctéri termékek gyártóinak listáját, amelyet a kínai Huawei követ. A top 10-ben szerepel még az Analog Devices, az AMD, a Texas Instruments, az IBM és a Dell – mind amerikai vállalatok. 

Ami az alkatrészek gyártásának, értékesítésének és szállításának országait illeti, a tanulmány szerint Kína és Hongkong a domináns beszállító, ami megerősíti azokat a bizonyítékokat, amelyek szerint Oroszországnak sikerült átalakítania az ellátási láncait. A további vezető gyártó Törökország és az Egyesült Arab Emírségek. 

 

Az Egyesült Államok és az Európai Unió diplomáciai erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy meggyőzze ezeket a harmadik országokat, hogy ne segítsék elő az ilyen exportot. A szerzők azonban azzal érvelnek, hogy a koalíciós kormányoknak többet kell tenniük annak érdekében, hogy a vállalatokat kötelezzék a termékeik felhasználásának ellenőrzésére. 

A jelentés főbb ajánlásai megállapításai: 

• A vállalati felelősségvállalás erősítése: az exportellenőrzés javítását a magánszektor részéről is támogatni kell. Annak érdekében, hogy a vállalatok ösztönzést kapjanak a megfelelőségi eljárások bevezetésére, a végrehajtó hatóságoknak ki kell vizsgálniuk és bírsággal kell sújtaniuk a jelentős jogsértésekért felelős személyeket. 
• Az exportellenőrzési politika hiányosságainak megszüntetése: a koalíciós exportellenőrzéseknek extraterritoriális szinten kell érvényesülniük, ahogyan az Egyesült Államokban a Foreign Direct Product Rule (FDPR) révén. 
• A harmadik országok általi kijátszás célzott kezelése: kereskedelmi kvótákat vagy tilalmakat kell bevezetni bizonyos termékekre vagy államokra, ha a diplomáciai kapcsolatfelvétellel nem sikerül meggyőzni a harmadik országokat, hogy tartózkodjanak a szankciók kijátszásának segítésétől. 
• Az intézmények és az együttműködés megerősítése: meg kell erősíteni a végrehajtó ügynökségeket – különösen az EU-ban, amelynek nincs saját szankciós hatósága, így a tagállamokra bízza azok végrehajtását. 

Címlapfotó: Shutterstock