Karl Mátyás, Ladics Máté és Kecskés Bálint, a Makronóm Intézet elemzőinek írása 

A kőolajembargó eredménye: mosodaországok 

A szankciók miatt Oroszország képtelen volt a háború előtt megszokott mennyiségben értékesíteni a legfőbb exporttermékét, a nyers kőolajat, mivel az olajkutak bezárása beláthatatlan következményekkel járna. Ezen intézkedéseknek hatására Oroszország napi 160 millió eurós bevételkiesést szenvedett el. 

Hogy ezt a bevételkiesést csökkentse,  

igyekezett kiskapukat találni a szankcionált termékek kereskedelmében. Ennek az egyik formája az olaj harmadik félen keresztüli eladása.  

Egyes ázsiai államok, mint India, Kína és Szingapúr, „mosodaországokként” funkcionálnak. Ezek az államok orosz nyersolajat vásárolnak, azt saját üzemeikben finomítják, majd az így előállított termékeket értékesítik a nyugati piacoknak. A szankciók bevezetése után egy közel 600 hajót számláló szellemflotta is megjelent. Ezek Oroszországból szállítanak olajat a mosodaországokba. Az ilyen hajók nyomon követése azért jelent kihívást, mivel rendszeresen befolyásolják a nyomkövetőik jeleit. 

A G7-csoport korábban megállapított 60 dollár/hordós ársapkája sem úgy működik, mint ahogy azt kigondolták. A gyakorlatban megvalósuló intézkedés azt jelenti, hogy Moszkva továbbra is eladhatja a nyersanyagot ennél magasabb áron, csupán nem tud rá nyugati biztosítást kötni. A Financial Times elemzői szerint az orosz nyersolajforgalom több mint háromnegyede nyugati biztosítás nélkül – úgynevezett sötét flottában – utazott augusztusban. Ezen hajók pedig figyelmen kívül hagyják az ársapkát, amely a becslések szerint Oroszországot mintegy 15 milliárd dollárral magasabb olajbevételhez juttatja az év végéig. Az olajársapkát a mosodaországok is előszeretettel hatástalanítják. Az árplafon bevezetése után az orosz nyersolaj részaránya India kőolajimportjában kevesebb mint 1 százalékról mintegy 35-40-re nőtt. Habár az exportált kőolaj mennyisége 500 millió hordóval csökkent, a bevétel ennek ellenére az emelkedő olajárak miatt nőtt, különösen a tengeri szállítású nyersanyagok esetében. Az Ural átlagára 2023 augusztusában 10,6 százalékkal emelkedett júliushoz képest, így az átlagár 70,69 dollár/hordó volt, bőven a 60 dolláros ársapka felett. 
A nyugati világ nehéz helyzetben van, mivel nem vonhatja vissza a büntetőintézkedéseket anélkül, hogy nemzetközi presztízsveszteséget szenvedne. Habár ezen országoknak továbbra is szükségük van az orosz olajra, a szankciók miatt a finomított olajtermékekhez magasabb áron jutnak hozzá. Az EU másodlagos szankciók bevezetését fontolgatja a mosodaországokkal szemben, de ennek súlyos következményei lehetnek, különösen az unió Kínával és Törökországgal való kapcsolatában. 

Tiltott exporttermékek – nem sikerült elszigetelni az orosz medvét 

Egy az orosz hadifelszerelést vizsgáló kutatásban a Kijevi Közgazdaság-tudományi Iskola több mint ezer, főleg nyugati alkatrészt talált, amelynek Oroszországba jutása többnyire a szankciók elkerülésére használt közvetítő országokon keresztül történik. 

2022-ben Oroszország jelentősen növelte a félvezetők importját, amelynek 87 százalékáért Kína felelős. Peking, profitot remélve, az ottani gyártmány mellett közvetítő szerepben nyugati termékeket is szállít az oroszoknak. Kína mellett Örményország, Azerbajdzsán és Kirgizisztán kereskedelmi mérlege is egyszerre ugrott meg Oroszországgal, valamint az Európai Unióval a szankciók bevezetése után. 

A szóban forgó alkatrészek nemcsak katonai, hanem háztartási célokra is felhasználhatók, így azoknak az Oroszországba történő bejutását nehéz megakadályozni. 

Nyugati vállalatok is ambivalens viselkedést tanúsítanak a büntetőintézkedésekkel kapcsolatban, amelyeket támogatnak, mégis harmadik országokon keresztül próbálják megkerülni azokat. A német terepjárók és kisebb kamionok, amelyek a frontvonalak utánpótlásában kulcsfontosságú szerepet játszanak, Oroszországba irányuló értékesítése gyakorlatilag megszűnt, ugyanakkor megötszöröződött a kereskedelme Örményországgal, amelyről számos tanulmány mosodaországként számol be. A védőruhák fontos alapanyagaként ismert poliramidot Németország korábban egyáltalán nem szállította Kazahsztánba, azonban az ukrajnai háború óta több mint 200 millió tonnára szökött fel ennek a kemikáliának a kereskedelme a két állam között. 

Oroszország korrupcióval, valamint szürkezónás cégek segítségével is kikerüli a szankciókat. Az ottani cégek gyakran kétes hátterű offshore beszállítóláncokat hoznak létre, amelyek nehezen követhetővé teszik a tényleges anyacégeket. Számos közvetítőországban található nagy mennyiségű, úgynevezett szellemáru: ezek az államok hatalmas mennyiségben vesznek az EU-ból félvezetőket és egyéb technológiákat, viszont ezek nagy hányada elvész. Kazahsztán uniós importja közel 90 százalékkal nőtt, viszont a behozott áruk negyede szellemáruvá vált, 2,6 milliárd dollár értékben.  

Gabonaexport – felerősödött a tranzitfolyosók szerepe 

A 2022–23-as mezőgazdasági évben Oroszország rekordmennyiségű, 59 millió tonna gabonát exportált. Az Európán keresztüli tranzitszállítás könnyítése érdekében bevezetett ukrán gabonavám-mentesség nem kívánt következményeként az olcsóbb termék a tagállamok területén került forgalomba, gazdasági versenyhátrányba szorítva a helyi gazdákat. 

A leginkább érintett tagállamok áprilisban betiltották az ukrán gabona importját, májusban pedig az EU is elfogadta az átmeneti intézkedést. Tovább forrósodott a helyzet, miután Oroszország júliusban felmondta a fekete-tengeri gabonaegyezményt, aminek következtében felerősödött a tranzitfolyosók szerepe. Annak ellenére, hogy az importtilalom nem érintette a tranzitszállítást, Kijev az áruk szállításának megakadályozásával vádolta a tilalomban részt vevő államokat, és kifejezte aggodalmát a szegényebb célországok élelmezésével kapcsolatban. A számok viszont azt mutatták, hogy a tilalmat megelőzően is az EU-ban maradt a gabona nagy része, amelynek továbbjuttatására nem volt próbálkozás. 

Egyetlen év alatt eltűnt Ukrajna tíz legfontosabb gabonafelvásárlója közül Irán, Pakisztán, Marokkó, Indonézia és Tunézia. Eközben a legnagyobb átvevők között megjelent Románia, Lengyelország és Magyarország, vagyis azok a tagállamok, amelyek egyébként nem engedtek volna be nagyobb mennyiségben ukrán gabonát a területükre. A globális gabonakínálat pedig a háború kitörésével az ENSZ adatai szerint nem változott. Az Európai Bizottság szeptember 15-én megszüntette az importtilalmat, cserébe Ukrajna beleegyezett, hogy 30 napon belül jogi intézkedéseket, például engedélyezési rendszert vezet be a gabonaexport újabb megugrásának elkerülése érdekében – áll a bizottság közleményében.  

Vegyes eredmények, de az intézkedések nem értek el változást 

Összességében a célzott gazdasági szankciók eredményei vegyesek voltak. A büntetőintézkedésekkel sújtott vállalatoknak rövid távon vannak negatív gazdasági költségei, de a legtöbb esetben a szankcióknak nincs negatív következménye sem az orosz vállalatok forgalmára, sem a foglalkoztatásra. A szankciókkal sújtott szervezetek úgy reagáltak az intézményi korlátozásokra, hogy átszervezték a nemzetközi partnerekkel való kapcsolataikat, és lobbiztak az orosz kormánynál, hogy megvédjék őket az intézkedések kedvezőtlen hatásaitól. Lehetséges, hogy az orosz kormány agresszívebben kezdte védeni a retorziók által érintett cégeket, ami magyarázatot adhat arra a megállapításra, hogy a szankciók miért nem gyakoroltak még komolyabb, akár végzetes hatást az ottani cégekre. Fontos megjegyezni, hogy a büntetőintézkedések gazdasági károkat okoztak az orosz gazdaságnak és vállalatainak, azonban nem vezettek az ottani katonai akciók beszüntetéséhez vagy a külpolitika megváltoztatásához. 

Borítókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet