Az oroszok a saját diplomáciájuk győzelmének minősítik azt, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság elutasította Ukrajna Oroszországgal szembeni követeléseinek nagy részét egy 2017-es perben. A Nyugat zokon vette, hogy ezzel a testület néhány napon belül másodszor döntött egyértelműen a nyugati érdekek ellen. Washington, Berlin és a NATO már külön törvényszéket tervez, ahol bíróság elé tudná állítani Moszkvát, miközben kikerülné a kialakult globális igazságszolgáltatási rendszert. 

Per Oroszország ellen 

A hágai Nemzetközi Bíróság szerdán elutasította annak a keresetnek a legtöbb pontját, amelyet Ukrajna még 2017-ben nyújtott be Oroszország ellen. Kijev azzal vádolta Moszkvát, hogy 2014 óta finanszírozza az oroszbarát szakadárokat a Donbászban és a Krímben, fegyverekkel látta el őket és katonai kiképzést biztosított számukra. Ezzel megsértette a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról szóló ENSZ-egyezményt. Illetve bűnösnek vélte a faji megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény megsértésében is, mivel elnyomta a tatárokat és az ukránokat a Krímben. Ukrajna azt állította, hogy amióta a félsziget az Orosz Föderáció része lett, e két kisebbség jogait megsértették és a „kultúrájukat kiirtották”.  

Ukrajna emellett kártérítést követelt Oroszországtól, hivatkozva az MH17-es maláj utasszállító repülőgép 2017 júliusában Kelet-Ukrajna feletti lelövésére, amikor meghalt a fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas.  

Végül Kijev felszólította a testületet, hogy hozzon végzést az orosz agresszió megállítására. A hágai Nemzetközi Bíróság ez utóbbinak csak annyiban tett eleget, hogy mindkét féltől azt követelte, tartózkodjon az eszkalációtól.    

Nagyrészt elutasítva 

A hágai Nemzetközi Bíróság szerdán csak néhány marginális kérdésben döntött Ukrajna javára. Megállapította, hogy Oroszország 2022. február 24-i támadása eszkalálta a helyzetet, valamint azt, hogy Moszkva nem vizsgálta ki elég alaposan a Kijev által felhozott állításokat, miszerint orosz állampolgárok finanszírozzák a terrorizmust Ukrajnában. Továbbá nem támogatta a szükséges mértékben az ukrán nyelvű iskolai oktatást a Krímben.  

A bíróság kifejezetten elutasította az Oroszországgal szemben felhozott összes többi vádat. Például nem volt bizonyíték arra, hogy az oroszok pénzügyileg támogatták volna az ukrajnai szeparatistákat. Arra a kérdésre, hogy Moszkva fegyverekkel vagy katonai kiképzéssel látta-e el a kelet-ukrajnai vagy krími szeparatistákat, a hivatkozott ENSZ-egyezmény nem terjedt ki. 

Ukrajna szintén nem nyújtott be semmilyen releváns bizonyítékot Hágában az ukrán anyanyelvű kisebbség vagy a krími tatárok állítólagos átfogó diszkriminációjára vonatkozóan.  

A hágai Nemzetközi Bíróság szerdai ítéletében arra a következtetésre jutott, hogy az ukrán állítások nagyrészt megalapozatlanok. Ennek megfelelően a testület tartózkodott attól, hogy kártérítésre kötelezze Oroszországot. 

Az orosz reakció 

Az oroszok természetesen fényes győzelemként értékelik, hogy összeomlottak Ukrajna vádjai, nem minősítették Oroszországot „agresszor államnak”, és tagadták azokat a célzásokat, amelyek szerint a DPR és az LPR „terroristaszervezet”. 

Emelett kiemelik azt is, hogy a bíróság csupán azt értelmezte az egyezmény megsértéseként, ahogy Oroszország 2014 után megszervezte a Krím oktatási rendszerét „az ukrán nyelvű iskolai oktatással kapcsolatban”. Persze ezt is kétségbe vonják, ugyanis az ukrán az orosz és a krími tatár mellett a három hivatalos nyelv egyike lett. 

Szerintük a krími iskolások megkapták az ukrán nyelvű tanulás jogát. Igaz, a számok azt mutatják, 2023. január 13-án mindössze 197 diák (0,1 százalék) élt vele. Összehasonlításképpen: 222,8 ezer diák (96,7 százalék) tanul oroszul, míg 7,3 ezer (3,2 százalék) krími tatár nyelven. Ebben az esetben azt emelik ki, hogy egy törpe kisebbségnek is biztosítják az anyanyelven való tanulás jogát.  

Az oroszok bíznak az ítélet messzebb menő következményeiben  

Fontosnak tartják, hogy a Nemzetközi Bíróság ítélete cáfolta Ukrajna azon kijelentéseit is, hogy a DPR és az LPR terrorszervezet, ugyanis szerintük eme hazugság alapján indította el Kijev az úgynevezett terrorellenes műveletet Donbász ellen. Azaz a testület határozatából szerintük az következik, hogy Kijev bűnös döntést hozott a Donbász elleni háborúk kirobbantásáról. Márpedig ez vezetett a jelenlegi ukrajnai helyzethez.  

Az orosz külügyminisztérium úgy véli továbbá, hogy a cáfolt ukrán felvetések „különös jelentőségűek annak fényében, hogy Kijev a bírósági ítélettől azt várta, hogy megerősítse a Nyugaton ellopott orosz vagyon átadására és az Oroszországgal szembeni nemzetközi korlátozásokra vonatkozó követeléseit”. 

 

Az oroszok ezt már annak jeleként értelmezik, hogy nemcsak a Nemzetközi Bíróság, hanem a nyugati jelentős erők is el akarnak határolódni Ukrajna támogatásától. Bár ez komoly jelzés Zelenszkij számára is, úgy vélik, Ukrajna nem fog itt megállni, és továbbra is pereket indít majd különböző hatóságoknál azzal a céllal, hogy „Oroszországot szélhámos államnak mutassa a nemzetközi porondon”.  

Az oroszok szerint, ha az ukránok tovább mennek ezen az úton, és az érdekeiket minél hevesebben védik a nyugati országok, annál gyanakvóbbak lesznek a latin-amerikai, az ázsiai és az afrikai államok.  

A Nyugat érdekei ellen 

A hírről beszámolt egy német külpolitikai portál is, hangsúlyozta, hogy a Nemzetközi Bíróság döntése rövid időn belül a második olyan eset, amikor az ENSZ legfelsőbb bírósága nem a nyugati államok és szövetségeseik javára döntött. Legutóbb múlt pénteken fordult elő hasonló helyzet, amikor a hágai testület Izrael ellen hozott ideiglenes végzést, amelyben a zsidó állam kormányát arra kötelezte, hogy tegyen intézkedéseket a Gázai övezetben elkövetett népirtás megakadályozására.  

A német portál úgy írja:  

mivel a jelek szerint már nem lehet megakadályozni, hogy a nemzetközi igazságszolgáltatás a nyugati államok érdekei ellen döntsön, ezért új módszereket kell keresni arra, hogy a riválisokat és ellenfeleiket bíróság elé állítsák.”  

Ez jelenleg azokra az erőfeszítésekre vonatkozna, amelyek célja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt bíróság elé állítsák.   

Elvileg elképzelhetőnek tartják, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság előtt újra vádat emeljenek e tekintetben. Viszont egyes megfigyelők egy évvel ezelőtt megjegyezték, hogy a nyugati államok nyomására „szűkszavúan fogalmazták meg az agressziós háború elindítása miatti elítélés formai követelményeit”. Féltek attól, hogy mindez precedenst teremt, és maga a Nyugat is a bíróság előtt találhatja magát például az iraki háború miatt.  

Annak érdekében, hogy az Oroszország elleni eljárás ne váljon precedenssé az USA (az iraki háború miatt) vagy akár Németország (a Jugoszlávia elleni 1999-es agressziós háború okán) elleni eljáráshoz, Annalena Baerbock külügyminiszter már több mint egy éve támogatja egy „különleges bíróság” létrehozását kifejezetten az ukrajnai háború miatt.  Ennek kellene tartalmaznia legalább némi „nemzetközi elemet”, és lehetőleg a székhelye Hágában legyen – nyilatkozta Baerbock. 

Oroszország ellen 

A terveket most véglegesítik. Legutóbb mintegy 40 nyugati ország és több multinacionális szervezet képviselői terjesztették elő őket egy január 19-i luxembourgi találkozón. A megvitatott tervezetek az EU Bizottságától és az Európai Külügyi Szolgálattól érkeztek. E szerint az államok egy szűk csoportja szervezné meg a különleges bíróságot: Németország, Franciaország, más uniós államok és intézmények, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, valamint a NATO Parlamenti Közgyűlése szerepel a tervezésben jelenleg részt vevő, és a dolgok jelenlegi állása szerint a bíróság szervezőjének tekinthető magcsoportként, amely kizárólag olyan emberek ellen irányulna, akiket „az Ukrajna elleni agresszió bűncselekményének elkövetésével gyanúsítanak vagy vádolnak”.  

Mindez olyanokra korlátozódna, akik „ténylegesen irányítják az Orosz Föderáció politikai vagy katonai akcióit”. Ezek állítólag csak néhányan vannak: Vlagyimir Putyin elnök, Szergej Lavrov külügyminiszter és Szergej Sojgu védelmi miniszter.  

A különleges törvényszéknek csak Kijev kérésére kellene eljárnia. 

A paragrafus görbe 

A kezdeményezők azonban még mindig aggódnak a különleges bíróságuk legitimációja miatt. Ideális esetben az ENSZ Közgyűlésének kellene jóváhagynia a terveket – mondják. Persze nem világos, hogy különösen a globális délnek milyen érdeke fűződhet ehhez, mivel egy olyan testület, amely kizárólag egy állam megítélésére szolgálna, határozottan eltérne a nemzetközi jog előtti mindenki számára biztosított egyenlőség központi gondolatától.  

Amennyiben a Nyugat az ENSZ legitimációja nélkül hozna létre egy különleges bíróságot, akkor számolnia kellene azzal, hogy a globális dél szintén egy saját hasonló testületet alapítana például az Irak elleni háború agresszorai ellen.  

(Forrás: Vzgljad, German Foreign Policy)