Ez a cél része az EU végrehajtó testülete által jelenleg vita alatt lévő európai védelmi ipari stratégiájának, amely – a Bloomberghez eljutott dokumentumtervezet szerint – együttműködési beruházásokat, a kritikus fontosságú szállítások biztosítására irányuló intézkedéseket és az Európai Beruházási Bank hitelezési politikájának módosítását is tartalmazza. Az Európai Bizottság várhatóan a következő hetekben mutatja be a stratégiát, amely – a friss sajtóértesülések szerint – még változhat. 

Miről is van szó? 

Természetesen arról, hogy az immár több mint két éve zajló ukrajnai invázió rávilágított az EU iparának korlátaira, valamint arra, hogy a kulcsfontosságú ellátási és védelmi képességek tekintetében az unió másokra támaszkodik. Most tehát az EU az évtizedek óta tartó alulfinanszírozottság után a termelési kapacitásának és a kiadásainak növeléséért küzd. 

„A geopolitikai fejlemények arra mutatnak rá, hogy Európának fokozott felelősséget kell vállalnia a saját biztonságáért, és fel kell készülnie a szövetséget érintő fenyegetések teljes spektrumának hatékony kezelésére” – olvasható a Bloomberg birtokába jutott tervezetben. „Az EU-nak a biztonság és a védelem terén erősebb szereplővé kell válnia, és így továbbra is nemcsak a saját polgárai számára, hanem a nemzetközi béke és biztonság érdekében is képesebb biztonságot nyújtani” – áll a szövegben. 

A védelmi stratégiában szereplő javaslatok részletesen  

– A védelmi felszerelések együttműködésen alapuló beszerzésének minimális alapszintje és a katonai rendszerek nem uniós beszállítóktól történő beszerzésének megfordítása. Mégpedig annak érdekében, hogy

az uniós védelmi piac értékének egyharmada és fele között legyen az EU-n belüli kereskedelem. 

– Szükségesek továbbá olyan mechanizmusok, amelyek biztosítják, hogy hiány vagy ellátási válság esetén a kritikus alapanyag-ellátást azonnal fel lehessen gyorsítani, és hogy a harmadik országoktól való kritikus függőségeket rögtön azonosítani lehessen. 

– Az ipar finanszírozásához és az uniós finanszírozási programokhoz való hozzáférések javítása, valamint új védelmi és biztonsági partnerségek létrehozása állami és nem állami szereplők közt. 

– Kiemelt projektek azonosítása, amelyekre az erőfeszítéseket és a forrásokat összpontosítani kell. 

– A tervezet szerint az EU és tagállamai az Ukrajnában zajló háború mellett széles körű hibrid fenyegetésekkel is szembesülnek, ideértve a kibertámadásokat, a szabotázst és a kritikus infrastruktúrák feltörését. 

– A stratégia szerint

az EU-nak rendelkeznie kell a védelmi eszközök, például lőszerek és drónok tömeges előállításának képességével. Továbbá meg kell védenie a tengeri, légi, kiber- és űrterülethez való hozzáférését. 

Ezekhez az erőfeszítésekhez együttműködésen alapuló beruházásokra és közös beszerzésekre lesz szükség ahelyett, hogy harmadik országokból szereznénk be a készleten lévő felszereléseket, ha az EU a vészhelyzetre való reagálásról a készenléti állapotra akar áttérni. 

A bizottság a tagállamok és a bizottság közötti együttműködés javítása érdekében egy új, a beruházásokat koordináló testület, a Védelmi Ipari Készenléti Testület létrehozását fogja javasolni.  

A testület a kritikus termékeket és ellátási láncokat is figyelemmel kísérné. Az EU emellett olyan kiemelt projekteket is javasol, mint  

a kiberpajzs, az integrált európai lég- és rakétavédelmi rendszer, az űrbeli fenyegetések észlelését, elemzését és az azokra való reagálást lehetővé tevő érzékelők fejlesztése, valamint a kritikus infrastruktúrák védelme. 

Az együttműködés erősítése érdekében a blokk végrehajtó ága egy új jogi eszközt javasol, az Európai fegyverkezési program nevű programot, amely egységesítené és egyszerűsítené a beszerzési eljárásokat, illetve a finanszírozási lehetőségeket, beleértve az adókedvezményeket és azt a lehetőséget, hogy a tagállamok az uniós támogatásokat kötvénykibocsátás fedezeteként használhassák. 

A javasolt stratégia központi elemei a partnerségek, különösen a NATO-val, azaz az Észak-atlanti Szerződés Szervezetével való megerősített együttműködés, valamint az Ukrajnával a védelmi ipari ágazatban való szorosabb kapcsolatok kialakítása révén, többek között  

annak a lehetőségnek a megvizsgálásával, hogy Kijev úgy vehetne részt a közös beszerzési tevékenységekben, mintha tagállam lenne.

(Forrás: Bloomberg)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI