Németország évek óta küzd a lemorzsolódással, de Franciaországban is aggasztó a helyzet. Néhány kivétellel egész Európában ugyanazzal a gonddal szembesülnek a kormányok: a cél már nem is a toborzás, hanem a megtartás.

Hatalmas a fluktuáció az európai országok hadseregeiben – írja a Politico. A német emberhiány évek óta problémát okoz, a Bundeswehrben húszezer betöltetlen pozíció van, a távozók száma pedig folyamatos fejtörést okoz a védelmi minisztériumnak. Csak tavaly 1537 katona lépett ki a seregből, amelynek jelenlegi létszáma így 181 500 fő a tervezett 203 ezer helyett.

A toborzás azonban nem megy olajozottan: az elenyésző érdeklődés elsődleges oka a Bundeswehr infrastrukturális feltételeinek aggasztó állapota. A tárgyi feltételek, a személyi felszerelés hiánya és a lerohadt laktanyák (ahol helyenként a digitális munkavégzés minimális háttere is hiányzik) inkább elriasztják, semmint motiválják az érdeklődő fiatalokat.

Csupán a laktanyák és a katonai komplexumok rendbetétele közel 50 milliárd euróba kerülne,

de a 2 százalékos GDP-arányos védelmi büdzsét éppen csak elérő, és a Zeitenwendének nevezett militáns fordulat végrehajtására 100 milliárd eurós kölcsönt felvevő német kormánynak nem ez fogja jelenteni a prioritást.

Pedig rosszul teszi. A létszámhiány állandósága követelné a változást: a Bundeswehr jobb feltételek híján jelenleg anyagi ösztönzőket kínál (többek között gyermekgondozási támogatást és magasabb nyugdíjat) – hatástalanul. A hadsereg parlamenti biztosa, Eva Högl tavaly és idén is riasztó jelentésben számol be a Bundeswehr állapotáról és a betöltetlen pozíciókról. A maga részéről két kiutat lát a helyzetből: a nők nagyobb arányú toborzását, illetve a 2011-ben eltörölt sorkatonai szolgálat valamilyen verziójának visszaállítását.

Macron nem létező katonái

Nem túl fényes a helyzet Franciaországban sem. Bár Macron elnök az elmúlt hetekben többször felvetette a nyugati katonák Ukrajnába küldésének ötletét, valójában a francia hadsereg olyan szintű fluktuációval küzd, hogy már nem is a toborzás, hanem a megtartás az elsődleges cél, vagyis arra próbálják rábeszélni az egyenruhásokat, hogy ne szereljenek le. Sébastien Lecornu védelmi miniszter már külön programot dolgozott ki a tehetségmegőrzés érdekében. Mint mondta: a NATO-csúcsokon a felszerelések témaköre mellett immár a megtartási képesség problémáját is külön kell tárgyalni.

A fizetés természetesen a francia seregben is központi szerepet játszik, a tárca éppen ezért a németekéhez hasonló ösztönzőkkel, bónuszokkal, pótlékokkal, nyugdíj- és természetesen béremelésekkel igyekszik az egyenruhásokat a helyükön tartani. Ugyanakkor maguk a katonák több hónapos küldetésekre, folyamatos túlórákra, illetve a rekreációs időszak megvonására panaszkodnak. A minisztérium most a feszültségek megszüntetése érdekében családbarát politikát igyekszik meghonosítani. Ennek részeként beépítették a büdzsébe a lakástámogatást és a megnövelt összegű gyermekgondozási segélyt, de arra is lehetőségük van a katonáknak, hogy áthelyezés esetén a házastársukkal együtt váltsanak szolgálati helyet, utóbbi ugyanis akkor is kap munkát, ha civilként dolgozik a védelmi területen.

Miközben Európa lázasan fegyverkezik, a katonai pálya már egyáltalán nem tűnik olyan vonzónak és kiszámíthatónak, mint 2022 februárja előtt. Franciaországban a katonák átlagosan egy évvel hamarabb szerelnek le, mint korábban. Nagy-Britanniában úgy sikerül nagy nehezen évi 1100 katonát beöltöztetni, hogy a kormány egy magáncégnek szervezte ki az egész toborzást. Több országban napirenden van a sorkatonai szolgálat visszaállításának ötlete. A legtovább talán Dánia ment, amely 2026-tól a nőkre is kiterjeszti a kötelező alapképzést.

Mi, magyarok

Van, ahol nem kell különösebben megerőltetniük magukat a katonai toborzóknak. Lengyelországban például az ukrajnai háború kirobbanása óta meredeken emelkedik a katonák létszáma: 2015-ben 95 ezren voltak, az idén azonban már elérték a 215 ezret.

Magyarország sem panaszkodhat. A haderőfejlesztési programnak köszönhetően a legmodernebb haditechnikai eszközökkel ellátott alakulatok tagjainak a kormány végre a fizetését is méltó módon tudta megemelni. Ennek (is) köszönhetően 2020 és 2021 között 6000 fővel nőtt a szolgálatot teljesítők létszáma. Bár nyilvános adatok nem állnak rendelkezésre a személyi állományt illetően, a harcoló alakulatok létszáma valahol 25 és 30 ezer között lehet, míg az egész állomány (beleértve a minisztériumi és a honvédségi alkalmazottakat) elérheti a 35 ezer főt is.

Tavaly decemberig 4000 fővel tudták növelni a létszámot, a legintenzívebb időszak az augusztus elejétől szeptember közepéig tartó időszak volt, amikor mintegy 1500-an csatlakoztak a Magyar Honvédséghez, vagyis

másfél hónap alatt többen jelentkeztek katonának Magyarországon, mint Nagy-Britanniában egy év alatt.

Mindehhez hozzájön a tartalékos haderő létszáma, amely az idén átlépi a tizenkétezer fős határt. A Honvédelmi Minisztérium közlése szerint nagyobbat már nem is lehetett volna lépni: 2010 előtt, a Medgyessy–Gyurcsány-kormányok idején mindössze 17 tartalékosa volt a haderőnek.

***

Kapcsolódó:

Fotó: MTI/EPA/Friedemann Vogel