Bár az európai gazdák elsősorban az ukrán gabona (és egyéb termékek) behozatalát állítanák meg, az Európai Bizottság úgy vélte, a piaci helyzetet azzal konszolidálhatja, és a sztrájkoló gazdálkodókat azzal nyugtathatja meg, ha tiltó vámokat vet ki az orosz gabonára. A terménykereskedők szerint az ukrán szállítmányokhoz képest az orosz és fehérorosz mennyiség alacsony volt, ezért a vámok kivetése jórészt szimbolikus.
A Financial Times arról számolt be, hogy az Európai Bizottság tonnánként 95 eurós vámot javasolna az Oroszországból és Fehéroroszországból származó gabonafélékre és olajos magvakra, az azokból származó termékeket pedig 50 százalékos vámmal sújtaná.
A Reuters idézi az egyik uniós tisztviselőt, aki szerint e számok „körülbelül helyesek”, bár még véglegesítésre várnak. Más úgy tudja, hogy az intézkedés valószínűleg tarifaemelés lesz, mivel a kereskedelmi intézkedésekhez többségi uniós támogatás szükséges, ellentétben az egyhangú szankciókkal.
Ennek azonban csekély hatása lesz az európai gabonapiac áraira, mivel az orosz szállítmányoknak mindössze 2 százalékát terítették a kontinensen, kivéve a napraforgódarát, amelynél az onnan érkező export egyharmadát vitte el az unió. A vámok kétségtelenül az Oroszországból származó termények leállásához vezetnek.
Tavaly Moszkva 4 millió tonna gabonát szállított az EU-ba, ami a teljes európai kereslet csupán 1 százaléka, és ez messze elmarad Európa fő beszállítóitól, Ukrajnától, Brazíliától és Törökországtól.
Az Orosz Gabonaunió adatai szerint az ország az idei mezőgazdasági év elejétől (2023. július 1-jétől) december 1-jéig 2,23 millió tonna gabonát és hüvelyest szállított az EU-országokba, ami 2,3-szorosa az előző év azonos időszakának (968 ezer tonna).
Az oroszok különösebben nem aggódnak, gabonájuk megtalálta a helyét a világpiacon, és nem valószínű, hogy az idei évre tervezett 70 millió tonnás exportjuk vevő nélkül marad.
Bár ez a mennyiség könnyen átirányítható más felvevőhelyekre, azért az orosz exportőrök számára is komoly problémát jelent e termények alacsony világpiaci ára. Úgy vélik, elsősorban Ázsiába, illetve Afrikába tudják átirányítani a kalászosokat. Így Európában az oroszt felváltja az ukrán, a török, az amerikai és a kanadai gabona. Ugyanakkor Oroszország veszít a logisztikai költségek növekedéséből, de azzal számolnak, hogy ezt kompenzálhatja a tonnánkénti 30–50 dolláros várható áremelkedés.
A legoptimistább oroszok szerint a helyzet az élelmiszeriparuk fejlődését is ösztönözheti, vagyis hogy ne nyersanyagokat, hanem elsősorban feldolgozott termékeket exportáljanak.
Az EU számára tehát nincs nagy jelentősége az orosz gabonaszállításoknak, de néhány tagállam, elsősorban a tengerpartiak megérzik majd, hiszen tavaly Spanyolországban és Görögországban a teljes gabonaimport közel 55 százalékát ez, mindenekelőtt a búza tette ki, és valamivel kevesebb volt, de megközelíti ezt az arányt az olasz import is.
A főbb mennyiségeket öt országba szállították: Spanyolország 850 ezer tonna orosz termést vásárolt fel, ami 8,8-szoros növekedés az egy évvel előttihez, Olaszország 812 milliót, ami 7,7-szer több, Belgium 198 ezret (3,7-szeres bővülés). A negyedik és ötödik helyen Görögország és Lettország áll.
Az európai piacra irányuló szállítás növekedésének fő oka az alacsonyabb ár: július 1-jétől december 1-jéig az orosz búza árengedménye az európaiéhoz képest 14 dollár volt tonnánként.
Olaszországban tavaly nyáron mintegy 4 millió tonna gabona termett, ami épp annyi, amit Moszkva szállított az egész EU-ba. Előbbinek azonban terméskiesése volt a tészta előállításához használt durumbúzából, és ezt a mennyiséget Oroszországból pótolta. Ha ők leállítják ezt a kontingenst, akkor nemcsak az olasz tésztagyártók kerülnek gondba, hanem a spanyolok is.
Az Európai Bizottság vámokkal emelné meg a búza árát, amely tonnánként 182 euróra csökkent. A gazdák legnagyobb gondja ugyanis az ár, ami bőven az önköltség alatt van. Tehát most nem annyira az élelmezésbiztonság elérése a feladat, mint inkább a sztrájkoló gazdálkodók megnyugtatása, akiknek az üzemanyag-, a bérleti, a villany- és a bérköltségei nem csökkennek.
(Foto: Shutterstock)