A kínai vásárlók az utóbbi hetekben óriási mennyiségű határidős gabonavásárlási ügyletet mondtak le, ezzel tovább szorítva lefelé a világpiaci gabonaárakat. Az oroszok igyekeznek kihasználni ezt a helyzetet, és kiszorítani az amerikai, valamint az európai konkurenseket az eddigi megszokott piacaikról. Felvetették a BRICS-gabonatőzsde ötletét is, amit a világ még nem igazán vett komolyan.

A Bloomberg és a Reuters tudósítása szerint megrendült a gabonatőzsde, hiszen március 7-én, 8-án és 12-én a kínai vásárlók 130, majd 110, illetve 264 ezer tonna amerikai búzarendeléstől álltak el a chicagói tőzsdén, így az összes törölt tétel 504 ezer tonnára nőtt. Ennyit egyszerre 1999 óta nem mondtak még le.  

Franciaországból is hasonló hírek érkeztek, bár nem közölték, hogy a kínai ügyfelek mennyi búzavásárlási szándékot töröltek.  

Március 14-én a Reuters arról tudósított, hogy az ázsiai búzabeszerzők körülbelül 1 millió tonna ausztrál búza vásárlását mondták le vagy halasztották el, de néhány esetben a szállítási időt is módosították az első negyedévről a másodikra és a harmadikra. Ausztrália a világ három legnagyobb búzaexportőrének egyike, a globális export körülbelül 13 százalékát adja. 

Feltehetően a kínai vásárlók akkor köthették le a tételeket, amikor a gabona ára még magas volt, és a mai alacsony árak mellett – még a kötbérkifizetési kötelezettséggel együtt is – jobban járnak, ha máshol néznek körül olcsóbb búzáért. Egyre nagyobb aggodalomra ad okot, hogy Brazília és a Fekete-tenger piaca növelni fogja a kínálatát. 

A globális felhozatal miatt a chicagói határidős gabonaügyletek árai csak 2024-ben több mint 14 százalékot estek, ami a legalacsonyabb ellenérték 2020 augusztusa óta. Peking félmillió tonnás törlése például 6 százalékos zuhanást hozott.  

Egyesek úgy vélik, hogy a meredek áresés összefügg azzal, hogy Kína tavaly túlvásárolta magát, a búzaimportja 2023-ban 12,1 millió tonnát tett ki, ami 21,5 százalékos éves növekedés. Ausztrália, Kanada, az Egyesült Államok, Franciaország, Kazahsztán és Oroszország az ázsiai nagyhatalom fő búzabeszállítói. Az USA gabonájának 2023-ban Kína volt az ötödik legnagyobb exportpiaca. 

Az is közrejátszhat, hogy Oroszország mint a világ legnagyobb búzaexportőre, rekordmennyiségű búzatermésre számít idén, ezért a készletek csökkentése érdekében alacsony áron értékesíti a terményét. Az ország csúcsvolumenű, 51 millió tonna kalászos gabonát exportál az idei, május 31-én záruló termésévben, szemben az előző évi 47,5 millióval. Az orosz kivitel irányadó ára 2020 augusztusa óta először esett 200 dollár/tonna alá.  

 

Érdemes megemlíteni, hogy a kínai vámhivatal több mint egy hónapja az argentin búzaipari vállalatokat is felvette a nyilvántartási rendszerébe, így idén már a dél-amerikai országba is szállíthatnak.  

Tehát a távol-keleti vásárlók olcsóbb forrást választhattak. Mivel a Panama-csatornán lelassult a szállítás, az Egyesült Államok búzaszállításai nehézségekbe ütközik, és még a szállítási árak is magasabbak lettek. 

Az orosz gabona kiszorítja a franciát Algériából 

Az orosz búzaszállítás meredeken emelkedett Algériába, amely piac korábban nem volt elérhető számukra. Büszkén mondják: Oroszország letaszította Franciaországot a trónról, és az észak-afrikai állam legnagyobb beszállítójává nőtte ki magát. Az ország búzaszükségletének 40 százalékát adták az oroszok, 2,1 millió tonnát, szemben az előző mezőgazdasági év 28 ezer tonnájával, emellett megkezdődött az árpa szállítása is.  

Persze ez nemcsak Franciaországot érinti kellemetlenül, hanem az egész EU-t, hiszen eddig az unió volt az észak-afrikai országok fő beszállítója. 

A történetben az a furcsa – és ezt még az oroszok is kiemelik –, hogy az egészről a francia Nemzeti Egészségügyi Biztonsági Ügynökség tehet, amely megduplázta a megengedett gabonaszennyeződés-tartalmat: 0,5-ről 1 százalékra, a szennyezettebb búza viszont nem tetszett az importáló országoknak. 

Persze növelniük kellett a szennyeződéstartalmat, hiszen betiltották a gabonazsizsik elleni, széles körben használt foszfin hatóanyagú rovarölő szereket. Az észak-afrikai országok (Algéria, Marokkó, Tunézia, Egyiptom) hatóságai viszont megkövetelik ezt a kezelést, ellenkező esetben előfordulhat, hogy a gabonával megrakott hajókat egyáltalán nem fogadják. 

Franciaország kihasználta a háború miatt az Ukrajnából és Oroszországból visszaeső exportot, és 11,5 millió tonnára növelte a gabonakivitelét, ami 3,8 milliárd eurót hozott neki, és ezzel a világ negyedik legnagyobb gabonaexportőrévé vált.  

2021 októberében Franciaország több mint 650 ezer tonna úgynevezett lágy búzát vitt Algériába, amit egy évvel később 1,05 millióra emelt. Viszont 2023 októberének végén fordulat következett be, azóta pedig az észak-afrikai országba irányuló francia gabonaexport mindössze 157 ezer tonnát tett ki. 

Bár a párizsi kormány végül feloldotta a foszfin használatának tilalmát, addigra időt vesztettek. Moszkva abban bízik, hogy a jövőben az orosz mezőgazdasági termékek Algériába irányuló exportja meghaladhatja az 1,5 milliárd dollárt. 

Alakulóban a BRICS-gabonabörze  

A múlt héten röppent fel a hír, hogy Putyin támogatja a BRICS keretein belüli gabonatőzsde létrehozását – nehogy már Chicagóban vagy Párizsban határozzák meg az árakat… Érdekes módon a nyugati lapok erről nem tudósítottak, és a kínaiak is csak szűkszavúan mutatták be a kezdeményezést.  

Pedig az ötletnek volna létjogosultsága, mert összekötheti azokat az országokat, amelyek a világ összes búzájának negyedét, a rizs csaknem 40 és a kukorica 6 százalékát exportálják.  

Oroszország adja idén a világ teljes búzakivitelének negyedét, mellette a BRICS-országok másik jelentős búzaszállítója Brazília, amely a piac körülbelül 1,3 százalékát tudja magáénak. Rizsből India exportálja a legtöbbet a BRICS-államok közül: a 2022–2023-as mezőgazdasági évben a világpiachoz mintegy 33,6 százalékkal járult hozzá. További 3 százalékot exportált Kína és körülbelül 2,3-at Brazília. 

Kukorica tekintetében ugyanebből a körből tavaly Brazília adta a világ összkivitelének 4,6 százalékát, Oroszország 0,5, Dél-Afrika és India pedig 0,3 százalékát szolgáltatta. 

Ugyanakkor a BRICS-országok többsége nagy gabonafelvásárló is:  

Peking például a világ búzaimportjának 6, illetve a rizs 5 százalékát vásárolta fel.   

Kis kitérőként említsük még meg, hogy Egyiptom a világ teljes búzakínálatának 5, Dél-Afrika és az Egyesült Arab Emírségek pedig a rizs közel 2 százalékát vette meg.  

A gabona tőzsdei áru is, a világ legnagyobb börzéi pedig elsősorban az Egyesült Államokban vannak, ahol meghatározzák az árszintet, annak ellenére, hogy a legnagyobb gabonaszállítási szerződések továbbra is közvetlenül az országok között köttetnek. A modern tőzsde határidős, ahol általában nincs valódi áruforgalom, a tényleges fizikai adásvétel a börze kereskedelmének csak néhány százalékát teszi ki. 

A BRICS-gabonatőzsde lehetővé tenné a piac és az árak jobb hozzáigazítását ezen országok piaci helyzetéhez. Az oroszok másik elképzelése az, hogy mivel az árak szabályozása pusztán e börze létrehozásával nem megoldható, ezért ehhez az exportőröket az OPEC+-hoz hasonló szervezetbe szerveznék, hogy közösen korlátozzák a kínálatot a piacon.  

A szakértők úgy vélik, hogy ezt az ötletet minden BRICS-tag támogathatja, de a jelenlegi geopolitikai viszonyok között erre elsősorban Oroszországnak van a legnagyobb szüksége, hiszen Moszkva adja a globális gabonaexport negyedét, amit viszont a külső korlátozások veszélyeztethetnek. 

(Foto: Shutterstock)

Kapcsolódó: