Az áruforgalmat tekintve Argentína a mezőgazdasági termékeiről és a Vaca Muerta nevű palagödörről ismert. Újabban az ország figyelme más természeti erőforrások, például a réz és a lítium felé fordult. Egyesek szerint Buenos Aires előtt fényes jövő állhat, ha a zöldátálláshoz szükséges nyersanyagok legnagyobb kitermelőjévé válik a világon. 

Két héttel ezelőtt az Integra Capital helyi befektetővállalat megegyezett a Glencore-ral az utóbbi Volcan Compania Minera nevű vállalatban lévő részvényeinek megszerzéséről. Ez a Glencore második legnagyobb projektje, amelyet a cég az elmúlt két évben elindított – írja a Bloomberg. Ez egy stratégia része, amelynek célja az argentin fém- és ásványianyag-portfólió kiépítése az átállási törekvések által hajtott bányászati fellendülés reményében. 

Nagy potenciál rejlik a rézbányákban 

Az Integra Capital egy José Luis Manzano tulajdonában lévő befektetési társaság, aki egy Bloombergnek adott interjúban elmondta: „Hiszünk benne, hogy olyan dolgokra pozicionáljuk magunkat, amelyekre a következő 50-100 évben lesz szükség”. Az argentin befektető egy olyan vélekedést tükröz, amely befektetési körökben meglehetősen népszerűvé vált. Mégpedig azt, hogy a réz és a lítium a zöldátállás kulcsnyersanyaga – számos előrejelzés szerint – a nikkel és kobalt mellett. Ezeket ugyanis az elektromos járművek és az elektromos energiatároló rendszerek gyártásában használják. 

Az argentin politikai körök szintén felfigyeltek ezekre az előrejelzésekre.  

Tavaly a kormány egy olyan tervvel állt elő, amely szerint az évtized végére évi 793 ezer tonnára emelik a rézbányászatot  

– derül ki a Reuters cikkéből. Ez igazán szép teljesítmény lenne, tekintve, hogy jelenleg a dél-amerikai államban egyáltalán nem bányásszák az említett fémet. A kormány projektje révén viszont Argentína – 2023-as adatok alapján – Zambiát megelőzve a kilencedik legnagyobb réztermelővé válna a világ teljes réztermelésének körülbelül 3,7 százalékát adva (1. ábra). 

1. ábra: A legnagyobb réztermelők 2023-as adatok alapján. (Forrás: U.S. Geological Survey. Mineral Commodity Summaries 2024. pubs.usgs.gov) 

Argentínában számos rézprojekt van folyamatban különböző, bár egyelőre korai fejlesztési fázisban, mivel a bányászoknak van pár követelése a nyersanyagokban gazdag államban. Manzano mostani részvényvásárlási hulláma azt sugallja, hogy a nyersanyagokban lehet potenciál, feltéve, hogy a zöldátállással kapcsolatos előrejelzések igazak. 

Jelenleg hét rézbányászati projekt van folyamatban Argentínában. Ha ezeknek a termelése beindul,  

az évente 5 milliárd dollárt hozna Buenos Airesnek  

a BNAmericas számításai szerint. E hét beruházás összes kapacitása 1,2 millió tonna lenne évente, ami sokkal több, mint amennyit a Reuters valószínűsít. A teljes argentin réztartalék a becslések szerint 44 millió tonna lehet, ami majdnem megegyezik az Egyesült Államok készletével és a világ tizedik legnagyobb rézérctartaléka.  

Egy másik kulcsnyersanyagból is bőven akad 

A réz nem az egyetlen, zöldátállást szolgáló fém, amely bőven fellelhető Argentínában. Az ország az úgynevezett lítiumháromszögnek is a része – ahol az energiatárolókhoz használt nyersanyag globális tartalékainak a harmada található. A háromszög másik két „pontjával” – Chile és Bolívia – együtt Argentína a világ lítiumtermelésének a 70 százalékát adja – mutat rá a Mining.com. 

Az ország lítiumkészleteinek kiaknázására már számos vállalat ráállt:  

a termelés tavaly elérte a 9600 tonnát. Ez valószínűleg növekedni fog a kereslet növekedésének fényében,  

igaz, az előrejelzések mostanában kevésbé voltak pontosak a főbb piacokon tapasztalt csökkenő elektromos járművek iránti igény miatt. A kulcsnyersanyaghoz fűzött remények viszont így is növekednek a dél-amerikai államban. A Reuters értesülései szerint egy Egyesült Arab Emírségekből érkező vállalat azt tervezi, hogy 5 ezer tonnányi, az energiatárolóhoz megfelelő minőségű lítium kibányászását kezdi meg 2027-től, egy éven belül 10 ezer tonnára növelve ezt a mennyiséget.  

Az argentin ásványkincsekre fogadó vállalatok jól jártak Javier Milei elnök tavalyi hatalomra kerülésével. A szókimondó libertárius lelkesen hirdette az ország ásványkincsekben való gazdagságát, és  

politikája a szabályozási akadályok felszámolásával, illetve a befektetésbarát környezet kialakításával megkönnyíti a bányászok számára az üzleti tevékenységet az országban. 

Amennyiben a kereslet igazolni fogja az előrejelzéseket, Argentína valóban az energetikai átmenet egyik fő szállítójává válhat. 

Mennyire kell berezelnünk a várható rézhiánytól? 

Az energetikai átállás folytatásához több millió méternyi rézvezetékre lesz szükség a világ elektromos hálózatainak megerősítéséhez, és további több százezer tonnára van szükség a szél- és naperőművek építéséhez. És akkor az elektromos járművekről még nem is beszéltünk. 

A McKinsey szerint az elektromos átállás 2031-re várhatóan 36,6 millió tonnára növeli az éves rézkeresletet, szemben a jelenlegi nagyjából 25 millió tonnával. Az előrejelzés szerint azonban ebből csak 30,1 millió tonnát leszünk képesek fedezni, így a következő évtized elejére 6,5 millió tonnás hiány keletkezik. 

A réz zöld felhasználása 2020-ban a rézfogyasztás 4 százalékát tette ki, de ez 2030-ra várhatóan 17 százalékrara emelkedik – írta Aditi Rai, a Goldman Sachs elemzője. Hozzátette, hogy a „zérókibocsátáshoz” a világnak 2030-ra az előrejelzésen felül további 54 százaléknyi rézre lenne szüksége. 

Az S&P Global Market Intelligence kicsivel messzebbre megy: azt vetíti előre, hogy az éves rézkereslet 2035-re majdnem megduplázódik, 50 millió tonnára globálisan. Tavaly a rézbányák termelése összesen körülbelül 22 millió tonna volt, ami még a jelenlegi keresletet sem érte el. 

„Feltételezve, hogy a bányászati termelés továbbra is évi 2,69 százalékos ütemben növekszik (ahogy az elmúlt évtizedben), a globális termelés mindössze 31 millió tonnát fog elérni, ami messze elmarad a korábban említett 50 milliós számtól” – írja az S&P. 

(Forrás: mining.com) 

(Forrás: Oilprice) 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime