Keir Starmer lemondásával Andy Burnham, Nagy-Manchester eddigi polgármestere veheti át a Munkáspárt és a kormány irányítását, akár már július 17-től. Programjában szerepel a decentralizáció, az állami felügyelet erősítése és a hazai ipar, köztük az energiaszektor újraépítése, miközben a zöld- és a fosszilis lobbicsoportok között kell egyensúlyoznia.
A Nukleáris Energia Ügynökség (NEA) elemzése alapján a globális atomenergia-kapacitás 2050-ig a háromszorosára nőhet, de ehhez a szektornak először meg kell küzdenie a saját, évtizedek alatt felhalmozódott gyengeségeivel. A jelentés négy forgatókönyve közül csak a legoptimistább hoz igazi zöldáttörést, a többi szerint a folyamat lassabb és kevésbé hatékony lesz.
A Világbank hivatalosan is eltörölte azt a vállalását, hogy a hiteleinek 45 százalékát klímaprojektekre fordítja. E döntés mögött elsősorban az amerikai kormányzat nyomása áll, és jól mutatja, hogyan rendeződik át a nemzetközi fejlesztéspolitika prioritási sorrendje.
A zöldátállás (napelemek, villanyautók, adatközpontok) túlterheli az elavult, évtizedes energiahálózatokat. A megoldást az MI-alapú hálózatmenedzsment jelentheti.
Az unió egyszerre szeretne zöldátállást, a védelmi ipar felfutását és digitális forradalmat, csak éppen a kellően erős és rugalmas finanszírozás hiányzik hozzá. Egy friss elemzés szerint a kontinens stratégia helyett pénz híján csúszik le az innovációs versenyben.
A közel-keleti olaj- és gáztranzitútvonalak bizonytalansága és az amerikai–iráni békekötés közeledtével zuhanó világpiaci árak kihívás elé állítják a nagy kitermelőket. A piaci enyhülés ugyanakkor stabilizálhatja az európai piacokat, a Törökországon áthaladó déli energiafolyosó pedig felértékelődik.
A Hormuzi-szoros megbénulása megmutatta a fosszilis energiahordozók sebezhetőségét, de a válságban a műtrágya- és a chipgyártás is érintett. A krízis Ázsiát és Európát is a megújuló energiák használata felé tereli, ám mindez a hazai gazdaságot is érintő negatív trendet indít el.
Amíg korábban a zöldátállás főként klímavédelmi ügy volt, ma már inkább a gazdasági túlélés és a versenyképesség záloga az MI-forradalom miatt gyorsan növekvő globális áramigény korában. A drága energiaimport kiváltását és a pénzügyi szuverenitást az olcsóbb megújulók, valamint a zöldhidrogén-projektek nagyipari felskálázása garantálja.
A globális energiarendszer tavaly visszafordíthatatlanul átlépett az elektrifikáció korába. A nyersanyagokat birtokló petroállamok helyét Kínával az élen a technológiát uraló elektroállamok veszik át, ami hazánk számára is óriási stratégiai kihívást jelent.
A nyugati világ abban a hitben gyorsítja a zöldátállást, hogy végre megszabadul a közel-keleti olajfüggőségtől. A valóság azonban az, hogy csupán egy újabb, sokkal szorosabb köteléket fon maga köré, amit ezúttal Peking tart a kezében.
A kínai BYD autógyártó eladásainak jelentős visszaesése és az ázsiai, belső piaci árverseny új stratégiára kényszeríti a céget. E globális átrendeződésben az új, az idén termelésbe álló szegedi üzem már nem csupán egy külföldi telephely.
Magyar szempontból is fontos, hogy a Samsung SDI a Mercedes-Benz akkumulátorbeszállítója lesz, hiszen hazánk az egyetlen olyan ország Kínán kívül, ahol mindkét világmárka jelen van high-tech gyártókapacitással. A friss megállapodás értelmében a német autógyártó legmodernebb luxusmodelljeiben is Samsung-technológiát találunk majd.
Az iráni konfliktus alapjaiban rajzolja át a globális energiatérképet. A fosszilis függőségből menekülő világ kényszerű zöldátállásának egyetlen nyertese a technológiai pozíciókat uraló Kína.
A skandinávok a zöldenergia-termelés globális éllovasai, ám a zöldátállás váratlan gazdasági csapdákat hozott. A legújabb adatok rávilágítanak, hogy a klímacélok elérése önmagában még nem garantálja a szektor pénzügyi stabilitását.
A globális időjárási modellek drasztikus fordulatot jeleznek, ami már nyáron átírhatja az európai és hazai gazdasági kilátásokat. Egy évszázados rekordokat döntő klímajelenség formálódik, amelynek a hatásai a Kárpát-medencét is próbatétel elé állíthatják.
Az iráni háború nyomán kirobbant energiaválság alapjaiban írja felül Ázsia zöldátállási terveit. A rövid távú gazdasági összeomlás elkerülése érdekében a régió országai sorra indítják újra a szennyező szénerőműveiket, a technológiaváltás pedig felgyorsul a nukleáris energia és az e-mobilitás terén.
A zöldátállás mára a geogazdasági versengés új frontvonala lett, és míg Európa a kínai befolyás visszaszorítására fókuszál, Afrika a gazdasági felzárkózást és az iparosítást tartja szem előtt. Ha az unió nem vált stratégiát, és nem sikerül Kínával is egyezségre jutnia a fekete kontinensen, akkor végleg lemaradhat.
Az Európai Bizottság március 10-én bejelentette új stratégiáját a kis moduláris atomreaktorok (SMR-ek) telepítésének felgyorsítására. A lépést kényszer szülte, mert az ipar jelentősen növekvő energiaéhsége azonnali, stabil alaperőműveket követel, aminek a kiépítésében Közép-Európa és hazánk is lépéselőnybe kerülhet.
Egy óriási, tenger alatti villamosenergia-vezeték építése ötéves késedelmet szenved, ami megmutatja az európai zöldátállás problémáit. A bürokrácia és az ellátási láncok zavarai miatt a nyugati hálózatfejlesztések lassulnak, ez pedig felértékeli a kelet-közép-európai régiót.
A mesterséges intelligencia nemcsak a technológiai szektort rajzolja át, hanem az amerikai villamosenergia-hálózatot is a végletekig feszíti. A hatalmas adatközpontok energiaigénye a lakossági áramszámlák jelentős emelkedésével fenyeget.
A zöldtőke mozgósításával felgyorsítható az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés a korábbi környezeti károk elkerülése mellett. A grönlandi kritikus ásványok iránti verseny egyszerre hordoz környezeti, társadalmi, geopolitikai és pénzügyi kockázatokat, ezért itt nem beszélhetünk gyors, egyszerű megoldásról.
A Világbank friss jelentésében négy kelet-ázsiai országra koncentrál, amelyek egyszerre a világ legnagyobb szénkibocsátói és a zöldnövekedés legnagyobb ígéretei, mivel a dekarbonizáció ott olcsón és gyorsan elérhető lehet.
A brit választók lázadása a klímapolitika ellen figyelmeztető jel lehet Európának – véli Bjørn Lomborg, a Koppenhágai Konszenzus elnöke a Financial Postban a minap megjelent elemzésében. A számok valóban elgondolkodtatók, és egyre nehezebb figyelmen kívül hagyni a gazdasági realitást.
Két évtized után kereskedelmi méretű technológiává vált egy brit eljárás, amely forradalmasíthatja a ritkaföldfémmágnesek újrahasznosítását. Ez egy lehetőség a kínai függőség csökkentésére, már csak azért is, mert nemrég az észteknél is üzembe állt egy óriási mágnesgyár.
Az USA energiarendszere súlyos kockázatokkal néz szembe a megbízható, hagyományos erőművi kapacitások túlzott kiváltása miatt. Ezzel szemben a magyar rendszer jóval stabilabb.
A republikánusok új energiapolitikai csomagja a fosszilis és nukleáris kapacitásokat védi, de háttérbe szorítja a zöldenergiát, így az EU zöldipara exportpiac nélkül maradhat, ami a hazai gazdaság sérülékenységét is növelheti.
Brüsszel feladja a belső égésű motorok 2035-re tervezett kivezetését, miután az európai autógyártók, a nemzeti kormányok és a gazdasági realitások egyszerre üzentek hadat a zölddogmáknak. Az ipar időt nyer, az Európai Bizottság pedig csendben beismeri, hogy megint tévedett.
A távhő óriási, jelenleg alig használt zöldenergia-potenciált rejt, miközben termelésének 90 százaléka még mindig fosszilis. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint az adatközpontok, a szennyvíz és más hulladékhőforrások bevonása akár az európai háztartási hőigények tizedét is fedezhetné.
India zöldátállása egyre inkább Kínától függ, miközben az indiai kereslet a kritikus ásványokra 2030-ra megduplázódik, a belföldi kitermelés és gyártás éveken át szerény marad. Peking az idén ígéretet tett Újdelhi ritkaföldfém-ellátásának biztosítására, fenntartva ezzel a stratégiai befolyását.
A túlkapacitások kialakulása miatt és a vámháborúra adott válaszként Kína agresszívan terjeszti a zöldtechnológiáit a BRI-országokban – eddig jelentős sikerrel.
