Tavaly világszerte rekordot döntött a tisztaenergia-termelés, amely már a villamos energia 41 százalékát adta – élén a vízenergiával. Bár a fosszilisek még tartják magukat, az arányuk egyre csökken, a nap- és szélenergia viszont szárnyal. Magyarország a világ napenergia-hatalma.
A JP Morgan után a napokban a Bloomberg NEF szakértői kongatták meg a vészharangot. E szerint már a fősodorbeli elemzők sem hisznek a zöldátállás optimista számainak?
Az EU új metánszabályozása növeli a bizonytalanságot az LNG-exportőrök körében, amelyek már a hosszú távú szerződések hiánya miatt is aggódnak. Az energiaellátás biztonsága kulcsfontosságú, még akkor is, ha az unió elkötelezett a zöldcélok mellett, ezért érdemes odafigyelni, hogy az uniós energiapolitika ne riassza el a beszállítókat.
A JP Morgan friss elemzése szerint a zöldátállás drámaian lassan halad. Az ipari szektorok többsége továbbra is a fosszilis energiahordozóktól függ, így a 2030-as vagy a 2050-es célok is inkább ábrándok, vagyis a neves bankház elemzése összecseng Trump klímamegközelítésével.
Afrika lehet a világ következő nagy zöldenergia-központja, de ennek irányításáért hatalmas verseny zajlik. Az EU Global Gateway programja 300 GW új megújuló kapacitást céloz meg 2030-ig, miközben Kína technológiai fölényét igyekszik ellensúlyozni.
Bár Kína a világ egyik legnagyobb megújulóenergia-fejlesztője, továbbra is mintegy 60 százalékban támaszkodik a szénre. Az ottani új szénerőművek versenyhátrányt okozhatnak az európai iparnak.
A BP új stratégiája évi 10 milliárd dollárra növeli az olaj- és gázberuházásokat, miközben a megújuló energiaforrásokra szánt befektetéseket több mint 5 milliárd dollárral csökkenti. A vállalat 2027-ig 20 milliárd dollár értékű eszközértékesítést tervez, miközben teljes mértékben újragondolja fenntarthatósági céljait.
A tengeri áruszállítás felelős a globális szén-dioxid-kibocsátás jelentős részéért, de az új technológiák segíthetnek a dekarbonizációban. A Clipper Eris hajó karbonleválasztó rendszere olyan lehetséges megoldást kínál, amelyet a jövőben akár szélesebb körben is alkalmazhatnak.
Több mint 100 ezer munkahely került veszélybe az elmúlt hónapokban, miközben az ipari dolgozók szerint a vállalatok a válság valós méretét leplezik. Brüsszelben szakszervezetek és munkások közösen követelték az EU-tól, hogy biztosítsa az igazságos zöldátállást.
Az Európai Unió fenntarthatósági szabályainak egyszerűsítése már eddig is komoly vitákat generált, de a kilátásba helyezett amerikai védővámok miatt egy jelentős befektetői lobbicsoport új követeléssel állt elő. Szerintük az EU-nak nem kellene olyannyira kihátrálnia az ESG-ből, mint azt tervezik.
A zöldenergiára történő átállás globális beruházásai lassuló, 11 százalékos bővüléssel új csúcsot értek el tavaly. A BloombergNEF friss anyaga szerint a növekedés mértéke elmarad az előző három év 24–29 százalékos ütemétől.
Az új vámintézkedések megdrágíthatják a zöldenergia-iparág termékeit, miután az USA rövidesen sarcot vetne ki a kanadai és a mexikói árukra, valamint újabb 10 százalékos vám érvényes a kínai importra. Ez az e-autók, a napenergiatermelés és az akkumulátorok piacát sújtotta, mivel a világ lítiumion-akkumulátorainak a 75 és a napelemek több mint 80 százalékát Kínában gyártják.
Az EU évente 7 millió tonna hidrogént termel, amelynek csupán a 0,3 százaléka „zöld”, miközben 2030-ra 10 millió tonnára növelnék ezt a mennyiséget, és nagyszabású infrastruktúra-fejlesztéseket terveznek. Ám a zöldhidrogén előállítása rendkívül energiaigényes: kérdés, hogy megéri-e.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök vasárnap nem csupán üzleti szerződéseket írt alá, hanem egy geopolitikai és gazdasági korszak kapuját is kitárta: a megállapodások értéke meghaladja a 10 milliárd dollárt, de a stratégiai partnerség nem csupán Olaszországot, hanem egész Európát is jótékonyan érintheti.
Tavaly az e-autók (EV-k) piaca 17,1 milliós eladással zárt, ami 25 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Kína 11 millió járművel vezet, globálisan pedig már az újonnan eladott autók 20 százaléka elektromos. Magyarországon az EV-állomány 70 ezer fölé nőtt, az új kocsik 7 százaléka villanyautó.
Az energiaszektor átalakulása idén felgyorsul: a megújulók térnyerése, a geopolitikai feszültségek és a technológiai innovációk új kihívásokat és lehetőségeket teremtenek. A piaci szereplőknek alkalmazkodniuk kell, hogy lépést tartsanak a változásokkal. Lássuk, mit jósol az Energy Intelligence jelentése!
Egy cég elhatározta, hogy milliárdokat fordít akkumulátoros energiatárolókra Németországban, hogy kiküszöbölje a „sötétszélcsend” hatásait.
Az Egyesült Államok évek óta kivételesnek tartott gazdasági teljesítménye számos szakértő szerint egy hatalmas buborékot hozott létre. Eközben a világgazdasági erőviszonyok egyre inkább a hárompólusú rend irányába mozdulnak el, e változó környezetben az „amerikai kivételesség” mítosza pedig korántsem tűnik megkérdőjelezhetetlennek.
Az Európai Unió cseppfolyósítottföldgáz (LNG)-importja összességében 20 százalékkal csökkent 2024-ben, ám az orosz LNG behozatalát tekintve megdőlt a rekord. Mit eredményezhetnek a márciustól hatályos újabb szankciók?
Minden előrejelzés szerint Kína idén teljesíti 2035-ös célját, és több elektromos autót értékesít, mint belső égésűt. Ezzel tíz évvel hamarabb pipálhatja ki a feladatot, mint azt saját maga várta.
A Trina Solar olyan napelemmodulokat tesztelt, amelyek segítségével a napenergia sokkal hatékonyabban alakítható villamos energiává. A vállalat által használt technológia még drága, de a szakértők szerint a következő évtizedekben meghódítja a piacokat, és így széles körben elérhetőbbé válik.
A karbonsemlegesség eléréséhez szükséges átmenet lassulása jelentős fordulatot hozott a globális befektetési stratégiákban. A Goldman Sachs Research friss elemzése rávilágít, hogy a korábban meghatározott 1,5 Celsius-fokos klímacél szinte elérhetetlen. A realitás mostantól a 2 fokos hőmérséklet-emelkedés korlátozása, a nettó zéró karbonkibocsátás globális elérését pedig 2070-re teszik.
A Biden-kormányzat év elején megtiltotta az újabb LNG-exportengedélyek kiadását. Az energiaipari vállalatok az intézkedések megszüntetését követelik, nemcsak az amerikai gazdaság, de a zöldátállás előmozdítása érdekében is.
Az év végéhez közeledve összegyűjtöttük a legolvasottabb cikkeinket. A Zöldgazdaság rovatban a „versenyfutást” az elektromos járművek energiatárolóinak újrahasznosítása okozta problémákról szóló írásunk nyerte.
Az Európai Unió zöldátállása bár létfontosságú, jóval költségesebb lehet a korábbi várakozásoknál – állítja a Bruegel Intézet legújabb jelentése. Az új számítások szerint az energia- és közlekedési rendszerek átalakításához szükséges beruházások nagyságrendje olyan szintet ér el, amely jelentős mértékben meghaladja az eddigi becsléseket.
Az EU mindent megtesz, hogy csökkentse függőségét a kínai technológiától. A példaképként emlegetett Northvolt akkugyártó megsemmisítő csődje azonban éppen Kína megkerülhetetlenségére erősített rá. A világ egyeduralkodó gyártója, a CATL máris felbukkant, hogy felépítse harmadik európai óriásgyárát.
A COP29 klímakonferencia ambiciózus célokat tűzött ki az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, beleértve a globális energiatárolási kapacitások növelését és az elektromos hálózatok fejlesztését. A megfelelő szakképzett munkaerő hiánya azonban világszerte komoly gát a tervek megvalósításában.
A GDP önmagában nem elég az emberi jóllét és fenntarthatóság méréséhez – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója az Index.hu-nak adott interjújában. Az általa bemutatott új mérőrendszer három pillére közé tartozik a Makronóm Intézet „GDP-n túli jólléti mutatója”, amely a társadalmi jóllét összetevőit vizsgálja. Ez a magyar fejlesztés már az ENSZ nemzetközi vitáiban is előtérbe került.
A világ egyik legnagyobb tengeri szállítmányozással foglalkozó vállalata, a Maersk 2030-ra a flottáját 15-20 százalékban zöldüzemanyagra állítaná át.
A 13 ország és hét iparág 650 felső vezetőjével készített felmérésen alapuló Siemens-kutatás azt vizsgálta, hogy a digitalizáció, az adathasználat, valamint a technológiai innovációk adaptációja hogyan járul hozzá a vállalatok karbonlábnyomának csökkentéséhez, illetve miként térülnek meg ezek a fejlesztések mind fenntarthatósági, mind üzleti szempontból.
