Az akkori kormány még 2005-ben pecsételte meg a Ferihegyi légikikötő sorsát, hiszen az állam számára rendkívül előnytelen vagyonkezelési szerződést kötött. 

A repülőtér tulajdonlása szuverenitási kérdés, amely nemcsak a személyszállítás és a turizmus, hanem az áruszállítás miatt is stratégiai jelentőségű, a gazdasági vérkeringés egyik ütőere.  

A Budapest Airport Zrt. visszavásárlása a rendszerváltás utáni időszak legösszetettebb és legnagyobb értékű gazdasági tranzakciója. A tárgyalások a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. és Vinci Airports részéről két körben zajlottak. Az üzletkötés ugyanis egy nemzetközi eladói körrel történt, amelyet az AviAlliance, a GIC és a CDPQ alkotott. Másfelől a tranzakció zárásához a repteret finanszírozó nemzetközi hitelezői körrel is megállapodást sikerült kötni. Az adásvételi tranzakció közép-európai viszonylatban is rekordméretű. A visszavásárlás rendkívül bonyolult feladatnak bizonyult, hiszen míg a repteret eladni könnyű volt, addig visszavenni nehezebb. 

A mai megállapodásnak köszönhetően  

vételár-arányosan a magyar állam 80 százalékos tulajdonrészt szerez a Budapest Airport Zrt.-ben, a francia társbefektető Vinci pedig 20-at.  

A vételár 3,1 milliárd euró, a hitelezői konzorciummal történt sikeres megállapodással pedig a korábbi tulajdonosok által felvett 1,44 milliárd eurónyi hitelt meghosszabbították. Hosszas előkészületeket követően a megállapodás eredményeképpen az állam olyan rendkívüli szakértelemmel felvértezett partnerrel működik együtt, amely kontinenseken átívelően több mint 70 helyszínen működtet világszínvonalú reptereket. A visszavásárlási folyamat során az érdekelt felek között végig üzleti alapú tárgyalások zajlottak, az együttműködés pedig a partnerség jegyében zajlott. A légikikötő visszavásárlásának gyorsasága rendkívülinek számít, ugyanis nem ritka, hogy egy ilyen volumenű megállapodás hosszú éveket vesz igénybe. 

A visszavásárlás érdekében az állam több vagyonelemet is eladott. Az elmúlt időszakban a 100 százalékos tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. sikeresen értékesítette az Erste Bank Hungary Zrt.-ben és a Yettel Magyarországban meglévő tulajdonrészét, valamint a hazai VIG-társaságokban meglévő részesedésének döntő részét (az állam a 45 százalékos tulajdonrészét 10-re csökkentette). 

A három ügylet pénzügyi zárása jelentős, összesen több mint 700 millió eurós (közel 270 milliárd forint) bevételt eredményezett az állam számára, amelyet a budapesti repülőtér visszavásárlásának finanszírozására fordított. A vételár fennmaradó részét a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. az Eximbanktól kapott fejlesztési hitelből, valamint a költségvetés által végrehajtott tőkeemelésből finanszírozta. 

A munka a visszavásárlással nem áll meg. Sőt, csak most kezdődik igazán, hiszen a kormány és a francia társbefektető-üzemeltető azon fog dolgozni, hogy a budapesti légikikötő ne csak a régió, hanem a világ egyik legkiválóbb repterévé válhasson.  

A reptér a turizmuson és a cargón keresztül érdemben hozzájárul majd ahhoz, hogy hazánk találkozási pont jellege tovább nőjön, azaz a reptérrel tovább erősítjük a nyugati és keleti tőke, valamint csúcstechnológia hazánkban történő összekapcsolását. A kormány elvárása egyértelmű: a lakosságot és a gazdaságot magas színvonalon kiszolgáló légikikötőre van szükség. A reptér jövőbeli célkitűzéseit és üzleti tervét a tulajdonosi jogot gyakorló Nemzetgazdasági Minisztérium és a Vinci július elején, közös sajtótájékoztató keretében ismerteti. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/Koszticsák Szilárd