A járműipar magyarországi brutális menetelése jócskán rátesz az amúgy is növekvő energiaigényekre. Mátrai Károly szerint a jelenlegi 40 terrawattórás fogyasztás 2030-ra eléri a hatvanat. Hogyan lehet úgy új rendszereket kiépíteni, hogy mindenki jól járjon?

Európa legnagyobb jövőfesztiváljának, a budapesti Brain Barnak volt a vendége Mátrai Károly, az MVM vezérigazgatója szeptember 21-én. A hazai energiaellátás egyik főszereplője a megnövekedett fogyasztási igényekről, Magyarország jelenlegi kapacitásáról és a jövő energiabiztonságának lehetőségeiről beszélt a Magyar Zene Házában megrendezett eseményen.

Nő a fogyasztás, nőnek a gondok

A föld népessége folyamatosan növekszik, ezzel együtt az energiafelhasználás is ugrásszerűen emelkedik. Az elmúlt évtizedekben úgy éltünk, hogy evidenciaként tekintettünk a korlátlan energiára, nem gondolva az annak hátterében működő komplex rendszerre, amely napjainkban a teljesítőképessége határán jár. Az egyre növekvő energiaigények óriási kihívást jelentenek mind a termelők, mind a szállítók, mind a villamosrendszer-üzemeltetők számára, a technológiai megoldásoktól kezdve egészen a finanszírozási nehézségekig.

Mennyire megfizethető és fenntartható egy olyan világ, ahol a korlátlan és olcsó fogyasztást tekintettük eddig alapvetőnek?

– tette fel a kérdést Mátrai Károly, majd rá is mutatott az ellentmondásokra.

A Nemzetközi Energiaügynökség statisztikái és prognózisai szerint 2050-ig nagyjából 2 és félszeresére nő a globális villamosenergia-felhasználás. (Ebbe egyszerre játszik bele a technológiai fejlődés, az ipari reneszánsz és a demográfiai növekedés.) Egyre több elektronikus eszközt használunk egyénileg is, és belekényelmesedtünk a tudatba, hogy ezek infrastrukturális háttere mindig rendelkezésre áll. De ez napjainkban már messze nem ennyire egyszerű.

Főszerepben az atomenergia

A hazai energiamix nagyjából fele az atomenergiából származik. Mint arra az MVM vezére rámutatott, azon lehet vitatkozni, hogy ez zöldenergiának számít-e, azzal viszont nem, hogy a paksi atomerőmű karbonlábnyoma gyakorlatilag a nullával egyenlő.

A magyar villamosenergia-fogyasztás huszonnyolc százalékát a mátrai szénerőmű biztosítja, a maradékot pedig a különböző megújulók teszik lehetővé, leginkább a napenergia, de néhány „kisebb” szél- és vízerőmű is része a szolgáltatási rendszernek.

Ami Paksot illeti:

a teljes magyar energiafogyasztás 40 terrawattóra, ebből 12–20-at állít elő az atomerőmű

– mondta a vezérigazgató, hangsúlyozva, hogy Paks 2 megépítése kulcsfontosságú mind a lakossági fogyasztás, mind az iparpolitikai törekvéseknek köszönhetően most épülő elektromos járműipari üzemek esetében. „Az energiafogyasztásunk 30 százalékát importból fedezzük. Paks 2 sokat segít, ám az energiaigények növekedésével tulajdonképpen a mostanihoz képest megugró különbözetet tudjuk majd biztosítani az új reaktorokkal, a külföldi energiára tehát a továbbiakban is szükségünk lesz” – mondta, rámutatva, hogy a megújulókkal szemben a paksi erőművek konstans módon, kiszámítható egyenletességgel termelnek mindig ugyanannyi energiát.

Az önellátás nem csak elhatározás kérdése

„Magyarország energiában szegény hely, így hiú ábránd lenne azt mondani, hogy teljesen önellátókká válhatunk” – véli az MVM vezetője. A megújulók feltételrendszere természeti adottságaink miatt nem adott ebben a tekintetben. „Ott van a szén, ami napjainkban finoman szólva sem a legszexibb energiahordozó. Hihetetlen mennyiségű szén-dioxid-kvótát kell vásárolnunk ahhoz, hogy a Mátrai Erőművet életben tudjuk tartani, már csak emiatt sem versenyképes. Az atomenergia nagyon jó jövőképet ad Magyarországnak, de ne feledjük, hogy az uránt így is importáljuk” – mondta, majd rátért napjaink egyik legkényesebb, már-már átpolitizált kérdésére, a háztartási naperőművek problémájára.

Leegyszerűsítve a napelem-telepítések hátulütőjét, úgy fogalmazott: háztartási szinten lehetne önellátásban gondolkodni, a komplex önellátáshoz azonban olyan technológiákra lenne szükségünk, amelyek lehetővé tennék a villamos energia hosszú távú tárolását. Ez azonban egyelőre kezdetleges szinten jár.

Az elmúlt száz évben a rendszer arra épült, hogy pár tucat termelőhelyről több millió fogyasztóiba juttassa el a villamos energiát, tehát az összekötő struktúra lineárisan A pontból B-be szállította azt. A háztartási naperőművek megjelenésével a B pontok kezdtek el termelni, majd visszatölteni a rendszerbe, így az egyik B pont termelését a hálózatnak már egy másik B pontba kellene szállítania.

Erre a problémára a hálózatok jelenleg egyelőre nincsenek felkészülve, a tárolók technológiája pedig még nagyon fejletlen: mindössze néhány óráig tudnak villamos energiát biztonságosan raktározni. „Nem tudjuk azt megcsinálni, hogy nyáron feltöltünk valami nagyot, és majd télen, amikor nem süt a nap, megdézsmáljuk a készleteket” – fogalmazott, hozzátéve, hogy

az MVM dolgozik a hálózatok technológiai fejlesztésén, ám a rendszer, amely teljesen más logikát követel, mint a jelenlegi, leghamarabb 2030-ra készülhet el, nem mellesleg 2 milliárd eurós költséggel kalkulálva.

Tervek és megoldások

A járműipar magyarországi térhódítása természetesen jócskán rátesz az amúgy is növekvő energiaigényekre. Mátrai Károly szerint a jelenlegi 40 terrawattórás fogyasztás 2030-ra eléri a hatvanat. Hogy ezt az igényt ki tudja elégíteni, a kormány és az MVM is nagyszabású programokon dolgozik. Figyelembe véve az atomenergia arányát a hazai energiamixben, a kabinet a maga részéről Paks 2 építését tűzte ki minél gyorsabban megvalósítandó célul, az MVM pedig Paks 1 üzemidejének meghosszabbításán dolgozik. Jelenleg 40 éves az erőmű, az utolsó blokk engedélye 2037-ben jár le. A vizsgálatok alapján még 20 évig tudna teljesen biztonságosan működni,

az MVM tehát abban gondolkodik, hogy 2037 után még két évtizedig működtesse az erőművet.

Az engedélyezési eljárásokat és a felújítás érdekében tervezett beruházások előkészületeit már elindították – a projekt kivitelezése szintén komoly összegbe, másfél milliárd euróba fog kerülni.

A mátrai szénerőművel már nem kalkulál senki. Ez a működését az 1960-as években kezdte meg, 150 ezer üzemórára lett tervezve, ennek ma több mint a duplájánál tart, ráadásul a klímavédelmi célokkal ellentétes üzemeltetése semmilyen formában nem gazdaságos. Pótlására a helyszínen építenek egy gázerőművet, amelyből további kettőt terveznek Tiszaújvárosban. Az MVM vezérigazgatója rámutatott:

a teljes elektromos átállás időszakában szükség lesz a fosszilis energiahordozókra, ezek közül pedig a legkevésbé problémás és a leghatékonyabb még mindig a földgáz.

„Úgy vélem, 20-30 évig még nem tudunk minden szempontból lejönni a földgázról. Egy ilyen erőmű pillanatok alatt üzemképes, ha más termelési szegmensben leesik a termelés, akkor gyakorlatilag percek alatt ki tudja simítani a rendszer egyenetlenségeit” – fogalmazott.

Egyszerre és azonnal, ha lehet, mindent

Mátrai Károly hangsúlyozta: nincs prioritást élvező szegmens, az egész hazai diverzifikáció egyetlen hatalmas, komplex rendszert alkot, beleértve a napelemes háztartások igényeit kiszolgáló hálózatok megújítását, a megújuló energiák rendszerbe illesztését támogató gázerőműveket, természetesen Paks 1 korszerűsítését és Paks 2 építését.

Hogy a fogyasztók hogyan tudnának a folyamatban (és számlájuk csökkentése érdekében magukon is) segíteni? Az MVM vezére szerint a legkifizetődőbb mindig a spórolás, bár arra a lakosság és az ipari szereplők is példaértékűen figyelnek az energiaválság berobbanása óta.

Szerinte nagy előrelépés lesz az is, ha a napelemes háztartások fogyasztói nem pénzügyi termékként kezelik majd a napenergiát, hanem a saját költségeiket akarják vele csökkenteni. „Persze tisztában vagyunk azzal, hogy az emberi természet nem így van kitalálva” – tette hozzá.

Fotó: MTI/Rosta Tibor