Ez 31 ezer fős bővülés a megelőző év azonos időszakához képest. A növekedés teljes egészében a hazai elsődleges munkaerőpiacon ment végbe, miközben a külföldi telephelyen dolgozók és a közfoglalkoztatottak száma érdemben nem változott – állapította meg a szakértő. 

Szezonális ingadozás 

A dolgozók számában megfigyelhető havi ingadozás alapvetően szezonális hatásnak tekinthető, a foglalkoztatás összességében stagnálást mutat tavaly június óta. Ebben a gyengébb gazdasági teljesítmény játszik szerepet, a tavalyi év második felében ugyanis a külső kereslet kedvezőtlen alakulása vetette vissza a gazdasági teljesítményt. Makroszinten ugyanakkor ennek nem volt munkaerőpiaci hatása, a vállalatok igyekeztek megtartani meglévő munkavállalóikat, figyelembe véve, hogy a gazdasági növekedés ismételt beindulásával és a munkaerőhiány várható fokozódásával nehezebben találhatnak majd új dolgozót – vélte az elemző. 

A munkanélküliségi ráta emelkedése így elsősorban  

az aktivitás növekedésének számlájára írható.  

A megélhetési költségek növekedése, valamint az ukrajnai menekültek megjelenése a magyar munkaerőpiacon az aktivitás fokozódásának irányába hat, és ez a visszafogott munkaerő-kereslettel együtt a munkanélküliségi ráta kismértékű emelkedését eredményezi. 

Ugyanakkor a téli hónapokban mért 4,7 százalékos munkanélküliségi ráta még mindig nem kiemelkedő, sőt hosszabb távon az aktivitás fokozódása a rendelkezésre álló munkaerő-állomány bővítésével kedvező hatást gyakorolhat a növekedési kilátásokra.  

Tovább csökkenhet a munkanélküliek száma 

Előrejelzésünk szerint a foglalkoztatottak száma az idei évben hajszálnyival tovább emelkedhet – állapította meg Molnár Daniel. A tavalyi év kismértékű gazdasági visszaesése ellenére sem csökkent a foglalkoztatás, míg idén a növekedés beindulásával megjelenő munkaerő-kereslet támogathatja a munkaerőpiacot.  

A munkanélküliségi ráta így az idén 4,1 százalék lehet, jövőre pedig várakozásaink szerint 3,8 százalékra mérséklődhet. A Makronóm Intézet munkatársa úgy vélte, hogy a foglalkoztatás bővülésének legnagyobb korlátját egyre inkább a kedvezőtlen demográfiai folyamatok jelenthetik, ezzel együtt is van még munkaerő-tartalék a magyar gazdaságban. Leginkább a legmagasabb aktivitási rátával büszkélkedő uniós országok adataival összehasonlítva elsősorban a nők, a 25 éven aluliak, kisebb mértékben az 55 év felettiek, valamint az alacsonyan képzettek körében.  

Az ő aktivizálásukhoz ugyanakkor  

szükség van képzési programokra is,  

illetve az atipikus foglalkoztatási formák (részmunkaidő) szélesebb körű elterjedésére. Ebben jelentős segítséget nyújthatnak a Nemzetgazdasági Minisztérium által bejelentett támogatási programok, mint az Ifjúsági Garancia Plusz program – zárult a szakértő kommentárja. 

Bővül a munkaerőpiac aktivitása – hangoztatja a Nemzetgazdasági Minisztérium 

Idén februárban 32 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben egyre többen lépnek a munkaerőpiacra, azaz bővül az aktivitás is – reagált sajtóközleményben Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a KSH szerdai jelentésére.  

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján a foglalkoztatottak száma az idén februárban 4,723 millióra bővült, vagyis 32 ezerrel dolgoztak többen, mint egy évvel korábban. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az adatokat értékelve kiemelte, a munkaalapú társadalom megszilárdult.  

Egymillióval többen dolgoznak  

A foglalkoztatáspolitikai eredmények egyértelműek:  egymillióval többen dolgoznak, mint 2010-ben, átlagosan több mint háromszor magasabb fizetésért. Hozzátette, hogy februárban a foglalkoztatottság és a munkanélküliek száma párhuzamosan növekedett, miközben a regisztrált álláskeresőké mélyponton van.  

Mindez azt jelenti, hogy bővül az aktivitás – a 15–74 éves korosztályban egy év alatt több mint 63 ezer fővel nőtt –, azaz olyanok jelennek meg a munkaerőpiacon, akik korábban inaktívak voltak. Ez lehetőséget, alapot biztosít a foglalkoztatás további bővítésére.  

Az idén a kormány újraindítja a gazdasági növekedést, és az általános versenyképességi célkitűzése, hogy hazánk 2030-ra elérje az Európai Unió fejlettségi szintjének 90 százalékát. Ehhez az szükséges, hogy a GDP-arányos beruházási ráta elérje a 30, a foglalkoztatási ráta pedig a 85 százalékot.  

Munkaerő-tartalékok mozgósítása 

Czomba Sándor hangsúlyozta, a foglalkoztatottság növelését a hazai munkaerő-tartalékok mozgósításával kell megvalósítani. Ennek elérését támogatja, hogy a kormány a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében 460 milliárd forintot biztosít a foglalkoztatás növelésére.  

A forráskeretek háromnegyedét az olyan álláskeresők és inaktívak elhelyezkedését támogató projektek teszik ki, mint az Európai Szociális Alap Plusz társfinanszírozásával közel 200 milliárd forintos uniós forrásból megvalósuló Ifjúsági Garancia Plusz Program. Az áprilisban induló projekt a 15–29 év közötti se nem dolgozó, se nem tanuló fiatalok munkához, munkatapasztalathoz és piacképes tudáshoz jutását hivatott segíteni.  

A programban résztvevők bér-, lakhatási, utazási, illetve képzési támogatásban részesülhetnek, ami segítheti a mielőbbi elhelyezkedésüket. Czomba Sándor szerint a legfontosabb, hogy ezek a fiatalok minél rövidebb időt töltsenek el munkanélküliként vagy tanulás nélkül, illetve hogy személyre szabott segítséget kapjanak a munkaerőpiaci helyzetük javításához. A program részletei áprilistól érhetők el a kormányzat foglalkoztatási portálján. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock