Nagy Márton: 2025-re állítható helyre a 4 százalékos gazdasági növekedés

Szerző: | 2024. március. 25. | Hazai, Zöldenergia

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, valamint Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár a mai napon mutatta be a kormány új versenyképességi stratégiáját.

Nagy Márton elmondta, hogy az új versenyképességi stratégiában alulról való megközelítést alkalmaztak. Ennek keretében 1243 piaci szereplő véleményét kérte ki a Nemzetgazdasági Minisztérium 6 ágazatban: a jármű-, az élelmiszer-, a kreatív-, az egészségiparban, az infokommunikációs szektorban, valamint együtt a vegy-, az acél- és a műanyagiparban. Mindezek alapján 41 összefogó szakmai javaslat fogalmazódott meg. A versenyképességi stratégia ezért a vállalatok stratégiája, amelyet az ő javaslataik alapján fogadott el a kormány. 

A tárcavezető kiemelte, hogy nincs szükség gazdasági fordulatra, a meglévő stratégia céljainak és eszközrendszerének finomhangolását kell megtenni.

A magyar gazdaság 2024-ben 2–3 százalék közötti növekedéssel indul újra, 2025-től pedig várhatóan 4 százalék körül lesz a bővülés, azaz helyreáll a gazdasági prosperitás.

Ehhez tehát két évre lesz szükség, ugyanakkor ezt a növekedést fenn kell tartani, ezért versenyképességi javaslatokra, egy új versenyképességi stratégiára volt szükség. 

A nemzetgazdasági miniszter általános versenyképességi célként azt jelölte meg, hogy 2030-ra Magyarországnak el kell érnie az Európai Unió fejlettségi szintjének 90 százalékát. Ehhez nékülözhetetlen, hogy a foglalkoztatási ráta elérje a 85, a GDP-arányos beruházási ráta pedig a 30 százalékot, amelyből a vállalati beruházások adnak 20 százalékpontot. 

A versenyképességi stratégia 4 pilléren alapul: a patriotizmus, a technológia, a fenntarthatóság és az ellátásbiztonság, amelyeken belül kiemelt fókuszban lesz a mesterséges intelligencia elterjesztése a vállalati szektorban, valamint a fejlett elektromobilitási ökoszisztéma kiépítése. A pillérek alapján kiemelt cél a hazai beszállítók fejlesztése, a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység erősítése, szorosabb kapcsolat kialakítása a vállalatokkal, végezetül pedig a „nemzeti bajnokok” kinevelése.  

A versenyképességi stratégia 6 kiemelt ágazatra fókuszál, amelyekhez kapcsolódóan az alábbi konkrét lépéseket alakították ki. 

Járműipar: ennek átalakulásával új, stratégiai jelentőségű ágazatok születnek, amelyben piacvezetőkké válunk 

  • Járműipari beszállítófejlesztési program kialakítása, amely az elektromobilitásra történő átállást támogatja. 
  • A beruházási támogatások mértékének meghatározásánál értékelési szempont legyen a hazai hozzáadott érték vállalt mértéke, elérésének időtávja és annak jellege/formája.  
  • Járműipari Transzformációs Klaszter létrehozása, amelynek célja a szükséges kompetenciák megszerzését biztosító tudástranszformáció. 
  • Akkumulátoripari kompetencia-központ kialakítása: K+F, akkumulátor-újrahasznosítási infrastruktúra és gyártókapacitások összehangolása. 
  • Gyártósorrészelemek, vezérlő szoftverek fejlesztési tevékenységének támogatása. 
  • Elektronikai alkatrész összeszerelése, kapcsolódó ökoszisztéma fejlesztése. 
  • A járműipari mérnök- és technikusképzés minőségi fejlesztése. 

Élelmiszeripar: geopolitikai kihívásoknak is ellenálló ellátásbiztonságot teremtünk 

  • Iparági konszolidáció elősegítése, a magyar vállalatok megerősítése a hazai kereskedelemben. 
  • Integrációk létrejöttének és fejlesztésének célzott állami támogatása. 
  • A hazai hatóságok fellépésének megerősítése piacvédelmi céllal. 
  • Technológiai hatékonyságra fókuszáló beruházások ösztönzése célzott állami támogatásokkal. 
  • Digitalizációs programok indítása célzott állami támogatással, különös tekintettel a magyar hátterű szoftvergyártókra. 
  • Mezőgazdasági robotizáció és automatizáció állami támogatása. 
  • Célzott, exporthoz és külföldi terjeszkedéshez kötött állami támogatás, a magyar bajnokok részére piacteremtés támogatása. 

Egészségipar: növeljük a kiemelt stratégiai jelentőségű egészségipar exportképességét 

  • Az adatok és a mesterséges intelligencia üzleti modelljének kialakítása, EESZT-adatok összekötése a kórházak adatbázisával, a NEAK finanszírozási adataival, BNO11-re való átállás a pontosabb adatok érdekében. 
  • Klinikai vizsgálatok szerződéskötési folyamatának egyszerűsítése, gyorsítása, standardizálása. 
  • Stratégiai partnerségek működtetése és intézményi háttér rendezése. 
  • A gyógyszerágazatban diverzifikált értékkövetési mechanizmus kialakítása a stratégiai gyógyszerlista alapján. 
  • Patrióta szempontokat figyelembe vevő közbeszerzési elbírálás kialakítása. 
  • Tanúsítások megszerzését támogató finanszírozási program kidolgozása, a fenntartható egészségipar elősegítése és a károsanyag-kibocsátás csökkentése. 

Vegy-, acél és műanyagipar: a hazai ellátásbiztonságot megerősítjük, ez előfeltétele több másik ágazat versenyképes működésének 

  • Zöldátállásprojektek állami támogatása. 
  • Újrahasznosított alapanyagok használatának ösztönzése. 
  • Pályázatok rugalmasabbá tétele, lényegi versenyképességi célok támogatása (K+F, magas hozzáadott érték, automatizálás, energiahatékonyság a fő szempont). 
  • Hazai beszállítók támogatása a Magyarországra érkező nemzetközi vállalatok kapcsolatfelvétele során. 
  • A kritikus nyersanyagok biztosítása érdekében a hazai ásványvagyon felmérése, cselekvési terv kialakítása. 
  • Kooperatív anyagtechnikai fejlesztések támogatása szektorok közti összefogáson alapuló K+F-tevékenységekre. 

Információs és kommunikációs technológia: javítjuk az IKT-szektor exportképességeit, támogatjuk a digitalizációt a többi ágazat teljesítményösztönzésére 

  • A helyzeti előnyben lévő beszállítói láncok célzott fejlesztése. 
  • A nemzeti platformok tudásbázisán alapuló modern technológiai stratégia kialakítása a modern technológiák hatékony alkalmazása érdekében (fókuszban az MI). 
  • A startup-ökoszisztéma fejlesztése, finanszírozása. 
  • Az elektronikus hulladékfeldolgozás területén elérjük a teljes újrahasznosítási kapacitást. 
  • IKT-felsőoktatás fejlesztése, modernizálása és innovációvezérelt együttműködések piaci szereplőkkel. 
  • Mérnöki pálya vonzerejének növelése ösztönzőprogramok és képzések brandépítése által. 
  • Üzleti, sales-, marketing- és digitális kompetenciák fejlesztése középiskolai és felsőoktatási szinten. 
  • A telekommunikációs infrastruktúra fejlesztésének előmozdítása. 
  • A dedikált 5G-frekvenciatartományok ipari célú allokálásának átgondolása. 

Kreatívipar: a magas árbevételű kreatíviparban versenyelőnyt teremtünk és támogatjuk a szektor bővülését 

  • Patrióta beszerzési rendszer. 
  • Creative Hub Hungary kialakítása, induló vállalkozások inkubációja, gyártók és tervezők együttműködésének ösztönzése. 
  • Nemzetközi értékesítési kapcsolatok fejlesztése, nemzetközi kiállításokon való megjelenés és B2B-értékesítés támogatása. 
  • Szellemi tulajdonvédelem, bejegyzések és K+F-tevékenységek ösztönzése. 
  • Kreatívipari szakmák támogatása ágazati imázs- és márkaépítéssel. 
  • Tanúsítványok megszerzésének támogatása, textil-újrahasznosító központ létrehozása, hulladék- és vízgazdálkodás, beruházások finanszírozása. 

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 9. és 10. között kétnapos konferenciát rendez a versenyképességi stratégia kapcsán, ahová meghívják a megkérdezett vállalkozások képviselőit, valamint az adott ágazatok főbb szereplői közötti panelbeszélgetéseken megvitatják a javaslatokat. 

A stratégia mai bemutatásáról szóló prezentáció megtalálható a Nemzetgazdasági Minisztérium LinkedIn-oldalán

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/Balogh Zoltán

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn