Nagy Márton elmondta, hogy az új versenyképességi stratégiában alulról való megközelítést alkalmaztak. Ennek keretében 1243 piaci szereplő véleményét kérte ki a Nemzetgazdasági Minisztérium 6 ágazatban: a jármű-, az élelmiszer-, a kreatív-, az egészségiparban, az infokommunikációs szektorban, valamint együtt a vegy-, az acél- és a műanyagiparban. Mindezek alapján 41 összefogó szakmai javaslat fogalmazódott meg. A versenyképességi stratégia ezért a vállalatok stratégiája, amelyet az ő javaslataik alapján fogadott el a kormány.

A tárcavezető kiemelte, hogy nincs szükség gazdasági fordulatra, a meglévő stratégia céljainak és eszközrendszerének finomhangolását kell megtenni.

A magyar gazdaság 2024-ben 2–3 százalék közötti növekedéssel indul újra, 2025-től pedig várhatóan 4 százalék körül lesz a bővülés, azaz helyreáll a gazdasági prosperitás.

Ehhez tehát két évre lesz szükség, ugyanakkor ezt a növekedést fenn kell tartani, ezért versenyképességi javaslatokra, egy új versenyképességi stratégiára volt szükség.

A nemzetgazdasági miniszter általános versenyképességi célként azt jelölte meg, hogy 2030-ra Magyarországnak el kell érnie az Európai Unió fejlettségi szintjének 90 százalékát. Ehhez nékülözhetetlen, hogy a foglalkoztatási ráta elérje a 85, a GDP-arányos beruházási ráta pedig a 30 százalékot, amelyből a vállalati beruházások adnak 20 százalékpontot.

A versenyképességi stratégia 4 pilléren alapul: a patriotizmus, a technológia, a fenntarthatóság és az ellátásbiztonság, amelyeken belül kiemelt fókuszban lesz a mesterséges intelligencia elterjesztése a vállalati szektorban, valamint a fejlett elektromobilitási ökoszisztéma kiépítése. A pillérek alapján kiemelt cél a hazai beszállítók fejlesztése, a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység erősítése, szorosabb kapcsolat kialakítása a vállalatokkal, végezetül pedig a „nemzeti bajnokok” kinevelése.

A versenyképességi stratégia 6 kiemelt ágazatra fókuszál, amelyekhez kapcsolódóan az alábbi konkrét lépéseket alakították ki.

Járműipar: ennek átalakulásával új, stratégiai jelentőségű ágazatok születnek, amelyben piacvezetőkké válunk

• Járműipari beszállítófejlesztési program kialakítása, amely az elektromobilitásra történő átállást támogatja.
• A beruházási támogatások mértékének meghatározásánál értékelési szempont legyen a hazai hozzáadott érték vállalt mértéke, elérésének időtávja és annak jellege/formája.
• Járműipari Transzformációs Klaszter létrehozása, amelynek célja a szükséges kompetenciák megszerzését biztosító tudástranszformáció.
• Akkumulátoripari kompetencia-központ kialakítása: K+F, akkumulátor-újrahasznosítási infrastruktúra és gyártókapacitások összehangolása.
• Gyártósorrészelemek, vezérlő szoftverek fejlesztési tevékenységének támogatása.
• Elektronikai alkatrész összeszerelése, kapcsolódó ökoszisztéma fejlesztése.
• A járműipari mérnök- és technikusképzés minőségi fejlesztése.

Élelmiszeripar: geopolitikai kihívásoknak is ellenálló ellátásbiztonságot teremtünk

• Iparági konszolidáció elősegítése, a magyar vállalatok megerősítése a hazai kereskedelemben.
• Integrációk létrejöttének és fejlesztésének célzott állami támogatása.
• A hazai hatóságok fellépésének megerősítése piacvédelmi céllal.
• Technológiai hatékonyságra fókuszáló beruházások ösztönzése célzott állami támogatásokkal.
• Digitalizációs programok indítása célzott állami támogatással, különös tekintettel a magyar hátterű szoftvergyártókra.
• Mezőgazdasági robotizáció és automatizáció állami támogatása.
• Célzott, exporthoz és külföldi terjeszkedéshez kötött állami támogatás, a magyar bajnokok részére piacteremtés támogatása.

Egészségipar: növeljük a kiemelt stratégiai jelentőségű egészségipar exportképességét

• Az adatok és a mesterséges intelligencia üzleti modelljének kialakítása, EESZT-adatok összekötése a kórházak adatbázisával, a NEAK finanszírozási adataival, BNO11-re való átállás a pontosabb adatok érdekében.
• Klinikai vizsgálatok szerződéskötési folyamatának egyszerűsítése, gyorsítása, standardizálása.
• Stratégiai partnerségek működtetése és intézményi háttér rendezése.
• A gyógyszerágazatban diverzifikált értékkövetési mechanizmus kialakítása a stratégiai gyógyszerlista alapján.
• Patrióta szempontokat figyelembe vevő közbeszerzési elbírálás kialakítása.
• Tanúsítások megszerzését támogató finanszírozási program kidolgozása, a fenntartható egészségipar elősegítése és a károsanyag-kibocsátás csökkentése.

Vegy-, acél és műanyagipar: a hazai ellátásbiztonságot megerősítjük, ez előfeltétele több másik ágazat versenyképes működésének

• Zöldátállásprojektek állami támogatása.
• Újrahasznosított alapanyagok használatának ösztönzése.
• Pályázatok rugalmasabbá tétele, lényegi versenyképességi célok támogatása (K+F, magas hozzáadott érték, automatizálás, energiahatékonyság a fő szempont).
• Hazai beszállítók támogatása a Magyarországra érkező nemzetközi vállalatok kapcsolatfelvétele során.
• A kritikus nyersanyagok biztosítása érdekében a hazai ásványvagyon felmérése, cselekvési terv kialakítása.

• Kooperatív anyagtechnikai fejlesztések támogatása szektorok közti összefogáson alapuló K+F-tevékenységekre.

Információs és kommunikációs technológia: javítjuk az IKT-szektor exportképességeit, támogatjuk a digitalizációt a többi ágazat teljesítményösztönzésére

• A helyzeti előnyben lévő beszállítói láncok célzott fejlesztése.
• A nemzeti platformok tudásbázisán alapuló modern technológiai stratégia kialakítása a modern technológiák hatékony alkalmazása érdekében (fókuszban az MI).
• A startup-ökoszisztéma fejlesztése, finanszírozása.
• Az elektronikus hulladékfeldolgozás területén elérjük a teljes újrahasznosítási kapacitást.
• IKT-felsőoktatás fejlesztése, modernizálása és innovációvezérelt együttműködések piaci szereplőkkel.
• Mérnöki pálya vonzerejének növelése ösztönzőprogramok és képzések brandépítése által.
• Üzleti, sales-, marketing- és digitális kompetenciák fejlesztése középiskolai és felsőoktatási szinten.
• A telekommunikációs infrastruktúra fejlesztésének előmozdítása.
• A dedikált 5G-frekvenciatartományok ipari célú allokálásának átgondolása.

Kreatívipar: a magas árbevételű kreatíviparban versenyelőnyt teremtünk és támogatjuk a szektor bővülését

• Patrióta beszerzési rendszer.
• Creative Hub Hungary kialakítása, induló vállalkozások inkubációja, gyártók és tervezők együttműködésének ösztönzése.
• Nemzetközi értékesítési kapcsolatok fejlesztése, nemzetközi kiállításokon való megjelenés és B2B-értékesítés támogatása.
• Szellemi tulajdonvédelem, bejegyzések és K+F-tevékenységek ösztönzése.
• Kreatívipari szakmák támogatása ágazati imázs- és márkaépítéssel.
• Tanúsítványok megszerzésének támogatása, textil-újrahasznosító központ létrehozása, hulladék- és vízgazdálkodás, beruházások finanszírozása.

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 9. és 10. között kétnapos konferenciát rendez a versenyképességi stratégia kapcsán, ahová meghívják a megkérdezett vállalkozások képviselőit, valamint az adott ágazatok főbb szereplői közötti panelbeszélgetéseken megvitatják a javaslatokat.

A stratégia mai bemutatásáról szóló prezentáció megtalálható a Nemzetgazdasági Minisztérium LinkedIn-oldalán.

Kapcsolódó:

Címlapfotó: MTI/Balogh Zoltán