Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet elemzőjének írása 

Az idén március 22-e minden bizonnyal sötét napként fog bevonulni az orosz történelemkönyvekbe. A moszkvai Crocus városházán végrehajtott terrortámadás emlékeztet arra, hogy a terrorizmus továbbra is létező biztonsági kockázat, és a civil összejövetelek, kulturális intézmények mennyire sebezhető célpontok. Az orosz hatóságok határozott erőfeszítései ellenére az incidens rávilágít az országon belüli aktív terrorcsoportok által jelentett kihívásokra. Egy négy fegyveresből álló kommandó tüzet nyitott az emberekre a városházánál, a támadás a Piknik együttes koncertjének résztvevőit vette célba. Az incidens, amelyet az Iszlám Állam vállalt magára, felveti a terrorizmus elleni küzdelem szükségességét, és felhívja a figyelmet az Iszlám Állam (ismételt) térnyerésére a dzsihádista csoportok spektrumán belül. 

A március eleji választásokat megelőzően az orosz biztonsági erők jelentős lépéseket tettek a terrorfenyegetések elhárítása érdekében: letartóztattak egy moszkvai zsinagóga elleni támadást tervező terroristasejtet, ezzel egyidejűleg az FSZB sikeresen semlegesített egy az Iszlám Államhoz kötődő fegyveres csoportot Ingusföldön. 

Virágok Crocus City Hall kulturális központ épületénél kialakított emlékhelyen Krasznogorszkban 2024. március 26-án. A kulturális központ koncerttermébe négy nappal korábban négy fegyveres betört, tüzet nyitott a közönségre és gyújtogatott. A támadásban legkevesebb 139 ember, köztük három gyermek életét vesztette, 182-en megsebesültek. A merénylet elkövetését az Iszlám Állam nevű szélsőséges szervezet vállalta (Forrás: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov) 

Lehetséges ukrán szál 

Egyelőre nincsenek olyan konkrét bizonyítékok, amelyek megerősítenék az incidens és Ukrajna közötti kapcsolatot. A lehetőséget persze továbbra is vizsgálják. A támadás összehangolt jellege azt mutatja, hogy stratégiai szándékuk volt nagyszabású támadást véghez vinni és félelmet kelteni a lakosságban, ahogyan az a múltban más európai terrortámadásoknál történt. Ami az orosz biztonságot illeti, bár az erőszakos támadások száma csökkent a régióban, az Észak-Kaukázus még mindig termékeny talaj a dzsihadista propagandának. Emellett Ukrajnában az orosz fegyveres erők ellen észak-kaukázusi önkéntes zászlóaljak is harcolnak. Putyin hangsúlyozta, hogy a négy terrorista Ukrajna felé tartott, amikor letartóztatták őket. Szerinte ukrán oldalról előkészítettek számukra egy útvonalat, hogy átlépjék a határt.  

Bár az orosz elnök tartózkodott attól, hogy közvetlenül Kijevet vádolja, megjegyzései felvetették a gyanút egy lehetséges kapcsolatról.  

Ugyanakkor a háború óta Ukrajna valóban felkeltette a terrorista csoportok figyelmét mint potenciális lehetőséget, hogy kiképzéshez, szakértelemhez és fegyverekhez jussanak. 

Figyelemre méltó, hogy az elmúlt években Németország az Iszlám Államhoz kötődő közép-ázsiai állampolgárokat fogott el, akik Ukrajnából érkeztek. Ezek aláhúzzák a háborút övező biztonsági helyzet összetettségét és a nemzetközi biztonságra gyakorolt lehetséges következményeit. 

Az Iszlám Állam újraéledése? 

A terrortámadás megerősítette hogy mennyire komoly a terrorfenyegetettség, amely az Iszlám Állam felől érkezik. Nem az Iszlám Állam az egyetlen fenyegetés az oroszokra: a múltban letartóztattak olyan személyeket, akik a Hayat Tahrir al-Sham (HTS) terrorcsoporttal is kapcsolatban állnak, amely elsősorban Szíriában tevékenykedik. Meg kell említeni az Imarat Kavkazt (Kaukázusi Emirátus) is. Ez a 2007-ben létrehozott alakulat jelentős fenyegetést jelentett az orosz biztonságra, különösen az Észak-Kaukázusban. A csoport az orosz–ukrán háború óta számos videót és hangfelvételt tett közzé, amelyben az orosz fegyveres erők elleni harcot támogatja, és arra szólítja fel az észak-kaukázusi népeket, hogy harcoljanak a régió függetlenségéért. 

Tádzsik állampolgárok az elkövetők 

Az FSZB bejelentette a terroristák négy gyanúsítottjának letartóztatását, és ezen kívül még tizenegy embert vettek őrizetbe. Az orosz biztonsági erők két hónapra, május 22-éig tartóztatták le Dalerjon Mirzoevet, Saidakrami Rachabalizodát, Muhammadsobir Fayzovot és Shamsiddin Faridunit, akik teljes mértékben bűnösnek is vallották magukat. A tádzsik állampolgárok által elkövetett terrortámadás rávilágít a közép-ázsiai migránsokat körülvevő sokrétű kihívásokra.  

Az incidens következtében az Oroszországban élő tádzsik migránsok most idegengyűlölettel szembesülnek.  

Ráadásul az ukrajnai konfliktusból eredő fokozódó geopolitikai feszültségek miatt a közép-ázsiaiak egyre inkább diverzifikálják migrációs célpontjaikat Oroszországtól távolabbra. 

A bevándorlók pénzátutalásain keresztül Moszkva szorosabb kapcsolatot tart fenn a közép-ázsiai köztársaságokkal, amelyeket a Kreml a „közel külföld” részének tekint. 

Oroszország geopolitikai kényszere, hogy befolyást gyakoroljon a térségben, különösen a más nagyhatalmak (Kína, Törökország, USA, EU) által támasztott verseny fényében. Ez a stratégia különösen erős Tádzsikisztánban, ahol Moszkva katonai támaszpontot létesített Dusanbe közelében, hogy támogassa az ország terrorizmus elleni erőfeszítéseit. E dinamikát figyelembe véve a fokozódó geopolitikai rivalizálás közepette elengedhetetlen, hogy Oroszország megtartsa az ellenőrzést Közép-Ázsia felett. Az uralkodó körülmények ismeretében valószínű, hogy a Kreml megerősíti a védelmi együttműködést Dusanbéval. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök gyertyát gyújt a krasznogorszki terrorcselekmény ádozatai emlékére Moszkvában 2024. március 24-én. A krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központban két nappal korábban elkövetett fegyveres támadás halálos áldozatainak száma 137-re emelkedett, a sebesültek száma 180. A merénylet négy végrehajtóját elfogták, és az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) moszkvai székházába szállították. Az ügyben eddig 11 gyanúsítottat vettek őrizetbe. Oroszországban nemzeti gyásznapot hirdettek március 24-re (Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Mihail Mecel) 

Török források külföldi hírszerzésre gyanakodnak 

A török AA nevű portál szerint általánosságban elmondható, hogy a támadás néhány ország külföldi hírszerzése által lett megszervezve. 

Az egyik állítólagos támadó azt mondta, hogy félmillió rubelt ígértek neki a támadás végrehajtásáért. Elhangzott, hogy az elkövetők egy Moszkva északi részén lévő panzióban találkoztak, és hogy közülük legalább kettő csak 10-12 nappal ezelőtt ismerte meg egymást. A terrortámadást követően a DAESH (vagy másnéven ISIS) Amaq hírügynöksége a Telegramban közzétett rövid közleményében vállalta a támadás elkövetését. Az Iszlám Állam Horászán (IS-K), amely az ISIS fegyveres csoportjához tartozik, és Afganisztánban, Iránban tevékenykedik, 2017 óta „háborúban áll” Oroszországgal. Ez a csoport a terrorszervezet Afganisztánban és a környező régiókban működő ága. 

A támadás célja lehetett, hogy Oroszországot a muszlimokkal állítsák szembe, és figyelmeztessék, hogy térjen vissza ahhoz a felfogáshoz, hogy „az igazi háborútok a muszlimokkal van, nem pedig az ukrajnai keresztényekkel vagy az izraeli zsidókkal”.  

Mivel Oroszország már régóta tisztában van ezzel, úgy véli, hogy bár a DAESH vállalta magára a támadást, amögött az USA, Izrael vagy az Ukrajnát támogató nyugati országok állnak. 

Nem következetes, hogy csak a pénz miatt hajtottak végre ilyen támadást. Lehetséges, hogy Oroszország a moszkvai támadást Abdulhakim Shishani csapatához kötötte, akik Szíriában harcolnak Moszkva ellen és jelenleg Ukrajnában tartózkodnak. Ez a kapcsolat azonban kétséges, mert csecsenek nem hajtanak végre ilyen akciókat, mivel általában a frontvonalon küzdenek. 

A Crocus City Hall kulturális központ kiégett épülete Krasznogorszkban 2024. március 25-én. A kulturális központban március 22-én elkövetett fegyveres támadás halálos áldozatainak száma 137-re emelkedett, a sebesültek száma 180. A merénylet végrehajtásával megvádolt négy tádzsik állampolgárt előzetes letartóztatásba helyezték (Forrás: MTI/EPA/Makszim Sipenkov) 

Mindenesetre a The Jerusalem Post szerint az is felvet kérdéseket, hogy egy török biztonsági tisztviselő azt mondta,  

a pénteki moszkvai terrortámadás elkövetői nem sokkal a merénylet előtt Törökországban jártak, hogy megújítsák orosz tartózkodási engedélyüket. 

Enyhíti a dolgot, hogy a férfiak ellen nem volt elfogatóparancs, ami azt jelenti, hogy szabadon utazhattak Törökország és Oroszország között. A forrás szerint a támadók nem Törökországban radikalizálódtak, régóta Moszkvában éltek. 

Mit tanulhat Európa az orosz eseményekből? 

A Franciaországban, Németországban, Belgiumban és az Egyesült Királyságban elkövetett korábbi terrortámadások rávilágítottak a titkos működésre képes dzsihádista sejtek veszélyére. Ezek az egységek gyakran szerveznek erőszakos támadásokat nagyszámú áldozattal, hogy félelmet keltsenek az európai polgárokban. A kockázatok mérséklésére kulcsfontosságú stratégiát jelentenek a fokozott biztonsági ellenőrzések, különösen a konfliktusövezetekből, a válságövezetekből (MENA-régió, AfPak-régió és a posztszovjet térség) származó személyek esetében, valamint a hírszerző ügynökségek közötti fokozott együttműködés. A közelmúltbeli oroszországi tragédia kijózanítóan emlékeztet arra, hogy az olyan terroristacsoportok, mint az Iszlám Állam, továbbra is képesek jelentős károkat és szenvedést okozni az európai országoknak. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock