Július 26-án, pontosan 20 óra 24 perckor mintegy száz hajó több mint tízezer sportolóval a fedélzetén a Szajna mintegy hat kilométeres párizsi szakaszán fog végighaladni keletről nyugatra, a François Mitterrand könyvtár épületétől egészen az Eiffel-toronyig. A folyami felvonulást, amelyet művészeti bemutató és hivatalos ünnepség követ, a helyszínen több százezren, a tévé képernyőjén keresztül pedig többmilliárdnyian fogják követni. A Trocadérónál, a díszpáholyok előtt, amelyeken várhatóan mintegy száz állam- és kormányfő foglal helyet, vonul majd el a világ sportolóinak hada.  

Immár a B terv is napirenden szerepel 

Alexis Kohler, az Elysée főtitkára a napokban több megbeszélést is tartott az olimpiai játékok megnyitóünnepségéről. A biztonsági szakértők nyomására megvitatták a tartalékterveket a fokozott terrorfenyegetettség esetére. A kifejezés – B terv – immár nem tabu. A színfalak mögött pedig lázasan folyik a munka. Az információk szerint az elmúlt hetekben több megbeszélést is tartottak a 2024-es párizsi olimpia megnyitóünnepségéről és a B tervről, amelyet Emmanuel Macron még tavaly december végén említett egyik interjújában.  

Szinte az egész biztonsági szakma rimánkodása végül csak elhallatszott az illetékes helyekig, hogy alternatív megoldásokat készítsenek elő július 26-án estére.

Az esemény szervezői megvitatták a tartalékterveket, amelyek készen állnak arra, hogy azokat alkalmazzák a megnövekedett terrorfenyegetettség, a résztvevők vagy a lakosság biztonságát fenyegető bármilyen más veszély esetén.

Ugyanis eddig csak a Macron által támogatott A tervet tartották mérvadónak. 

A Trocadéro a gondok forrása 

Mint arról a L’Equipe, a francia sportlap beszámolt, ez főként a Trocadérót érinti, a fővárosnak ezt a már korábban elzárt területét, ahol a felvonulás véget ér, és ahol a méltóságok, valamint az államfők tartózkodnak majd. „Végső megoldásként fényceremóniát tarthatnánk, de csak ha ki kellene menteni a sportolókat a Szajnából” – mondta el egy bennfentes a Le Parisien napilapnak.  

Több forrás is tagadja viszont annak a Le Canard Enchaîné szatirikus hetilap által Alexis Kohlernek tulajdonított lehetőségnek a komolyságát, hogy csak a delegációk zászlóvivőit helyeznék el a bárkákon. „Ez teljes őrültség” – utasította el a felvetést az ügyet jól ismerő forrás. Jelen állás szerint a rendezvény szervezői számára az A terv aprólékos kidolgozása az elsődleges feladat.  

Különösen a Szajna felső rakpartján lévő közönség méretét fontolgatják, amelyet Darmanin belügyminiszter január végén tovább csökkentett.

A France 2 televíziónak adott interjúban már 220 ezerről beszélt a még hónapokkal ezelőtt beharangozott félmilliós számmal szemben. A Paris 2024 szervezőiroda, amely 100 ezer fizetős jegyet árul a rakpartok alsó részére, szintén ezt a megközelítést követi. Viszont változatlan a július 26-án este a felvonuláson részt vevő hajók száma. A kormány egyelőre tartja magát az eredeti irányvonalához, de ma már készen áll arra, hogy vészhelyzet esetén reagáljon. 

A kígyóember diadala 

Amikor 1900-ban Párizsban megrendezték az újkor történelmének második olimpiáját, akkor gyakorlatilag a Pierre de Coubertain, a játékok megálmodója iránti tisztelet miatt esett a választás a francia fővárosra. A játékok lebonyolítása – amelyen 24 ország mintegy ezer sportolója vett részt – igencsak kaotikusra sikeredett: több részletben majd fél évig tartott, és számtalan probléma merült fel a szervezéssel.  

Párizs meg is kapta a „zűrzavarok olimpiája” minősítést, de a sportesemények színvonala már sokkal magasabb volt. mint az első újkori játékoké, amelynek 1896-ban Athén adott otthont. A versenyeket nem övezte a ma megszokott nagy felhajtás, a párizsi eseményre a közvélemény úgy tekintett, mint az akkor a francia fővárosban zajló világkiállítás mellékrendezvényére. 

Milyen versenyszámokban mérték össze tudásukat az első olimpiákon a sportolók? A mai kor állatvédői – ezekből van jócskán Franciaországban is – ugyancsak fejükhöz kapnak ilyen megmérettetések hallatán: akkoriban élő galambra lőttek. Olimpiai szám volt a horgászat. Aztán ott volt a távolugrás lóháton, ami mai, felvilágosult szemmel ugyancsak állatkínzásnak felel meg, miközben manapság Amerikában még a körhintákról is leszerelik a játéklovakat, nehogy a felnövő nemzedékben tudatosuljon a lovaglás öröme. De az 1900-as olimpián volt helyből távolugrás is, amelyet a „kígyóember”, az amerikai Ray Ewry nyert meg. 

Ugyancsak furcsa sport volt az úszás akadályokkal vagy a 60 méteres víz alatti úszás. Mindezt akkoriban a Szajna egyik holtágában rendezték meg, most meg hónapokkal ezelőtt a fő folyó vizét úszásra alkalmatlannak találták. De ígérik, hogy nyárra olyan lesz, mint a forrásvíz.  

A Párizsra rákövetkező egyesült államokbeli St. Louis-i játékokon a versenyszámok sokasága rányomta a bélyegét az egész olimpiára. A versenyzők összesen 390 számban mérték össze a tudásukat. Miért volt erre szükség? A pénz beszélt már ekkor is: a szervezők úgy gondolták, hogy így több reklámot tudnak az eseményre bevonzani. Ezáltal részesültek az olimpiai díjból a mutatványosok, a pincérek, a postások, akik az adott hivatásban összemérték a tudásukat. Végül ezek közül csupán 94 versenyszámot ismert el hivatalosan a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. 

Az Iszlám Állam már többször letette a névjegyét 

A Trocadéro viszont csak egy kőhajításnyira van a Bir-Hakeim hídtól, ahol decemberben terrortámadás történt. Az elkövető vallomása szerint azért választotta ki ezt a „jelképes helyet”, hogy megbosszulja a gyarmati országok szenvedéseit, amelyeket nekik a történelemben a franciák okoztak. Tettét az Iszlám Állam nevében követte el, kalapáccsal és késsel meggyilkolt egy német turistát, másik két embert pedig súlyosan megsebesített.  

A Hamász Izrael elleni támadása óta a világban a terroristakockázat csak nőtt, és ez Franciaországban sem csekély. Nem értem a kormány rögeszméjét, hogy továbbra is ragaszkodik a szajnai megnyitóhoz, és nem foglalkozik eléggé a B tervvel

– fejtette ki Frédéric Péchenard, Île-de-France régió alelnöke, a francia nemzeti rendőrség korábbi vezetője a Le Figaro napilapnak.  

Aki lakást bérel, az gyanús 

„Nincs B tervünk, van egy A tervünk, amelyben több készenléti elképzelés is szerepel” – még a napokban is ezt hangoztatta Amélie Oudéa-Castéra francia sport- és olimpiai miniszter. Nagyon magas kockázat esetén „kiigazítási változók” lennének alkalmazhatók – tette hozzá, például a nézők számát említette. Az A tervről szólva az a legenyhébb kifejés, hogy igen kockázatos: a nagyszabású eseményt – a Szajna két partjával számolva – 12 km hosszú rakparton kell megrendezni. Várhatóan 45 ezer rendőrt és csendőrt mozgósítanak, a Szajnát, a rakpartokat és az összes szomszédos épületet úgy kezelik, mint a terrorizmus elleni védőövezet.  

Rendőrségi források az AFP francia hírügynökségnek megerősítették, hogy a rakpartokat tizenöt-húsz szakaszra osztják.

A mozgatható korlátokkal körülhatárolt bokszokba irányítják az érkezőket, négyzetméterenként három emberben határozzák meg a maximális telítettséget.

Ilyen nagyszámú ember kezelésekor felmerül a kérdés, hogy a rendőrség hogyan lesz képes felügyelni ezt a hatalmas emberáradatot, hiszen aznap több mint egymillió párizsi és turista lesz kint az utcákon. 

Az égből is figyelik a jelenlévőket 

A párizsiak aggodalmukat fejezik ki, különösen az idegeneknek kiadott lakások miatt. A felderítés élvonalában a Belső Biztonsági Főigazgatóság (DGSI) szorosan együttműködik külföldi partnereivel, hogy azonosítsa a magas kockázatú beérkezőket. A biztonsági vizsgálatokat ki kell terjeszteni a játékok teljes személyzetére, az italárusoktól kezdve a takarítókon át a biztonsági őrökig és egészen az önkéntesekig: összesen egymillió emberre. A háttérellenőrzés nagyon fontos munka, és ez sem kis feladat. 

Az égről drónok figyelik meg az embereket.

A légi felderítésben a csendőrség már bizonyította a szakértelmét, nevezetesen a Katar feletti égbolt védelmével a legutóbbi, 2022-es labdarúgó-világbajnokság alatt.

Darmanin belügyminiszter nem zárta ki egy „robbanóanyaggal megrakott drón” kockázatát, nem feledkezve meg a lehetséges kibertámadások kísérletéről sem.  

Amélie Oudéa-Castéra sportminiszter megismételte, hogy „a terroristafenyegetés, különösen az iszlamista, létezik”. Azonban ez nem új – hangsúlyozta, és ígéretet tett arra, hogy „mindent megteszünk azért, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentsük ezt a veszélyt. Kétségtelen – ismerte el a miniszter –, hogy a megnyitóünnepség különleges biztonsági kihívást jelent.” 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock