Az országok egy része igyekszik minél több energiát termelni és elérni a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást. A mesterséges intelligencia hatalmas energiaéhsége azonban mindezt megkavarhatja.

Egyre többen használnak olyan szolgáltatásokat, amelyek mögött valamilyen mesterséges intelligencia áll. A több milliárd felhasználó miatt azonban egyre több és több energiára van szükség, amelyet egyes energia- és technológiai kutatók szerint nehéz lesz fenntartani, ha az eddigihez hasonló ütemben nő a fogyasztók száma. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) januárban azt jósolta, hogy a világ adatközpontjainak energiafogyasztása 2026-ra megduplázódhat.  

E jelentés szerint Írországban az adatközpontok már most is az ország teljes villamosenergia-termelésének mintegy 17 százalékát teszik ki,  

és 2026-ra akár az egyharmadát is fogyaszthatják. 

Eren Çam, az IEA villamosenergia-elemzője szerint a globális adatközpontok fogyasztása 2026-ban elérheti az ezer terawattórát. Egy terawatt nagyjából 200 ezer átlagos háztartás ellátására elegendő. A szakértő hozzátette, hogy e szerint 

csak ez az ágazat egy év alatt annyi villamos energiát fogyasztana, mint amennyit jelenleg egész Japán. 

Az amszterdami Vrije Egyetem egyik adatkutatója által tavaly októberben közzétett tanulmány becslésében az áll, hogy ha az Nvidia által 2027-ig szállítani tervezett összes mesterségesintelligencia-szerveregység teljes kapacitással működne, akkor évente több mint 85 terawattóra energiát égetnének el. És ez csak az Nvidia.  

Aggasztó a kibocsátás 

Az áramtermelés módjától függően az üvegházhatású gázok kibocsátása is növekedésnek indulhat. Christopher Wellise, az Equinix globális fenntarthatóságért felelős alelnöke elmondta, hogy nagy figyelmet kell fordítani a mesterséges intelligencia fenntartható működtetésére is. Azonban az MI csak egy az elektromos hálózatokra nehezedő sok teher közül. 

A zöldenergiára való áttérést és a szén-dioxid-mentesítés elérését azonban valamelyest akadályozza az MI technológiája Bár szépen lassan zöldül a közlekedés, a háztartási fogyasztás, addig a szervergépeket működtető létesítmények szinte „zabálják” az áramot, amit a zöldenergiának – egyelőre – nagyon nehéz lesz biztosítani. Főleg, ha ilyen komoly energiafogyasztás-növekedésről beszélünk. 

Bár sokat eszik, nagy hasznát vehetik ezen probléma megoldásában, az ugyanis megoldhatja saját magát. A mesterséges intelligencia segít az éghajlatkutatóknak és az energiamérnököknek abban, hogy kitalálják, hogyan lehet leküzdeni az éghajlati kihívásokat, ez pedig hozzájárulhat a zöldenergiára való minél hamarabb áttérésben. De akadályozhatja is az átállást, mivel növeli az energia iránti keresletet. 

A technológia szíve  

Washington külvárosában találhatók az Amazon, a Google, a Facebook, a Microsoft és egyéb techóriások létesítményei, és szinte minden jelentős, adatközpontokkal foglalkozó vállalat jelen van a közeli Loudoun „adatközpontutcájában” vagy Észak-Virginia szomszédos részein. 

A térség legtöbb adatközpontja 20 évvel ezelőtt még nem létezett. Akkoriban Loudoun adóbevételének nagy része a lakóingatlanoktól függött, és amikor beütött az ingatlanválság, bajba kerültek. 

Buddy Rizert, a terület gazdaságfejlesztési igazgatóját ekkoriban azzal bízták meg, hogy találjon módot a kereskedelmi adóbevételek növelésére, és úgy döntött, hogy megpróbálja bevonzani az adatközpontokat – ami be is jött neki. Elmondása szerint idén ezek a létesítmények Loudoun költségvetésének egyharmadát, azaz mintegy 1 milliárd dollár helyi adóbevételt jelentenek. 

Rizer szerint – bár a döntésének sok pozitív hozadéka van, mivel idővel egyre több techvállalat csatlakozott a hálózathoz – ez a növekedés pedig leterhelte az infrastruktúrát. „Mindig azt mondták nekünk, hogy rengeteg áram van” – tette hozzá. De 2022-ban kiderült, hogy ez nem teljesen van így. A regionális áramszolgáltató, a Dominion Energy bejelentette, hogy ideiglenesen szünetelteti az új adatközpontok csatlakoztatását, amíg meg nem bizonyosodik arról, hogy megvan az áramszállításhoz szükséges átviteli kapacitása. 

A probléma megoldódott, és az adatközpontok építése folytatódott. A Dominion Energy szóvivője, Aaron Ruby úgy vélte, hogy a gyarapodó bázisok az energiaigény növekedését eredményezték: 2018 és 2022 között ezen létesítmények energiaigénye megduplázódott a területen. Elmondása szerint  

a Dominion a következő 15 évben a teljes energiaigény 85 százalékos növekedését prognosztizálja. 

A vállalat igyekszik minél több energiát minél zöldebben előállítani: az áramának valamivel több mint egyharmadát alacsony szén-dioxid-kibocsátású atomenergiából nyeri, és nyugdíjazza régi szénerőműveit. Mindezek ellenére még mindig nagymértékben támaszkodik a fosszilis tüzelőanyagokra, például a földgázra, amely az energiájának mintegy harmadát adja. 

Ruby elmondta, hogy a Dominion szinte minden új erőműve szén-dioxid-mentes lesz. Azonban ezen projekt megvalósítása nehéz és költséges lehet, és a tiszta energiára való átállás akkor is elég nehéz lenne, ha az energiakereslet stagnálna.  

Ezért olyan energiaéhes a mesterséges intelligencia 

A mesterséges intelligencia energiaigénye elsősorban az azt működtető szerverekben lévő feldolgozóegységek miatt ilyen magas. Wellise elmondta, hogy míg a szabványos CPU-k 65-85 wattnyi energiát fogyasztanak, addig az MI-ben használt grafikus feldolgozóegységek 200-500 wattot, az újabb modellek pedig ennél is többet. Ehhez jön még az egységek hűtéséhez szükséges többletenergia. 

A kutatók szerint a mesterséges intelligenciát alkalmazó rendszereknek két különböző fejlesztési és használati fázisa van, és mindkettő energiát fogyaszt. Az első a modell kiképzése, a második pedig maga a működtetés. Schulze, a Fenntartható Digitális Infrastruktúra Szövetség munkatársa kifejtette, hogy a mesterségesintelligencia-modell működési szakasza több energiát igényelhet, mint a képzése, elsősorban a rengeteg felhasználó miatt.  

Már megint titkolóznak 

Az MI fenntarthatóságán dolgozó kutatók szerint nehéz megbízható információkat szerezni az adatszolgáltató cégektől az energiafelhasználásról és a kibocsátásokról. Sokan közülük támogatják az Ed Markey massachusettsi demokrata szenátor által a múlt hónapban benyújtott törvényt, az AI Environmental Impacts Actet (azaz az MI környezeti hatásairól szóló törvény), amely az átláthatóság ösztönzésére irányul.  

A törvényjavaslat arra kötelezné a vállalatokat, hogy mérjék a mesterségesintelligencia-rendszereik energia- és vízfelhasználását. 

A techsereg legerősebb katonája 

A Microsoft különösen fontos résztvevője ennek a szektornak, többek között az OpenAI-jal való partnersége miatt, amely olyan népszerű rendszereket fejlesztett ki, mint a ChatGPT és a Dall-E képgenerátor. Tavaly a Microsoft bejelentette, hogy több milliárd dolláros beruházást hajt végre az OpenAI-jal az MI-áttöréseinek felgyorsítására. 

Bobby Hollis, a cég energetikai alelnöke a Newsweeknek elmondta, a Microsoft azon dolgozik, hogy jobban felmérje a még mindig fejlődő technológia energiaigényét és dinamikáját, megértse, hogy miként lehet az MI-t hatékonyabbá tenni. Szerinte a cél az, hogy a felhasznált energiából a lehető legtöbbet hozzák ki.  

Az alelnök hozzátette, a Microsoftot érdekli, hogy hogyan biztosíthatná a saját energiáját az adatközpontok számára, beleértve az atomenergiát. Szerinte ha a zöldáramvásárlások mellett fejlesztenék az energiatárolást, például nagy méretű akkumulátorokkal, az adatközpontok a hálózatirányítók szövetségeseivé válhatnak. Az is valószínű, hogy a mesterséges intelligencia segít megoldani a saját energiaproblémáinak egy részét. 

 Wellise elmondta, hogy az Equinix alkalmazta a mesterséges intelligenciát az egyik létesítménye „digitális ikertestvérének” a létrehozására. Így a vállalat jobban átlátta a szerverek hűtéséhez szükséges működését, ezzel együtt az energiaszükségletét, és mintegy 9 százalékkal javította a hatékonyságot.  

Harc az éghajlatváltozás ellen 

Merve Hickok, a Digitális Politikai Központ kutatási igazgatója és elnöke elmondta, nincs kétsége afelől, hogy a mesterséges intelligencia jó hatással lesz éghajlatra, hiszen már számos példát látott arra, hogy a technológia segíti az éghajlatkutatást és a tiszta energia fejlesztését. Azonban hangsúlyozta, hogy ezeket az előnyöket ellensúlyozhatja az MI hatalmas energiaigényéből eredő klímakárosító hatása, és szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a technológiai vállalatok hogyan fogják összehangolni a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ambícióikat a fenntartható energiával kapcsolatos célkitűzéseikkel. 

„Még ha be is fektetnek a megújuló energiába, akkor is pluszterhet rónak a meglévő infrastruktúrára, és amíg ez továbbra is így marad, addig ez több szén-dioxid-kibocsátást is jelent” – mondta. 

Hollis azonban a hatékonyság javulására számít, ami segít ellensúlyozni az MI energiaéhségének egy részét. Azonban ez nagyban függ attól, hogy mennyien használják majd ezeket a rendszereket. 

Borítókép:Shutterstock