François Hollande volt francia elnök határozottan megkérte Emmanuel Macront, hogy fogja be a száját, ha az ukrajnai háborúról van szó. A francia titán persze nem hallgatott a szóra.
Macron francia elnök folytatja verbális ámokfutását a nyugati katonák Ukrajnába küldésével kapcsolatban. Az önmagát újabban geopolitikai császárrá koronázó államfő gyakorlatilag február óta a harmadik világháború kirobbantási lehetőségeivel foglalkozik, szemernyit sem törődve súlyos kijelentéseinek rövid- és hosszútávú következményeivel. Egyes politikusi és sajtóvélemények szerint az elnök bolondul viselkedik ugyan, de nem szabad vele komolyan foglalkozni, az ugyanis soha nem fog megtörténni, hogy orosz provokáció nélkül NATO-csapatok lépjenek be Ukrajnába és a háborúba, mindez csak Macron kommunikációs izmozási kísérlete saját ambíciói érdekében. Mások szerint ez igaz lehet, de
nem biztos, hogy a Kreml is ugyanígy látja, és az ökölrázásra nem pillant-e idegesen a térképre, majd a piros gombokra, amelyeket hagyományosan nem lehetne megnyomni.
A francia elnököt mindenesetre nem lehet kizökkenteni világégést szorgalmazó retorikájából: a minap a The Economist hasábjain megjelent interjúban az eddigieknél még tovább ment, és arról kezdett filozofálni, mi történne, ha az ukrán védelem összeomlana, és az orosz csapatok elkezdenének akadálytalanul nyugati irányba vonulni. Mint mondta, Franciaországnak gyakorlati tapasztalata van abban, milyen, amikor bajba került szuverén államok kérik az ország katonai segítségét. Példaként említette az afrikai Száhel-övezetet, ahová szavai szerint a terrorizmus elleni küzdelem miatt küldött Párizs haderőt. (A missziók eredménytelenségét már nem részletezte.)
Macron az interjúban odáig ment, hogy kijelentette: amennyiben az ukránok azt kérnék, nem szabad kizárni a lehetőségét, hogy az európai államok csapatokat küldjenek helyettük harcolni. „2022 nyarán a NATO-csúcson mindannyian kizártuk a páncélozott harcjárművek, nagy hatótávolságú rakéták és repülőgépek szállítását. Most mindannyian ezen dolgozunk, szóval hiba lenne újra kizárni bármit is – legfőképpen az oroszokkal szembeni hitelesség és elrettentés miatt” – lelkesedett az elnök.
„Fogd be, és maradj csendben!”
Macron gondolatait Olaf Scholz német kancellártól egészen Stoltenberg NATO-főtitkárig már a kezdetektől vezetők sora utasította vissza, kijelentve, hogy azok a francia elnök magánvéleményét tükrözik, és annak ellenére, hogy széleskörűen propagálja nézeteit a szövetséges nemzetek körében, egységes támogatást nem fog találni azokhoz. Ahogyan Scholz fogalmazott: „Nem, az európai országok vagy a NATO-államok nem fognak szárazföldi csapatokat küldeni Ukrajnába”.
Hogy a francia ellenzék hogyan szedi darabokra Macront a felelőtlen kijelentései miatt, és miként jön ez kapóra neki az európai választások előtt (háta mögött a „végtelen háborút” immár zömében elutasító közvélemény támogatásával), jól ismert. Az a hír azonban csak most látott napvilágot, amely szerint közvetlen elődje, François Hollande veterán politikus, volt köztársasági elnök egy zárt ajtók mögött szervezett beszélgetésen nem finomkodott Macronnal, és
szó szerint arra szólította fel, hogy inkább fogja be a száját, és maradjon csöndben, ha az ukrajnai háborúról van szó.
Hollande még az elnök első botrányos interjúja után, március első hetében találkozott utódjával, ám a négyszemköztinek mondható meeting utáni sajtótájékoztatón nem titkolta, hogy a leghatározottabban közölte Macronnal: tartsa meg magának Ukrajnával kapcsolatos elképzeléseit, nem csak a francia közvéleményre gyakorolt hatásai miatt, de azért is, mert zavaros gondolatai éppen a Kreml narratíváját erősítik, amelynek alappillére, hogy Oroszországot a Nyugat támadja és akarja megsemmisíteni, Ukrajna pedig csupán eszköz a kezében. „Álláspontom katonai kérdésekben világos: minél kevesebbet mondunk, annál hatékonyabban tudunk cselekedni” – mondta Hollande, hozzátéve: a francia elnöknek azon kell dolgoznia, hogy minél szélesebb körű konszenzust hozzon létre a Nyugaton Ukrajna támogatására, ebbe a konszenzusba ugyanakkor nem fér bele a NATO-katonák Ukrajnába küldése.
Az orosz hírszerzés főnöke, Szergej Nariskin egyetért az exelnökkel, és szintén abbéli reményét fejezte ki, hogy Macron valahogyan lecsillapodik, és felhagy a háborús uszítással. „Ami történik, az Európa vezetőinek, jelen esetben Franciaország elnökének nagyfokú felelőtlenségét mutatja. Ezek a kijelentések rendkívül veszélyesek, egyben teljesen nélkülözik a józan észt és a gondolkodást. Egyre jók csak: közelebb hozzák az atomháborút” – mondta.
***
Kapcsolódó:
Fotó: Shutterstock
