Az amerikai pénzügyi óriásvállalat a legújabb elemzésében az átalakuló világrend új kihívásaira és azok megoldásaihoz szükséges új stratégiák kidolgozására hívta fel a figyelmet. A többpólusú világra való áttérés megköveteli a globális ellátási láncok kockázatmentesítését, valamint a kutatás és fejlesztés újbóli előtérbe helyezését, mivel a vállalatoknak és a nemzeteknek versenyezniük kell a feltörekvő technológiákért.
Újjáéledőben vannak a kevésbé fejlett államok által alkotott csoportosulások, amelyeket a Nyugat nem, Kína, India és Oroszország viszont a maga javára tud fordítani. A Nyugat és a globális déli országok közt számos ellentét feszül.
Harsányan röhög a BRICS kereskedelmi irányain, a közös valuta ötletén és a bővítési terveken az a közgazdász, aki megalkotta a BRICS szót.
Szorosabb kapcsolatra törekszik Amerika Japánnal és Dél-Koreával is, mivel a térségben növekszik a kínai és az észak-koreai fenyegetettség. A napokban lett 70 éves a koreai háborút lezáró fegyverszünet, így az amerikai–dél-koreai partnerség. Ennek apropóján áttekintjük a közeljövő lehetőségeit, stratégiáját, várható trendjeit.
Narendra Modi, India miniszterelnöke látogatást tett az Egyesült Arab Emírségekben, amellyel megerősítette az országaik közötti gazdasági és kulturális kapcsolatokat, egyúttal jelzést is küldött Kínának, hogy India beszáll a Közel-Keletért folyó versenybe. Indiát érdemes lesz komolyan venni, mert demográfiai jellemzőinél fogva jelentős növekedési potenciált hordoz magában. Lehetőségei kiaknázásához viszont elsősorban szolgáltatási szektorának, valamint infrastruktúrájának bővítésére lesz szükség.
Döbbenetes kihívásokat azonosítottak Davosban a „globális elit” világtalálkozóján, a Világgazdasági Fórumon (WEF-en). Oroszországot kizárták, ám az USA-ból és Kínából is csak egy-egy politikus érkezett.
Az Egyesült Államok vezette világrend, amelyben éltünk a hidegháború vége óta, alapvető változások előtt áll, a folyamatok pedig egy többpólusú világrend felé mutatnak. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok dominanciájának vége szakadna, inkább arra kell felkészülnünk, hogy a világon több globális erőközpont alakul ki, amelyek erőssége más-más területen mutatkozik meg. Melyek ezek az erőközpontok és milyen kihívásokkal kell szembenézniük?
Az Egyesült Államok kétségtelen, hogy jobb szájízzel tekintett volna az elkövetkező 5 évre egy török ellenzéki győzelem esetén, de közbeszólt a török választópolgárok akarata. A Biden-adminisztráció a hivatali ideje hátralévő részében minden bizonnyal nem érdekelt a konfrontációban a kis-ázsiai állammal, így több mint valószínű, hogy a kapcsolatok normalizálódására számíthatunk. Már csak azért is, mert Törökország kezében olyan ütőkártyák szerepelnek, mint a migráció vagy éppen Svédország NATO-csatlakozása.
A világhírű politológus, John J. Mearsheimer az ukrajnai háború lehetséges és pesszimista kimenetelét vizsgálta, távol tartva magát az érzelmi érveléstől, pusztán a tényekre és a logikára támaszkodva.
Az orosz–ukrán háború kitörése óta kijelenthetjük, hogy több évtizedes kihagyás után Japán visszatért a geopolitikába, miközben súlyos demográfiai problémákkal kell szembenéznie. A szigetország helyzetéről számolt be gazdasági és politikai szempontok alapján Mihálovics Zoltán, a Makronóm Intézet elemzője.
A ma száz esztendős Henry Kissinger még mindig hiszi, hogy az emberiség képes tanulni a hibáiból. Igaz, katasztrófák árán, de képes.
„Körömszakadtáig ragaszkodunk valamihez, aminek egyáltalán nem gondoljuk végig a politikai következményeit” – mondja a volt külügyminiszter az USA világrendszemléletéről.
Egy 1. világháborút megelőző klasszikus pillanatban vagyunk, ahol a legkisebb tévedés is katasztrofális következményekkel járhat – mondta a külügyi legenda egy friss interjúban.
A veszélyek korában a magyar vállalkozók hozhatnak fordulatot.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
