Harsányan röhög a BRICS kereskedelmi irányain, a közös valuta ötletén és a bővítési terveken az a közgazdász, aki megalkotta a BRICS szót.

Eddigi talán legfontosabb találkozójukra készülnek a BRICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) vezetői – kivéve Putyint, akit a diplomáciai kellemetlenségek (letartóztatás) elkerülése végett Szergej Lavrov külügyminiszter képvisel a johannesburgi csúcson.

Nem kis gazdasági potenciálról beszélünk az öt ország esetében. A legfrissebb IMF-adatok már azt mutatják, hogy idén a BRICS-országok a globális növekedés 32,1 százalékához járulnak hozzá, szemben a G7-ek 29,9 százalékával, ez az új trend pedig várhatóan folytatódik. Mindemellett, amíg a G7-országok GDP-részesedése vásárlóerő-paritáson számolva az 1982-es 50,4 százalékról 2022-re 30,4-re csökkent, addig a BRICS-államoké az 1982-es 10,7-ről 2022-re 31,6 százalékra nőtt, vagyis ezeknek az országoknak a vásárlóerő-paritáson számított GDP-je már tavaly meghaladta a G7-államokét – írtuk korábbi elemzésünkben, rámutatva: azon feltörekvő államoknak, amelyek szeretnének jobban bekapcsolódni a világgazdasági és geopolitikai folyamatokba, esélyük sincs arra, hogy a Nyugat G7-es csoportjához csapódjanak. Számukra a látványosan fejlődő BRICS-csoport jelenti a legjobb választást, amelynek növekvő befolyása az elmúlt 10 évben mindenki számára nyilvánvaló lett.

A dollárhegemóniától való szabadulás nem új ötlet a BRICS-en belül, de valóban most érett meg az idő arra, hogy ezt a csoport komolyabban is fontolóra vegye.

Ha erre sor kerül, az jelentősen csökkentené a dollár dominanciáján alapuló befolyást, egyben óriási átalakító hatással lenne a világgazdaságra.

Az öt országból jelenleg India a legóvatosabb a közös valuta bevezetését illetően, de Modi miniszterelnök sem zárkózik el az ötlettől.

Az augusztus végén tartandó csúcstalálkozónak kiemelt témája lesz a csatlakozni vágyók sorsa (44 ország érdeklődik, huszonkettő pedig hivatalosan is jelezte csatlakozási szándékát), ugyanakkor a közös valuta ötlete várhatóan nem kerül terítékre.

Eközben messze Dél-Afrikától van valaki, aki már a közös pénzről és a bővítésről szóló párbeszédet is képtelenségnek tartja, és mindössze gúnyosan nevet a kezdeményezésen.

Keresztelő Jim

Jim O’Neill 2001-ben mint a Goldman Sachs közgazdásza írt egy elemzést, amelyben – felhívva a figyelmet az országok együttes gazdasági potenciáljára, valamint globális érdekérvényesítő képességükre – megalkotta a BRIC szót. (Dél-Afrika és az S betű csak 2010-ben került a történetbe.) A tagállamoknak annyira megtetszett, hogy használni kezdték, pedig az első hivatalos csúcstalálkozóra csak 2009-ben került sor.

O’Neill azonban a Financial Timesnak adott interjújában a napokban szó szerint kiröhögte az öt ország szövetségét mind a terjeszkedés, mind a közös valuta ötlete miatt. Szerinte ez az öt állam a BRICS hivatalos megalakulása óta soha nem ért még el semmit, a dollár trónfosztását pedig öt ennyire különböző irányultságú gazdaság soha nem tudja kivitelezni.

Ez egyszerűen nevetséges, szinte kínos. És hogyan fogják csinálni? Létrehoznak egy BRICS-jegybankot?

– gúnyolódott a közös kereskedelmi pénz létrehozásának ötletén.

Majd azon szórakozott, hogy a BRICS által 2014-ben (a Világbank alternatívájaként) létrehozott Új Fejlesztési Bankhoz Banglades, Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek csatlakozása után Szaúd-Arábia is beadta a felvételi kérelmét. „Fogalmam sincs, hogy a szimbolikus jelentésen túl ennek az egésznek miféle gyakorlati értéke van” – közölte a névadó.

Az Új Fejlesztési Banknak mintegy 100 milliárd dolláros az összkerete. Bárki csatlakozhat az alapítókhoz, de feltétel, hogy a BRICS-országok részesedése nem süllyedhet 55 százalék alá. Ez a hitelintézet óriási lökést adhat a feltörekvő gazdaságok számára, egyben csökkentheti az IMF és a Világbank globális pozícióját, vagyis a BRICS egyértelműen geopolitikai eszközként tudja használni.

Kabaréblokk

Bár a BRICS-blokk első lépésben a tagállamok közötti kereskedelmet segítené elő egy közös valuta megteremtésével, nyugati elemzők szerint valóban nem jött még el az idő az ötlet kivitelezésére. O’Neill kevésbé udvariasan úgy fogalmazott:

a tervet éppen az gátolja a legjobban, amiért létrehozták: az egymás közöttiség.

Mint mondta, a BRICS-valuta (még ha létrejönne is) soha nem lesz képes kilépni a saját árnyékából, és különösen nem tud majd hadat üzenni a dollárnak. Ez csak abban az esetben valósulhatna meg, ha a kereskedelmi fizetőeszközt a világ országainak döntő többsége elfogadná. (Azt ugyanakkor elfelejti hozzátenni, hogy a kínai jüanalapú elszámolás egyre nagyobb teret hódít a globális dél és kelet térségében, példa tehát akad arra, hogy hogyan lehet a dollárra épülő kereskedelemnek alternatívát mutatni.)

O’Neill epésen azt is hozzátette: sem a közös valuta, sem a bővítési terv ügye nem fog előrébb mozdulni, miután az indiai–kínai ellentét mindenre rányomja a bélyegét. „Megnyugtató a Nyugat számára, hogy Kína és India soha semmiben nem tud megegyezni. Ellenkező esetben a dollár dominanciája is sokkal sebezhetőbb lenne” – kommentált a közgazdász vidáman a csúcstalálkozót megelőzően, hozzátéve, hogy amennyiben Kína hajlandó lenne néhány problémás, nagy horderejű döntésben közös nevezőre jutni Indiával, „a világ talán kicsit komolyabban tudná venni az egészet”.

Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Pool/Mihail Mece