Először a koronavírus-világjárvány okozott anomáliákat, majd  a világgazdaság újraindulása miatt kibontakozott alkatrészhiány hátráltatta a magyar gazdasági talpraállást is.

Az orosz–ukrán háború a mindennapi életünket nehezíti: a bevezetett szankciók szerte Európában éreztetik a hatásukat, az energiaválságról, az emelkedő inflációról és kamatokról nem is beszélve. 

Mindezekből érdemes leszűrni a tanulságokat: a járvány miatti lezárások, az alkatrészhiány és az egyre feszültebbé váló geopolitikai helyzet elindította a deglobalizáció és a regionalizáció folyamatát.

1. ábra. A világkereskedelem 2031-es előrejelzése: megnő a geopolitika szerepe a kereskedelmi forgalom újraformálásában

A világgazdasági átalakulásról György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos mai elemzésében éppen ezen folyamatokat értékelte:

1. A Savills Nearshoring-indexet vezető uniós országok 2020-ban.  Forrás: Savills alapján Bain & Company

„A reshoring vagy más néven onshoring során a gazdasági tevékenység visszatelepül az anyaországba vagy annak közvetlen környezetébe – magyarázza posztjában György László. – A vállalkozók, akikkel találkoztam, arról számoltak be, hogy hatványozottan emelkedett az európai vevőik, valamint újabb és újabb potenciális európai vevők részéről az igény a kapacitásaik iránt. Noha egy új termék gyártására felkészülni, árajánlatot adni, átállítani a gépeket időigényes feladat, és hosszú idő az is, amíg az első ajánlatkérésből megrendelés lesz, mégis többen nyilatkoztak arról, hogy túl vannak már a szerződéskötésen és az első megrendelésre várnak.”  

A nearshoring esetében a fogyasztáshoz földrajzilag közeli államokba kerül át a termelés, aminek fő előnye, hogy az ellátási láncok lerövidítésével a vállalatok csökkenteni tudják a szállítási költségeket és az ellátási zavarok veszélyét, ráadásul az anyaországbelinél kedvezőbb költségszinten tudnak működni. Értelemszerűen a legnagyobb gazdasági hatalmak alacsonyabb költségszintű közvetlen szomszédai lehetnek ennek a legnagyobb nyertesei, mint például Mexikó vagy az Észtországtól Bulgáriáig, Csehországtól Romániáig terjedő közép-európai régió, benne Magyarországgal. Sőt, mivel a hazai gazdaságvédelem a koronavírus alatt beruházás- és nem segélyalapú volt, és nálunk 30-40 százalékkal több beruházást hajtottak végre a vállalkozások, mint vetélytársainknál, ezért gyorsabban tudnak reagálni a vevői igényekre.

A friendshoringról úgy fogalmazott, hogy a jelenség során a gazdasági tevékenység baráti államokba kerül rivális vagy ellenségessé vált országokból. Ennek a geopolitikai érdekek által ösztönzött folyamatnak a célja lehet a rivális országoktól való függőség csökkentése, a technológia- és tudástranszfer megakadályozása vagy a baráti államokkal a kapcsolatok szorosabbra fonása. Nem véletlen, hogy a tavaly megvalósuló német működőtőke-beruházások teremtették a legtöbb külföldiek által létesített munkahelyet.

Gazdasági értelemben Magyarországon találkozik a csúcstechnológiát képviselő Nyugat, elsősorban a prémium német autómárkákon (Audi, BMW, Mercedes) keresztül, a zöldátálláshoz (akkumulátorokhoz, szélturbinákhoz, napelemekhez) szükséges nyersanyagokat 35-70 százalékban és a ritkaföldfémek kitermelését 95 százalékban kontrolláló Kelettel

– hangsúlyozta.

„Azért alakítottuk át a szak- és felnőttképzési rendszerünket, valamint azért dupláztuk meg az egyetemeink költségvetését, hogy a magyar vállalkozások és innovatív kutatóműhelyek dolgozói bekapcsolódva a folyamatba részesei és nyertesei legyenek a kialakuló szinergiáknak” – tette hozzá.

Borítókép: György László Facebook oldala

Eredetileg megjelent a Makronom.Mandiner.hu oldalán.