A katonák elhízása után itt az újabb botrány a belga hadseregben. A jelentések szerint a haderő lőszerkészlete meg sem közelíti a NATO által minimálisan elvárt szintet: kis túlzással néhány óra alatt kifogyna a munícióból.
Az ukrajnai háború kirobbanása óta Európa egyre határozottabban törekszik függetlenedni és önellátóvá válni a hadiiparban. A védelmi képességek növelése és a fegyverkezési programok megvalósítása immár uniós szinten intézményesített támogatási hátteret is kap. Az EU-s gyártók kapacitásai azonban még nem képesek fedezni a kontinens igényeit. A Makronóm Intézet elemzése a Magyar Nemzetben jelent meg.
A Scholz kancellár által meghirdetett militáns fordulattal, a Zeitenwendével csak az a gond, hogy zömében hitelből fedezik. Az összeg 2027-ig tart ki, hogy utána miből finanszírozzák a haderőfejlesztést, senki nem tudja. Az újabb kölcsön megoldás lehetne, de ahhoz alkotmánymódosítás kellene – ami a legbonyolultabb dolog lenne most.
Hiába a nagy hangon meghirdetett fordulat, hiába a GDP-arányos védelmi büdzsé növelése, hiába a 100 milliárd eurós hitel, a Bundeswehrben uralkodó kínos, lehangoló és középkori állapotok nem változtak a háború két éve alatt. Nem csoda, hogy óriási létszámhiánnyal küzd.
A viharos geopolitikai időkben az Európai Unióban egyre nagyobb az igény a közösség védelmi és katonai képességeinek növelésére. Ez azonban a különböző szabályozások és a szkeptikus hangok miatt sok akadályba ütközik. Fontos lenne, hogy az unió lebontsa ezeket, és „regionális bajnokokat” építsen fel a védelmi ipar fellendítése céljából.
Három évtizedes alulfinanszírozottság után Olaf Scholz német kancellár végül is teljesítette a célt: még az idén a nemzeti jövedelem két százalékára növeli az elvárt védelmi költségvetést. Ennek a törekvésnek a hosszú távú finanszírozása, valamint a Bundeswehr felszerelésének és személyi állományának utánpótlása azonban továbbra is komoly kihívást jelent.
A nagy militáns fordulat valóban csak egy rossz blöffnek tűnik? A német kormány kiszedette a költségvetési tervekből a NATO által minimumként meghatározott, a GDP 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítandó kötelezettségvállalási részt. De tényleg, minek az nekik?
Tavaly a globális katonai kiadások történelmi rekordot döntöttek: 2,2 billió dolláron állt meg a számláló. Az idei év még brutálisabbnak ígérkezik.
Van egy szép német kifejezés: Morgenmuffel. Azokra használják, akik gyűlölik, ha korán kell ébredni. Olaf Scholz kormánya éppen ilyen.
Mielőtt Németország fegyverkezésbe kezd, a személyzeti problémákra kell megoldást találnia.
Észtország Ukrajnába küldi elavult fegyverzetét, Brüsszellel pedig vadonatújakat fizettet ki magának. Ügyes trükk, csak rendkívül etikátlan.
Kaja Kallas miniszterelnök kihasználta az Európai Békekeret hanyagságból nyitva hagyott kiskapuját, és 134 millió eurót hívott le országának.
A Rheinmetall elnöke megkongatta a vészharangot, mondván: azért nincs elég lőszere Ukrajnának, mert az európai kormányok nem költenek eleget a megrendelésekre.
Scholz kancellár egy évvel ezelőtt csúcskategóriás német hadsereget ígért. Semmi nem változott, a Bundeswehr egy helyben toporog.
A német hadsereg egy esztendeje egy helyben toporog. Hol a beígért, óriási haderőfejlesztés?
Christine Lambrecht döbbenetesen alkalmatlan volt a posztra, a távozását már tavaly mindenki tényként kezelte.
Oroszország még mindig a világ második legnagyobb fegyverexportőre, de ha a háború tovább tart, le is kerülhet a dobogóról. Kína azonnal észrevette a piaci rést, és már meg is célozta Moszkva helyét a piacon.
Ukrajna két hét alatt lövöldözi el azt, amit az USA egy év alatt gyárt. A vállalatok nem bírnak az igényekkel, a készletek kimerülnek, pont akkor, amikor az ukránoknak a legnagyobb szüksége lenne rá.
A 2016-ban útjára indított, nagyszabású hazai haderőfejlesztési programnak az elmúlt években számos kritikusa akadt, akik elsősorban értelmetlen pénzkidobásnak tartották a haditechnikai beszerzéseket, a hadsereg modernizációját és az infrastrukturális beruházásokat. Ma már senki nem kérdőjelezi meg sem a fejlesztés ütemét, sem annak költségeit. Ruszin-Szendi Romulusz altábornaggyal, a Magyar Honvédség parancsnokával a háború miatt megváltozott helyzetről beszélgettünk.
Nagy port kavart a tengerentúlon az NBC News beszámolója, amely szerint az idei pénzügyi év toborzási céljainak mindössze 40 százalékát teljesítette az USA hadserege.
Az orosz–ukrán háború alapjaiban változtatja meg az Amerikai Egyesült Államok viszonyát szövetségeseihez és az egész világhoz. Bár úgy tűnik, vezető hatalmi pozíciója megszilárdul, valójában óriási átrendeződés vette kezdetét, amely egyben a legújabb kori Pax Americana végét is jelenti.
Az orosz-ukrán háború kezdete óta éles vitákat generál, hogy Magyarország nem hajlandó közvetlenül fegyvereket szállítani Ukrajnának, és nem is ajánl fel haditechnikát a megtámadott országnak. Pedig hazánk nagyon is összezárt az Európai Unió tagországaival a fegyverszállítások ügyében, mégpedig úgy, hogy közben tartotta magát eredeti elhatározásához.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
