Tavaly a globális katonai kiadások történelmi rekordot döntöttek: 2,2 billió dolláron állt meg a számláló. Az idei év még brutálisabbnak ígérkezik.
Az ukrajnai háború mindent felforgatott a globális védelmi költségvetések területén. Az államok (különösen az európaiak) olyan eszeveszett fegyverkezésbe kezdtek, amelyhez hasonlót utoljára a 2. világháborúban láthattunk. Az eddig keveset költő országok sokkal többet áldoztak védelmi kiadásokra, az egyébként is bő katonai költségvetéssel rendelkezők pedig tovább bővítették a büdzséjüket.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) által közzétett adatok szerint
2022-ben a globális katonai költségvetések minden idők legmagasabb szintjére, 2,2 billió (azaz 2,2 ezer milliárd) dollárra lőttek ki,
így érve el a nyolc éve tartó folyamatos növekedés történelmi csúcspontját.
A 2022-es számok alapján a Visual Capitalist a világ negyven legnagyobb katonai költségvetéssel rendelkező országát gyűjtötte egy csokorba.
A listát természetesen az Egyesült Államok vezeti, amely 876,9 milliárd dollárjával a globális katonai költségek 39 százalékát tudhatja magáénak. Szintén nem jelent meglepetést Kína második helye, Peking 292 milliárdot áldozott védelmi kiadásokra, 13 százalékkal járulva hozzá a globális mutatókhoz, míg a harmadik helyen a háborúra költő Oroszország áll, a maga 86,4 milliárd dollárjával. Szintén bólinthatunk a folyamatosan védelmi költségvetést bővítő India negyedik helyére, és nem okozott nagy meglepetést Szaúd-Arábia ötödik és Nagy-Britannia hatodik helye sem.
Az utoljára említett három állam zárja a „három százalékosok klubját”, akik utána következnek, mind ennél alacsonyabb részt vállaltak a tavalyi globális védelmi költségvetési kiadásokból. Németország 55, 8 milliárd dollárt szánt katonai célokra. Berlin helyzete teljesen speciális, az összeg ugyanis még a 100 milliárd eurós külön alappal sem elegendő arra, hogy az évtizedek óta rohadásnak kitett Bundeswehrt talpra állítsa: ez a következő esztendők nagy feladata lesz a Scholz-kormánynak.
A top tízes listán Franciaország áll a nyolcadik helyen 53,6 milliárd dollárral (egyébként Európa legütőképesebb hadseregével és egyetlen EU-s országként, amely saját nukleáris arzenállal rendelkezik), a sort pedig Dél-Korea és Japán zárja 46,4–46 milliárdos kiadással. A negyvenes összesítés végén Chile, Dánia és Románia található, a három állam már a 0,2 százalékosok társaságát jelenti a tavalyi kiadások szegmensében.
Itt a lényeg
Ami az egy esztendő alatt bekövetkezett költségvetési növekedést illeti, Ukrajna királyságát nem lehet vitatni. A háborút nyögő ország védelmi kiadásai 2021-hez képest 2022-ben 640 százalékkal ugrottak meg, ehhez képest Katar (egyébként brutális) 27 százaléka szinte elenyészőnek tűnik a második helyen. Svédország bizonyítási vágya a NATO felé szintén jelentős, 12 százalékos ugrást jelent, míg Lengyelország 11 százalékos növekedése jól jelzi, hogy a még regnáló kormány a legkomplexebb fegyverkezési programot hirdette meg, felemelve a védelmi kiadásokra szánt összeget a GDP 4 százalékára.
Furcsa kettősség, de a legnagyobb katonai kiadással rendelkező országok közül több mint tucatnyian csökkentették a tavalyi védelmi kiadásaikat a 2021-es évihez képest: köztük Dél-Korea, Japán és Izrael is. A legnagyobb megszorítás Törökország nevéhez fűződik: a tomboló infláció és a pénzromlás a védelmi kiadások elég drasztikus, 26 százalékos esését eredményezte egy év alatt.
Fotó: MTI/EPA/Valda Kalnina
