A Világbank friss jelentése szerint a Közép-Ázsiát és a Dél-Kaukázust gazdasági lassulás fenyegeti. A régió növekedése visszaesik, a megoldás a magánszektor ösztönzése lehet.
Kazahsztán népszavazáson döntött első atomerőművének megépítéséről, amely a Balkas-tó közelében valósulhat meg. Az ország energiafüggetlensége érdekében indított projektre már az oroszok, a franciák, a kínaiak és a dél-koreaiak is bejelentkeztek, így annak komoly geopolitikai vonzata is van. Ha sikerrel járnak, Kazahsztán a világ legnagyobb urántermelőjeként stratégiai szereplővé válhat a régióban.
Miközben az ukrajnai háború gazdasági stagnálást hoz Európára, Közép-Ázsia új esélyt kapott. Az öt „sztán” – Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Türkmenisztán – jelentős gazdasági növekedést él meg, kihasználva a geopolitikai átrendeződéseket és a világot érő változásokat.
Ukrajna jelezte, hogy miképp képzeli el a területén keresztüli gázszállítás folytatását, amikor négy hónap múlva lejár a Gazprommal kötött tranzitszerződés. Az ukránok már csak közép-ázsiai gázban gondolkodnak, és ebbe akár még az oroszok is belemennének.
Az India és Kína között a kapcsolatok enyhülése figyelhető meg, de ez inkább taktikai váltásnak tekinthető, mintsem az indiai geopolitikai stratégia alapvető átalakulásának.
Csöbörből vödörbe kerülhet a Nyugat! Legalábbis ami a nyersanyaglelőhelyekért való versenyfutást illeti. Ahogy a megújuló energiaforrások felé fordulunk, még inkább függővé válunk Kínától mint a megújuló energiaforrások ágazatában meghatározó hatalomtól. Közép-Ázsia szerepe így a hatalmas, de kiaknázatlan kritikus nyersanyaglelőhelyei miatt felértékelődik, és ez a régiót a verseny megkerülhetetlen szereplőjévé teszi.
A január 29-ei brüsszeli befektetői fórumon az európai és nemzetközi pénzintézetek 10 milliárd eurós befektetésről állapodtak meg, amelyet az Európát és Kínát összekötő középső folyosó fejlesztésére fordítanak. Ez jelenti a legrövidebb szárazföldi összeköttetést Kína és Európa között, jelentősége pedig az orosz–ukrán háború miatt igencsak felértékelődött. A fő haszonélvező a regionális hatalmi ambíciókat dédelgető Törökország.
Savkat Mirzijojev üzbég elnök Kínába látogatott, ahol Hszi Csin-ping kínai elnökkel is találkozott. A két államfő több pontból álló dokumentumcsomagot írt alá az együttműködés elmélyítése érdekében. A találkozó legfontosabb megegyezése az Üzbegisztán és Kína közötti kapcsolatok megerősítése, úgynevezett „minden időjárási körülmény közötti”, viharálló stratégiai szintre emelése volt.
Az orosz és a kínai befolyást blokkolva Japán is csatlakozik ahhoz az őrült versenyhez, amely a közép-ázsiai köztársaságok (az ún. C5 blokk), így Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán megnyeréséért folyik. A Japán–C5 csúcstalálkozót 2024-re tervezik.
Megtartották a SPECA bakui csúcstalálkozóját, amelyen a tagállamok eltökéltségüket fejezték ki az ENSZ-program által elindított integráció mélyítése ügyében, és amelyen Szijjártó Péter megfigyelőként vett részt. A találkozón a gazdasági együttműködés kapta a legnagyobb hangsúlyt.
Mozgalmas hét és mozgalmas hónapkezdet áll Közép-Ázsia országainak gazdasági és politikai elitje mögött. November 1-jén ugyanis Emmanuel Macron francia elnök, majd másnap Orbán Viktor tett hivatalos látogatást Kazahsztán fővárosába, Asztanába.
Nagy Márton Alibek Kuantyrovval, Kazahsztán nemzetgazdasági miniszterével tárgyalt – tájékoztatott a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
Magyarország arra törekszik, hogy politikai, biztonsági, gazdasági, energetikai, vízügyi, mezőgazdasági és oktatási együttműködésben is erősítse kapcsolatait Kazahsztánnal – emelte ki Varga Mihály Yerulan Zhamaubayev kazah kollégájával folytatott megbeszélését követően Asztanában. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a magyar–kazah gazdasági kapcsolatok folyamatosan fejlődnek, a két ország kereskedelmi forgalma közel 80 százalékkal növekedett az év első hét hónapjában.
Érdemes figyelni a C5+1 kezdeményezésre, ami Közép-Ázsia 5 országát (Kazahsztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Kirgizisztán és Türkmenisztán) és az USA-t takarja. A 6 ország képviselői 2015 óta minden évben találkoztak. Az idén az ENSZ Közgyűlésének helyszínén tartották a tárgyalást, és ezúttal minden fél a legmagasabb szinten képviseltette magát.
Amikor nem csak a hivatalos importőrökön keresztül érkezik az áru, azaz, a nem teljesen legális importot az oroszok párhuzamos importnak nevezik. A Vzgljad nevű orosz portál megpróbálta a kereskedelmi partnerországok tükörstatisztikáiból kideríteni, honnan is érkeznek ezek a termékek az orosz piacra.
Az orosz–ukrán háború kirobbanásáig fennálló szerepmegosztás – ami szerint Oroszország garantálja Közép-Ázsia biztonságát, Kína pedig a térség gazdasági motorja – már a múlté. Kínának érdekeltségei vannak a térségben: az Új Selyemút déli irányú kiterjesztése az Indiai-óceán kikötőihez, több földgáz Türkmenisztánból, vasútvonalak építése és még lehetne sorolni. Mindehhez épp a térség legszegényebb államán, Tádzsikisztánon keresztül vezet az út.
A nyersanyagokért való nemzetközi versenyfutásban Közép-Ázsia szerepe jelentősen megnő. Kazahsztáné például az urán tekintetében megkerülhetetlen, hiszen a világ vezető uránszállítója, -termelője és -exportőre. Ez a versenyfutás átalakíthatja a nemzetközi szövetségeket, és akár olyan partnerállamokat is egymás ellen fordíthat, mint Oroszország és Kína.
Oroszország sürgősségi élelmiszeralapot javasolt a közép-ázsiai volt szovjet országoknak. A javaslat egyszerre teremthetne tartalékalapot az élelmezéshez, fejleszthetné a gabona raktározását, másrészt Oroszország a térség erősebb játékosaként léphetne fel a világpiacokon.
