Szerző: Veres Szabolcs, az Eurázsia Központ elemzője 

Emmanuel Macron, majd Orbán Viktor látogatása mellett, szintén november 1-jén Asgabat adott otthont a 16. alkalommal megrendezett Közép-Ázsia–Dél-Korea együttműködési fórumnak, amelyen mind az öt közép-ázsiai ország és Dél-Korea külügyminisztere személyesen képviseltette magát. Egy nappal később, november 2-án Franciaország miniszterelnöke a Kazahsztánnal szomszédos Üzbegisztánba is látogatást tett, amire a francia diplomácia történetében először került sor. November 3-án pedig Asztanában rendezték a Türk Államok Szervezetének tizedik jubileumi csúcstalálkozóját, amelyen a házigazda Kazahsztán elnöke mellett Azerbajdzsán, Kirgizisztán, Törökország, Üzbegisztán és a szervezetben megfigyelői státusszal jelenlévő Magyarország és Türkmenisztán vezetői is részt vettek. A találkozó – a korábbi Türk Tanács nevet viselő, 2009-ben négy alapító tag, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán és Törökország által létrehozott platform – a 2021-es, isztambuli csúcshoz hasonló mérföldkövet jelentett a szervezet életében – írta meg az Eurázsia Központ. 

Török–türkmén gazdasági egyezmény 

A Közép-Ázsiával kapcsolatos diplomáciai dömping már október végén Türkmenisztán elnökének ankarai látogatásával elkezdődött. Az államfő látogatásának  

célja a Türkmenisztán és Törökország közötti együttműködési megállapodások hivatalossá tétele volt,

amelyek között olyan egyezmények kaptak szerepet, mint a Türkmén Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Török Kamarák és Tőzsdék Szövetsége között létrejött megállapodás, amely célja egy türkmén–török közös Kereskedelmi és Iparkamara létrehozása. 

A francia elnök Kazahsztánban 

Emmanuel Macron Közép-Ázsia két vezető államába történő látogatása rávilágított a régió növekvő fontosságára Európa nukleáris és fosszilis tüzelőanyag-ellátásában. Franciaország elnöke számára az utazás egyik célja országa üzleti életének a fellendítése, valamint a Kazahsztánnal és Üzbegisztánnal fenntartott kapcsolatok megerősítése egy a francia geopolitika számára hagyományosan periférikus területen, mint Közép-Ázsia. Macron látogatásának előzménye 2023 júliusára (a francia gyarmati múltból adódó geopolitikai törekvéseknek az afrikai meggyengüléséhez) nyúlik vissza. Párizs számára vélhetően a nyári nigeri katonai puccs felvetette annak a lehetőségét, hogy veszélybe kerülhet Franciaország létfontosságú iparának, a nukleáris energetikának¹ az alapanyaggal, vagyis az uránnal történő ellátása. Azonban Párizs részéről ez egy enyhén túlzásba vitt aggódás volt, mivel 2022-ben Niger csak a második uránszállító volt Franciaország részére, az első Kazahsztán. 

Ukrajna invázióját követően az Oroszország ellen meghozott nyugati szankciók miatt az EU-ba irányuló orosz kőolajexport jelentősen visszaesett, legalábbis részben ennek köszönhetően Kazahsztán jelenleg az Európai Unió harmadik legnagyobb kőolajszállítójává lépett elő  

Norvégia és az Egyesült Államok után, és ezt a szempontot asztanai látogatása során a francia elnök is szem előtt tartotta. Macron kazahsztáni látogatásának eredményei között említhető, hogy a francia állami tulajdonú EDF a jövőben megépítheti a közép-ázsiai ország első atomerőművét. Mindezek mellett a francia államfő kiemelte, hogy országa kész támogatni a Kazahsztánban megkezdett reformokat, és szeretne segítséget nyújtani a közép-ázsiai állam számára a gazdasági kapcsolatok diverzifikációjához és francia egyetemek ottani fiókintézeteinek a létrehozásához. 

Történelmi látogatás Üzbegisztánban 

Üzbegisztán függetlenségének elnyerése óta először tett látogatást a közép-ázsiai országban francia államfő. A szamarkandi kongresszusi központban került sor Savkat Mirzijojev üzbég köztársasági elnök és Emmanuel Macron találkozójára, amelynek során megvitatták az üzbég–francia együttműködések további kiépítésének kérdéseit, és  

megállapodtak abban, hogy a két ország közötti kétoldalú kapcsolatokat a stratégiai partnerség szintjére emelik.  

A megbeszélés során kiemelték, hogy az elmúlt években az üzbég–francia viszony minden irányban dinamikusan fejlődött, ennek köszönhetően a két ország közötti kereskedelmi forgalom, valamint a vegyes vállalatok száma is jelentős növekedést mutatott, a beruházási projektek portfóliója pedig meghaladta a 10 milliárd eurót. Emellett a közép-ázsiai államban a Francia Fejlesztési Ügynökség segítségével egymilliárd eurós európai uniós stratégiai együttműködési programot hajtanak végre. A gazdasági kérdések mellett megvitatták a zöldenergiával, az ásványi nyersanyagok kitermelésével és feldolgozásával, az innovatív mezőgazdasággal, a vízellátással, a logisztikai és infrastrukturális fejlesztésekkel, valamint a Franciaország és Üzbegisztán közötti turizmus bővítésével kapcsolatos projekteket és intézkedéseket. A találkozón Emmanuel Macron kiemelte, hogy országa  

megerősíti Üzbegisztánnak a WTO-csatlakozására tett lépéseit, valamint Taskentnek az Európai Unióval kötött partnerségi és együttműködési megállapodásának mielőbbi aláírását. 

Emellett mindkét elnök hangsúlyozta a két állam közötti politikai párbeszéd folytatását, a biztonságpolitika területén történő együttműködések erősítését is. A francia nyelv iránti növekvő érdeklődésnek köszönhetően egyre inkább támogatják a nyelv és kultúra megismerését, és megállapodás született egy üzbég–francia egyetem létrehozásának felgyorsításáról is, amelynek a székhelye Taskentben lesz, ahol francia nyelvtanárok képzését is végzik majd. 

Közép-Ázsia–Dél-Korea csúcs Asgabatban 

A Közép-Ázsia–Dél-koreai Köztársaság együttműködési formátum keretében november elején Türkmenisztán adott otthont a külügyminiszterei találkozónak. A megbeszélés során megvitatták a közép-ázsiai regionális és nemzetközi eseményeket érintő aktuális kérdéseket, valamint az ifjúságpolitikával kapcsolatos együttműködések kilátásait. A résztvevők prioritásként tekintettek a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére Közép-Ázsia öt országa és Dél-Korea között, valamint a gazdasági együttműködések elmélyítésére. A megbeszélés során hangsúlyozták, hogy a dél-koreai cégek jelenléte a térségben és a gazdaság különböző területein megvalósuló közös projektek jelentős hatást gyakorolnak Közép-Ázsia fejlődésére, emellett új lehetőségeket nyithatnak meg a kölcsönösen előnyös együttműködések területén is. A fórumot követően egy közös nyilatkozatot fogadtak el, valamint jóváhagyták a fórum titkárságának 2024. évi munkatervét. 

Magyar–kazah találkozó 

A november eleji asztanai kazah–magyar tárgyalások eredménye számunkra pozitívnak mondható. Ugyanis Orbán Viktor kazahsztáni látogatása során  

Asztana jóváhagyta Budapest számára a Mol részvételét a nyugat-kazahsztáni Rozskovszkoje gázkondenzátum-mező és a kínai Sinopec konszern közös fejlesztésében és üzemeltetésében.  

Emellett magyar cégek több naperőmű építésére is kötöttek szerződést, amelyek Kazahsztán több régiójában fognak működni. Kultúrdiplomáciai szempontból a Petőfi-emlékév keretében Asztana egyik utcáját Petőfi Sándorról nevezték el. 

Jubileumi ülés Asztanában 

A Türk Államok Szervezete mint integrációs szövetség nem jelenik meg olyan gyakran a címlapokon, mint más, a közép-ázsiai régió országait érintő szervezetek, az Eurázsia Gazdasági Unió vagy a Sanghaji Együttműködési Szervezet. Bár ez a társulás geopolitikai és gazdasági szempontból is a háttérben működik, ez nem jelenti azt, hogy regionális szinten a Türk Államok Szervezete ne lenne meghatározó integrációs erő. 

A Türk Államok Szervezetének asztanai találkozója arra is rámutatott, hogy a türk integráció is kezd új lendületet venni a folyamatos geopolitikai turbulenciák közepette. A szövetség 10. jubileumi csúcstalálkozóját november 3-án, Asztanában rendezték, amely a közép-ázsiai és a regionális tagállamok, valamint  

Magyarország szempontjából is bizakodó eredményekkel zárult. 

A Kazahsztán által szervezett csúcstalálkozón részt vett Ilham Alijev Azerbajdzsán köztársasági elnöke, Szadir Zsaparov Kirgizisztán elnöke, Recep Tayyip Erdoğan török elnök, Savkat Mirzijojev Üzbegisztán köztársasági elnöke, a szervezetben megfigyelő státusszal jelenlévő Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Gurbanguly Berdimuhamedov, a türkmenisztáni Halk Maslahaty (Néptanács) elnöke is. 

Az asztanai csúcs egyik témája, az a Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök által elmondott gondolat volt, amelynek értelmében  

a türk államoknak aktívabban kell integrálódniuk ahhoz, hogy észrevehető erővé váljanak a világ színterén, e célból pedig közös cél kell legyen a türk népek közötti együttműködés elmélyítése,  

amelynek az egyik mottója a TURKTIME! (Türk korszak!) volt. A kifejezés egy mozaikszó, amely nyolc prioritást foglal magába: hagyományok (Traditions), egyesülés (Unification), reformok (Reforms), tudás (Knowledge), bizalom (Trust), befektetések (Investments), közvetítés (Mediation), energia (Energy). 

Összefoglalva 

Emmanuel Macron látogatása Kazahsztánba és Üzbegisztánba rávilágít a Párizsban érzett, az ottani gazdasággal kapcsolatos nyugtalanságokra és a politikai instabilitásra.  

Franciaország elnökének közép-ázsiai látogatására akkor került sor, amikor a térség mélyreható változáson megy keresztül a területet több mint egy évszázadon át uraló Oroszországgal fennálló kapcsolataiban.

Az ukrajnai háború nyomán az orosz befolyás változóban van Közép-Ázsiában, amit az Azerbajdzsán és Örményország közötti, Hegyi-Karabahhal kapcsolatos események megerősíteni látszanak. Macron látogatásának fontosságát jelzi, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elítélte a „szomszédok, barátok és szövetségesek” Moszkvától való elcsábítására irányuló kísérleteket. 

Ugyanilyen fontos téma a térség számára a kínai befolyás mérséklése. Noha Pekingnek még viszonylag csekély a katonai jelenléte a régióban, a gazdasági lábnyoma jelentősen megnőtt az elmúlt években, mivel az általuk elindított Egy övezet, egy út kezdeményezés (BRI) Kínából Közép-Ázsián keresztül Európába tartó szárazföldi útvonalakra vonatkozó szakasza Peking számára kiemelt terület. 

Franciaország és az EU reménye az, hogy egy Kínával (és Oroszországgal, tágabb értelemben pedig a türk világgal, valamint Indiával) közvetlenül határos régióban képes lehet elérni egy komoly politikai, pénzügyi és gazdasági befolyást. Macron közép-ázsiai útját követően abban bízik, hogy látogatásával kihasználhatja az ukrajnai háború adta stratégiai lehetőséget a régióban úgy, hogy Oroszország néhány „hagyományos” partnerét a Nyugat felé fordítsa. 

Emellett  

Franciaország stratégiai lépéseinek a célja Közép-Ázsiában a regionális hatalmi dinamika egyensúlyának megteremtése, az energiaforrások diverzifikálása, valamint a kritikus ásványi anyagok stabil ellátásának biztosítása Franciaország fenntartható technológiai fejlődéséhez.  

Emellett a nyugat-európai államnak az Üzbegisztánnal való együttműködés megerősítésére irányuló erőfeszítései lehetőségek sokaságát eredményezhetik Taskent számára a politikai együttműködésre, valamint a gazdasági növekedésre. 

A jövőre nézve a két ország közötti partnerség kilátásai ígéretesek, és kölcsönös előnyöket kínálnak politikai, gazdasági és környezeti dimenziókban. Egymás erősségeit kihasználva és a kihívásokat közösen kezelve mindkét nemzet sokat nyerhet, hozzájárulva a regionális stabilitáshoz, a gazdasági növekedéshez és a fenntartható fejlődéshez az elkövetkező években. 

Tekintettel a világban zajló egyre feszültebb geopolitikai és gazdasági eseményekre, a közép-ázsiai diplomáciai dömping a régió országainak azon álláspontját erősíti, amely  

a gazdasági kapcsolatok prosperitását és a fegyveres konfliktusokból történő kimaradást privilegizálja.  

Ennek jele a Türk Államok Szervezetének jubileumi ülésén elhangzottak is, amelyek a szövetség jövőjével kapcsolatban a világban zajló geopolitikai tömbösödést tovább szakíthatják azáltal, ha sikerül a türk világ integrációját magasabb szinten érvényesíteni, ez az egység pedig a régióval szomszédos Kína, valamint Oroszország számára is komoly kihívást eredményezhet. 

Eredeti forrás: Eurázsia Központ